„Ha az EU titkosszolgálatai egymás mellett álló kerítéslécek, akkor azok három méter magasak, miközben a magyar csak 40 centis. És él a feltételezés, hogy nem véletlenül ilyen nagy a rés a falon.”

Így összegzett egy biztonságpolitikai szakértő, miután egy kiugrott elhárító súlyos vádakat megfogalmazva a növekvő orosz befolyást tétlenül néző magyar titkosszolgálatokról beszélt. A kormányzati reakció némi zavart tükröz: míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda rögtön igyekezett hitelteleníteni a volt elhárítót, addig Orbán Viktor kormányfő kétértelműen nyilatkozott. A nemzetbiztonsági bizottság napirendre tűzi az ügyet.

Tényleg sok az anomália a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok körül – összegzett lapunk kérdésre egy nemrég leszerelt titkosszolga, és hasonlóan vélekedett Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki azt mondta, „nagyon komoly és egyre fokozódó az oroszok befolyásolási igénye, (…) a szakma pedig nem léphet, csak, ha a politika engedi.” A szakértő úgy hozott szemléletes példát a hazai szolgálatok állapotára: „Ha az EU titkosszolgálatai egymás mellett álló kerítéslécek, akkor azok három méter magasak, miközben a magyar csak 40 centis."

A volt titkosszolgát és a biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán kérdeztük, hogy terjedelmes interjút adott az Indexnek Katrein Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak, többek közt műveleti igazgatóként is, és nyilatkozataival számos rendkívül súlyos állítást fogalmazott meg.

A kiugrott elhárító azt mondta, leszerelt, mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást orosz ügyekkel kapcsolatban politikai szintről „lefojtották”. Példaként azt említette: az orosz titkosszolgálatok elhárítására specializálódott „több nemzetközileg is elismert szakembert irányítottak át más területekre a folyamatos átszervezésekre és az úgynevezett optimalizációra hivatkozva." Az Oroszországhoz fűződő kapcsolat változásáról szólva beszélt arról is, hogy „nem csinálhattak meg szakmailag indokolt aktív műveleteket, és a nemzetközi együttműködések is le lettek építve a korábbiakhoz képest.” Mint mondta, szerinte a volt agrárattasé, Kiss Szilárd és a jobbikos Kovács Béla is politikai döntés miatt van még szabadon, a rendőr-gyilkossággal gyanúsított Győrkös Istvánnal - korábban az orosz katonai titkosszolgálattal, a GRU-val meglévő kapcsolata miatt - sem a szolgálatok, hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal. Arra a kérdésre, hogy tízes skálán mennyire tartja súlyosnak az orosz veszélyt Európában, úgy felelte: "Kilences-tízes, a legmagasabb fokozatú."

Az orosz befolyás kapcsán szólt a közmédiáról is. Úgy fogalmazott: „Az elhárító mesterségre vonatkozó komoly figyelmeztetésnek tartom az olyan cikkeket is, amik arról szólnak, hogy a magyar közmédia nagy arányban átveszi a Kreml háborús propagandáját." A hamis hírekre, a terjedő orosz médiabefolyásra példaként elmondta, hogy a brüsszeli merényletkor a magyar köztévé egy olyan szakértőt szólaltatott meg - Sógor Dánielt -, aki konkrétan kimutathatóan teljesen fals orosz propagandát adott el. Arra a közbevetésre, hogy a közmédiában rendszeresen szerepelnek olyan szakértőnek nevezett személyek, akik például a menekültválságot irányított megszállásnak tartják, úgy reagált: „Aki szakértőnek vallja magát, miközben háborút, megszállást emleget, az nem szakértő, hanem valami más.”

A volt elhárító szólt a romagyilkosságok ügyéről is, azt vallva, neki is el kellett számolnia a saját lelkiismeretével. A magyar letelepedési kötvényprogramról pedig egyebek mellett azt mondta: egy külföldi titkosszolgálatnak a letelepedésért fizetendő 300 ezer eurót bőven megéri egy ügynök betelepítése, csak azért, hogy ne diplomataként, katonaként, vagyis hagyományos fedésben érkezzen. „Az illegális hírszerzők a legértékesebb kapcsolatok. Olyan legendát, személyiséget, élettörténetet lehet nekik felépíteni, amit később rengeteg műveletben lehet majd használni.” - fogalmazott.

