Becslések szerint 2030-ra 439 millió cukorbeteg felnőtt él majd a földön, kétszer annyian, mint ahányan 2010-ben voltak. Ez nagyon komoly egészségügyi költségekkel jár: 2015-ben világszerte 1,31 trillió dollárba került a cukorbetegek kezelése az országoknak - írja a Pénzcentrum.

Hazánkban sem jobb a helyzet, itthon alig több mint tíz év alatt duplájára nőtt a diabéteszesek száma a 19 évnél idősebbek körében. Most több mint egymillió ember érintett, viszont közülük legalább fél millióan nem is tudják, hogy baj van, pedig a korai felismerés kulcsfontosságú lenne.

A tudósokat éppen ezért régóta foglalkoztatja már, minek köszönhető a betegek számának a növekedése. Annak érdekében, hogy még teljesebb képet kapjanak, több mint hétezer 35 és 74 éves közötti kanadai női dolgozó egy évtizednyi egészségügyi adatait vizsgáltak, és az eredményeket a British Medical Journal című folyóiratban publikálták.

A vizsgált időintervallum alatt a tízből egy nőnél alakult ki kettes típusú cukorbetegség, és az derült ki, hogy akik 45 órát vagy annál többet dolgoznak egy héten, 63 százalékkal gyakrabban jelentkezik a betegség, mint azoknál, akik 35-40 órát. Az olyan rizikótényezők, mint a dohányzás, a mozgás hiánya, az alkoholfogyasztás nem emelte meg lényegesen a hajlandóságot, eszerint szinte csak a túlóra okolható érte.

Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke a diabétesz világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón nemrég elmondta, hogy

Magyarországon az adatok szerint a cukorbetegek több mint a fele nő.

A szakemberek nem találtak magyarázatot arra, hogy a sokat túlórázó nők miért hajlamosabbak a betegségre.

Ha már kialakult a 2-es típusú cukorbetegség, az általában diétával, mozgással és tablettákkal jól kezelhető. Az 1-es típusú diabétesznél viszont az inzulintermelődés teljes hiánya áll fenn. Ezt bioszintetikusan előállított emberi inzulinnal kezelik injekció formájában. (sztarklikk.hu)