Minden kormány, amely úgy gondolja, hogy a sajtóban a mennyiségi változás minőségibe csap át, hatalmasat téved, hiszen a papagáj-effektus csak egy bizonyos pontig hozza a népszerűséget. - írja a Szegedi Kattintós

Most, hogy lefejezték a magyar kormány legfontosabb médiakolhozának teljes vezetését, fel kell tennünk a kérdést: Rogán Antal vajon megértette, hogy nem a lapátra tett káderek hibáztak, hanem az ő utasításai voltak rosszak?  

A Médiaworks Hungary Zrt. ugyan jóval kisebb cég, mint a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány), melynek részeként tevékenykedik, ám a félezer fejű kormányzati óriás legfontosabb eleme. Ez a Mészáros Lőrinchez és köreihez köthető médiabirodalom birtokolja a többek között a Magyar Nemzetet, a Nemzeti Sportot, a Bors című bulvárlapot, valamint az összes megyei napilapot. A lapbirodalom joggal nevezhető a KESMA ékkövének, már ha azt vesszük alapul, milyen fontos szerepet játszik az Orbán-kormány népszerűsítésében.

Amellett, hogy hatalmas potenciál lapul egy ilyen kiterjedt médiabirodalomban, az a veszély is fenyegeti az ilyen vállalkozásokat, hogy az általa kiadott termékek egysíkúak, unalmasak, elfogultak lesznek. Mivel a KESMA lényegében a Rogán Antal által irányított propagandaminisztérium közvetlen irányítása alatt áll, ezek a gyermekbetegségek mindjárt az indulásnál felütötték a fejüket. Nem kell messzire mennünk ennek demonstrálására, hiszen mindenki jól emlékszik még azokra az „ünnepi” számokra, amikor minden megyei napilap címoldalán Orbán Viktor fotója díszelgett, ami mellett szóról szóra ugyanaz az interjú volt olvasható a miniszterelnökkel Szobtól Bácsbokodig, Lőkösházától Nemesmedvesig.

Nehéz eldönteni, hogy ha ezek a kiadványok nem hozzák az elvárt olvasottságot, akkor ki tehető felelőssé ezért, hiszen a cégcsoportot csak részben irányítják a vezetői, a stratégiai döntéseket a fölötte lévő minisztérium hozza meg. Most, hogy kirúgták a Médiaworks szinte teljes vezetését, teljesen egyértelmű, hogy a felelősséget Rogán Antal teljesen áthárította azokra a káderekre, akik jobbára csak végrehajtói voltak a minisztériuma által hozott döntéseknek.

Ezt az ellentmondást volt képtelen feloldani a most lapátra tett menedzsment, de a fölöttük álló Rogán Antal se találta eddig a megoldást.

Magyarán, ha bezuhant a céghez tartozó lapok olvasottsága, akkor az elsősorban azoknak a felelőssége, akik papagáj kommandónak tartják a sajtót, minden színt, eltérő véleményt kiirtanak belőle, és büntetik azokat, akik a szakma szabályai szerint szeretnének dolgozni. Ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy Szabó Lászlónak vagy Kálmán Erikának hívják a lapcsoport vezérigazgatóját, amíg Rogán és csapata ragaszkodik a sajtó és a propaganda elegyéhez, addig nem lesznek népszerűek a cég termékei a magyar választók körében. És itt nem pusztán a bizonytalan szavazókra vagy ellenzéki érzelműekre gondolok, hanem a kormányzati mantrába beleunt kormánypártiakra is.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy az Orbán-kormány médiafelfogása teljesen idegen a korábban itthon megszokott piaci viszonyoktól. Egyrészt egy ilyen hatalmas kiadóvállalat óriási erőfölényre tesz szert a hirdetési piacon, másrészt a rengeteg kormányzati hirdetésnek köszönhetően el is kényelmesedik. Amikor nem kell megküzdeni minden egyes fillérért, és a cég fennmaradását a nagy működési költségek ellenére is garantálja az Orbán-kabinet, akkor csak a megfelelni vágyás, a lojalitás kényszere szab irányt a vezetésnek. Ezt az ellentmondást volt képtelen feloldani a most lapátra tett menedzsment, de a fölöttük álló Rogán Antal se találta eddig a megoldást.

A fő érv a választások előtti vezetőváltás mellett az volt, hogy a cég sajtóorgánumai nem tudták megszólítani a fiatalokat. Ez egy álságos indok, hiszen a Fidesz politikája nem igazán alkalmas arra, hogy a modern trendeket felhasználva kapcsolatokat építsen a legifjabb generációkkal. Egyszerűbben fogalmazva: ha valaki a nyugdíjasok szavazataira hajt elsősorban, az nehezen tud megszabadulni olyan témáktól, mint a rezsicsökkentés, migránskérdés, illetve a homofóbia különböző megnyilvánulásainak támogatása. Márpedig a fiatalságot elsősorban nem ezek a témák érdeklik, ráadásul nem jellemző rájuk, hogy megyei napilapokat böngésszenek, vagy hogy a Ripost kormányzati propagandával átitatott bulvárhíreit olvasgatják.

Feltehetőleg nem is lesz komolyabb változás a Médiaworks és a KESMA kiadványok stílusában és hangnemében az új vezetés alatt sem, hiszen Rogán Antal a sulykolásban hisz, és ezt a szemléletet várja el a kormányzati médiakolhoz munkatársaitól is. Önmagában az az elvárás, hogy lassan 12 év kormányzás és a vele járó lódítások után növekedést várnak el az általuk pénzelt médiabirodalomtól, elég abszurd, de ez már legyen az ott dolgozók problémája. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha mindig csak egy mesét ismételgetsz a gyerekednek, egy idő után átmegy a szomszéd sátorba aludni.” (Szegedi Kattintós)