Az elhangzottakról egy nemrég leszerelt titkosszolga úgy vélekedett: „A háttérből más, komoly összefüggések is felszínre kerülhetnének, ha alaposan megvizsgálnák e szervezetek működését.” Mint rámutatott, a titkosszolgálatoknál – főként, mióta nem „felügyelő”, hanem „irányító” miniszter alá tartoznak – minden döntés politikai. Véleménye szerint egyébként nincs abban semmi rossz, ha egy kiugrott elhárító, már civilként rendszerezi és összefoglalja tapasztalatait, akár a sajtóban is. Emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány idején Földi László, a hírszerzés menesztett műveleti igazgatója „haknizta” végig a sajtót. A szakértő megemlítette azt is, hogy a volt elhárító titkot nem sértett, és amiről beszélt, jórészt – igaz, morzsánként, de már – nyilvánosságot is kapott.

– Valóban nagyon komoly és egyre fokozódó az oroszok befolyásolási igénye, de így van ez már 8-10 éve – mondta érdeklődésünkre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. – Ám ugyanígy igaz ez Kínára vagy az Egyesült Államokra is, még, ha Katrein ezt nem is pontosan így látja… Ezek a szolgálatok, ha ma egy akciót hajtanak végre, érvényesíteni igyekeznek érdekeket, befolyást, biztosak lehetünk benne, hogy ennek anyagi, személyi feltételeit, erőforrásait már egy évtizede megteremtették.

Az interjúról a szakértő úgy vélekedett, ez az elmúlt húsz év legmélyebb szakmai hitvallása a nyilvánosság előtt. Több olyan folyamatra hívja fel a figyelmet, mely azt mutatja, hogy a szakma nem léphet, csak, ha a politika engedi. Ugyanez igaz 2006-ra és az akkoriban megerősödő szélsőjobb ügyére, mint a 2008-as romagyilkosság-sorozatra. Arra a kérdésre, hogy az interjú „hazai fogyasztásra” vagy inkább a külföld figyelmének felkeltésére készülhetett-e, Tarjányi úgy fogalmazott: is. Nyilvánvaló, hogy a partnerszolgálatok is figyelemmel kísérik mindezt, és valószínű, hogy a cikk vetette hullámok inkább az országhatáron kívül jelennek majd meg. A szakértő úgy véli, hogy a volt elhárítóval készült beszélgetés csak valaminek a kezdete. És külföldön is árgus szemekkel figyelik, mi lehet a következménye.

Elnéző kormánytöbbség

 Népszava információi szerint ma újra beadja az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatát az LMP a parlamenti szakbizottság ülésén. A legutóbbi hasonló próbálkozást – mint Szél Bernadettől, a testület LMP-s tagjától megtudtuk – indoklás nélkül söpörte le a testület kormánypárti többsége. Az ellenzéki politikus szerint a testület tüntető közönyt tanúsít a magyarországi orosz titkosszolgálati aktivitással kapcsolatban. A bizottság nem foglalkozott például Kiss Szilárd egykori moszkvai agrárdiplomata ügyével, pedig ezerszám biztosított érdemi ellenőrzés nélkül magyar beutazási vízumokat többek között az orosz alvilághoz kötődő figuráknak. Egy ugyanabban az időben kint szolgáló külügyér lapunknak nyilatkozva nemrég arra figyelmeztetett, hogy a tágra nyitott kiskaput minden bizonnyal az orosz titkosszolgálatok is kihasználták, amire az egyik érintett magyar nemzetbiztonsági szerv fel is hívta a figyelmet – ennek ellenére az eset sem az illetékes miniszter, sem a parlamenti szakbizottság ingerküszöbét nem érte el.

Ugyancsak nem hozta lázba a bizottság fideszes többségét az a tény, hogy tavaly egy rendőrgyilkosság kapcsán kiderült: az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) fedett tisztjei kapcsolatban álltak, és Magyarországon éveken keresztül rendszeresen együtt gyakorlatoztak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal – aligha hihető, hogy a magyar szolgálatok tudta nélkül. Ha nem értesültek róla, az alapjaiban kérdőjelezi meg a szervezetek működőképességét, ha viszont tudtak róla, de egyszerűen tudomásul vették, az gyakorlatilag beismerő vallomás arról, hogy a magyar kormány is orosz befolyási övezetként tekint Magyarországra.

- Ha még létezne, akár kérhetnénk a felvételünket a Szovjetunióba – így reagált Szél Bernadett arra a kérdésünkre, hogy szerinte megtesz-e mindent a magyar kormány az orosz befolyásszerzés korlátozása érdekében. - A legtöbb nyugat-európai országban külön belügyi részlegek foglalkoznak azzal, hogy távol tartsák az oroszokat például a választási adminisztrációtól vagy a tömegtájékoztatástól. Nálunk ennek semmi jele, sőt a magyar közmédia kritika nélkül veszi át és hangosítja fel az orosz dezinformációkat – hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője. - H. M.

Szerző: Veress Jenő / nepszava.hu