„Ez hízelgő Adyra nézve…” – jegyezte meg Szente László, a Klubrádió riportere, mikor az egyik hallgató azt fejtegette, hogy az Erdélyből Nyugat-Németországba, Svájcba, majd onnan a szabad Romániába, később Magyarországra települt költő stílusa Ady Endrére hasonlít…

Valószínűleg senkinek sem okozott meglepetést Magyarországon, hogy a „csapatjátékos” Schmitt Pál államelnök távozása után 2012. június 12-én a késő esti órákban lemondott a másik Fidesz-kreatúra, Szőcs Géza, az Orbán-kormány kulturális ügyekért felelős államtitkára. (Lemondásának okait csak sejteni lehet, mert június 12-én – bejelentése előtt – általános meglepetést okozva, interjút adott a Klubrádiónak, a Fidesz-kormányzat legfőbb ellenzékeként nyilvántartott orgánumnak.)

Nem Ő, hanem „csak” az apja volt a Securitate besúgója

Az 1953. augusztus 21-én, Marosvásárhelyen (Tîrgu-Mureș) született Szőcs Géza a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetemen szerzett diplomát1978-ban, magyar-orosz szakon. 1974 és 1981 között az Echinox című – magyar, román, német háromnyelvű – diákújságot szerkesztette, ezzel közel egyidejűleg az Igazság elnevezésű napilap munkatársaként is jelentek meg írásai, versei.
Nicolae Ceaușescu Romániájában 1979-ben nyugati útlevelet kapott és egy esztendőn át Herder-ösztöndíjasként Bécsben folytathatta tanulmányait. 1981-1982-ben Tóth Károly Antallal és a később szintén Magyarországra települt Ara-Kovács Attilával együtt szerkesztették az Ellenpontok című szamizdat újságot. – Ennek következtében a román államvédelmi hatóság, a Securitate, többször is őrizetbe vette rövid időre, többnyire csak néhány óra, egy-két nap elteltével szabadlábra helyezték.
Környezetében ettől az időszaktól kezdve kételyeket ébresztett tevékenysége, melyet így utólag vizsgálva sem lehet ellenzékinek nevezni. (Ti. a magyarországinál lényegesen keményebb diktatúra bárkinek nem adott útlevelet…) – A későbbi kutatások derítették ki, hogy Cs. Gyimesi Éváról Szőcs Géza apja, Szőcs István adott át jelentéseket éveken át a román állambiztonsági szerveknek.

1985-1986 között – a Securitate által leginkább megfigyelt Cs. Gyimesi Éva közelében – az Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatójaként dolgozott. 1986-ban Ceausescu politikai rendőrei ismét kiengedték Svájcba, majd Nyugat-Németországba. 1987-ben Münchenben, a Bajor Szabadállam hatóságaihoz német származására hivatkozva honosítási kérelmet nyújtott be, melyről értesülve, az ottani magyar emigráció heves tiltakozást folytatott, dr. Makra Zoltán, a nemzeti emigráció egyik ismert személyisége – a Nemzetőr szerkesztője – olyan tartalmú iratokat nyújtott át a bajorországi illetékes hivataloknak, melynek következtében a honosítási kérelmét elutasították, sőt, 1989-ben kiutasították Nyugat-Németországból.

Erdélyi kalandorok a magyarországi politikában

Ezt követően először Magyarországra, majd Ceausescu kivégzése után visszatelepült Romániába, Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai tevékenységet is vállalt: 1990-1991-ben az RMDSZ főtitkára, később, 1993-ig a szervezet politikai alelnöke volt. 1992-től vállalkozásokba kezdett – hasonlóan, mint a Magyarok Világszövetsége elnöke, Nicolae Patrubani (magyarosított nevén: Patrubány Miklós) – az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnökeként. 1992-ben, az Iliescu-kormány idején szenátorrá választották. 1994 és 1996 között az Orient Express felelős kiadójaként dolgozott Romániában, majd a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett, ezt követően Magyar TV Közalapítvány ellenőrző testületi tagságát vállalta el az első Orbán-kormány idejében.

2010-ben, miután lektorként közreműködött Lévai Anikó – Orbán Viktor felesége – szakácskönyve kiadásánál, a „vezénylő tábornok” a miniszterelnök, felkérte a kulturális államtitkár feladatainak végzésére. - Mint ismert, Szőcs Géza Kövér László mellett résztvevője, egyik szervezője volt a Nyírő József hamvainak székelyudvarhelyi temetése ügyében végzett „munkájának”, helyesebben: a temetés kísérletének, amit, mint szintén ismert, a romániai hatóságok megakadályoztak. A romániai, székelyudvarhelyi provokáció vagy a Klubrádiónak adott interjú vetett véget a politikai kalandor pályafutásának?

A kérdésre csak az utókor adhat választ.
De abban az (Európa-ellenes) „szabadságharcban”, ahol Schmitt Pál, Orbán Viktor, Matolcsy György, Lázár János, Kövér László és Szőcs Géza főszerepet játszhatnak – miközben milliók nélkülöznek, éheznek – tisztességes, demokratikus érzelmű embereknek semmiféle közösséget sem kell vállalni az ország ügyeit intéző politikusokkal.

©Kollár Erzsébet, 2018.
Szemenyei-Kiss Tamás: Erdélyi kalandorok Magyarországon c. írása alapján - Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár