h i r d e t é s

Éjszakába nyúlott a parlamenti munka

Olvasási idő
45perc
Eddig olvastam

Éjszakába nyúlott a parlamenti munka

2020. június 05. - 07:02

 

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emléküléssel kezdődött a nap az Országgyűlésben csütörtökön.

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülés résztvevői az Országházban 2020. június 4-én. - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az emlékülés - amelyen a Demokratikus Koalíció nem vett részt - a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral kezdődött. Ezt követően megkezdődött a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitája.

Házelnök:

Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitóbeszédében kiemelte: a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét.
A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és "a magunk által alakítható jövő áll előttünk" - hangoztatta a házelnök, aki szerint a szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát.
Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia "nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat".
Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak "keserves létküzdelmet" kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés.
A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni.
Azt mondta, a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból.
Tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét "közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága". "A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is" - vélte. Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon "nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk", hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk - jelentette ki.
Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni.

Államfői megemlékezés

A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő az emlékülésen. "Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangoztatta az államfő.
Kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.
Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát - ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, "sunyi háttértárgyalásokon".
"Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk" - fogalmazott.
Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.
Súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.
Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.
"Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - mondta.
Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja - hívta fel a figyelmet - a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között.
Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása.
Az emlékülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt és Székely Himnuszt.

A vagyongazdálkodási és pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvények módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön, miután az állatok kíméletéről szóló javaslat tárgyalásának elnapolását kérte annak előterjesztője.

Budai Gyula (Fidesz) előterjesztő kérésére a Ház úgy döntött: elnapolja az állatok fokozott kímélete érdekében született törvénymódosítás tárgyalását. Vagyongazdálkodás és nemzeti pénzügyi szolgáltatások
A barnamezős vagy korábbi vasúti területeken megvalósítandó beruházások ösztönzését is célozza az a törvénycsomag, amely több, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó területet érint - mondta expozéjában Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár.
Rámutatott: az önkormányzatok kötelessége lesz a barnamezős területek lehatárolása és meghatározni annak fejlesztési lehetőségeit. A kármentesítés azonban már nemcsak az önkormányzatok dolga - hangsúlyozta -, az állami területek esetén az államnak is kiemelt érdeke.
A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladatok és lakossági közszolgáltatások ellátásához szükséges infrastruktúrát birtokolják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlás kötelezettsége alól.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
Az államtitkár szólt a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról is. Elmondta: miután 2019-ben az egyes takarékszövetkezetek egy bankban egyesültek, indokolttá vált az irányítási rendszer egyszerűsítése, a szervezet működésének hatékonyabbá tétele.
A javaslat a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a szervezetbe integrálja. A változtatás indokolttá teszi a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról, valamint a végelszámolásról szóló törvény, illetve a hitelintézetekről szóló törvény pontosítását is.
A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör - mondta.
A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik, miután az eszközkezelő által kezelt mintegy 38 ezer otthon egykori tulajdonosainak 90 százaléka vissza tudta vásárolni az ingatlant. Ezzel az intézmény ingatlanportfóliója jelentősen csökkent, feladata átalakult, így időszerű a működésének felülvizsgálata.
Hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a kormány jelöl ki.
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény módosításával egyszerűsödik beruházási ügynökség tulajdonosi joggyakorlása.

Fidesz: egységes szabályozás jön létre

A módosító csomag célja a nemzeti vagyont érintő változások átvezetése a jogszabályokon, és egységes jogszabályok kialakítása - mondta a Fidesz vezérszónoka, Böröcz László.
Szólt a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló hatáskörének biztosításáról bizonyos kérdésekben, valamint a barnamezős területeken megvalósuló beruházások ösztönzéséről.
Államilag kiemelt érdeknek nevezte ezen területek fejlesztését, szólt ugyanakkor arról, hogy ez nem érinti az építési övezetek általános szabályait. Ha az önkormányzat meghatározza az övezeteket és azok hasznosításának célját, akkor a kormányhivatal csak azzal összhangban hozhat döntéseket - mondta.

Jobbik: állami bérlakásokra van szükség

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta a kormány devizahitelesekkel kapcsolatos intézkedéseit, köztük az eszközkezelőt is, megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek tevékenységes talán a többi intézkedésénél jobb szándékú.
Kijelentette: ha nem "simogatnák" a bankrendszert, a probléma sem állt volna elő.
Bírálta a kedvezményes lakásáfa kivezetését , mert szerinte ez 20-25 százalékkal veti vissza a lakásépítést, és üdvözölte, hogy azt a barnaövezetekben visszahoznák. Azt javasolta ugyanakkor, hogy ezen területeken épüljenek bérlakások.

MSZP: az önkormányzatok nem érdekeltek a fejlesztésben

Szakács László (MSZP) szerint a kormány nem teszi érdekeltté az önkormányzatokat a rozsdaövezetek fejlesztésében azzal, hogy "zárójelbe teszi az önkormányzati választások eredményét".
Bírálta a devizahitelesek számára nyújtott kormányzati megoldásokat. Sérelmezte a többi között azt, hogy az úgynevezett EBRD-paktumban garantálta a kormány, hogy a bankoknak egy fillérjébe sem kerül a devizahitelek forintosítása.
Azt kérdezte: mi lesz azokkal az egykori lakástulajdonosokkal, akik nem tudták visszavásárolni ingatlanjukat az eszközkezelőtől?
Bírálta a szövetkezeti hitelintézeti integrációt is, emlékeztetve: korábban még feljelentést is tett az ügyben, amit azonban elutasítottak. Szerinte egy "sötét korszak" folyamataira nyom most pecsétet a törvénymódosítás.

Folytatta a vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló vitát az Országgyűlés a csütörtöki ülésén, majd áttért a magyar jelnyelvről szóló törvény módosításának megvitatására.

DK: nem szolgálja az emberek érdekét ezt a javaslat

Varju László (DK) arról beszélt, hogy ez a javaslat nem szolgálja a magyar emberek érdekeit, ezért a támogatását nem tudják biztosítani.
Közölte: a takarékszövetkezetek erőszakos átszervezése, banki egyesítése jó példája annak, hogy miután jelentősen csökkentették a demokráciát Magyarországon, nagy tiltakozásra nem számít a kormány e lépés miatt. Törvényekkel teszik jogszerűvé azt, amit nem lehetne, nem szabadna megtenni - fogalmazott.
A rozsdaövezetekkel kapcsolatos szabályozásról megjegyezte: lehetővé teszik, hogy az oligarchák itt is megjelenhessenek, ingatlanfejlesztéseket indíthassanak.
A képviselő szerint bár ebben a formában biztosan nem támogatják a tervezetet, de a kormány nem is akar olyan módosításokat tenni, amelyekkel kezelni lehetne a helyzetet. A javaslattal figyelmen kívül hagyják az önkormányzatok törekvéseit - vélte.

MSZP: a Fidesz-bank építése tovább folyik

Mesterházy Attila (MSZP) szerint úgy látszik, a Fidesz-bank építése tovább folyik, most újabb lépést tesznek ebbe az irányba.
Felvetette, hogy az összes ellenzéki önkormányzat számíthat-e arra, hogy egy kormányzati beruházás esetén elvonják a jogaikat. Inkább tárgyalni, megegyezni kellene az önkormányzati vezetőkkel, de a kormány más utat választ, nem akar megállapodni - vélte.

Fidesz: mindenki biztonságban van az állami tulajdonú lakásokban

Böröcz László (Fidesz) kijelentette: aki most állami tulajdonú lakásban él és nem tudja megvenni a lakást, de továbbra is ott szeretne élni, tovább tudja fizetni a bérleti díjat egy utódszervnek. Mindenki biztonságban van - tette hozzá.

A vitát ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta.

Államtitkár: az eszközkezelő teljesítette a feladatát

Fónagy János államtitkár zárszavában elmondta: a mostani vita nem alkalmas arra, hogy az elmúlt években kialakult devizahiteles helyzet mindent okát és felelősét megtalálják, de a tények alapján azoknak az intézkedéseknek az eredményességét, amelyeket a polgári kormány a lehetetlen helyzetbe került családok megsegítésére tett, nem lehet vitatni. Az eszközkezelő elérte a célját, teljesítette a feladatát - vélte.
Megerősítette: "senki nem kerül az utcára", akik nem vették meg a lakást, amelyben élnek, bérlőként továbbra is maradhatnak.
Azt kérte az ellenzéktől, hogy az önkormányzatokkal való megegyezést illetően ne mindig a kormányban keresse a hibát.

A magyar jelnyelvről szóló törvény módosítása

Fidesz: tovább javulhat a siketek jövőképe

Tapolczai Gergely (Fidesz) kiemelte: minden ember kiszolgáltatott nyelv nélkül, és ez igaz a jelnyelvre is. A mostani tervezet benyújtására az elmúlt évek változásai miatt van szükség, és elfogadásával tovább javulhat a siketek jövőképe - vélte.
Emlékeztetett: az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a jelnyelvről szóló törvényt. Ez a jogszabály elismeri a jelnyelvet a siket közösség nyelveként, egyebek mellett rendezi a tolmácsok helyzetét és a siketek hozzáférését a jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz - közölte. Hozzátette: a médiát illetően eközben egyre több műsorórát akadálymentesítettek.
Kitért rá: tíz év telt el a jelnyelvről szóló törvény elfogadása óta, és azóta elfogadták az alaptörvényt, amely a jelnyelvet a magyar kultúra részének tekinti, majd több jogszabályba is bekerült a jelnyelv fogalma. 2017-ben pedig úgy határoztak, hogy minden évben novemberben megrendezik a magyar jelnyelv napját - közölte.
Úgy vélte, a jelnyelvi törvény elfogadása óta eltelt években több kérdés is felmerült, amelyet érdemes volt megvizsgálni, és az így elkészített tervezetet nyújtják most be a parlamentnek. Ennek része, hogy a jelnyelvből tett vizsga megegyezik az államilag elismert nyelvvizsgával - emelte ki. Hozzátette: emellett a jelnyelvet oktatók helyzetét is rendezik.
A képviselő szerint a módosítással javulna a siket diplomások helyzete és gazdagodna a kulturális élet.

Államtitkár: a kormány elkötelezett a hallássérültek és a jelnyelv iránt

Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára kiemelte: mérföldkő volt, amikor Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket is tartalmazza.
Egyúttal biztosítja a mindennapokban szükséges jelnyelv használatát, jelentősen javítva életszínvonalukat. Kitért arra is: 2011-ben az alaptörvényben rögzítették, hogy a jelnyelv a nemzeti kultúra része és megilleti a védelem.
Beszámolt arról is, hogy folyamatosan nő a feliratokkal és a jelnyelvi tolmácsolással közvetített televíziós műsorok száma. Létrejött a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzéke is, és a tolmácsszakma presztízse nőtt a kötelező továbbképzésnek köszönhetően.
A kormány mélyen elkötelezett a hallássérültek és a jelnyelv iránt - hangsúlyozta, hozzátéve: egyetértenek azzal, hogy szükséges a törvény módosítása, és azt a kabinet támogatja.

A magyar jelnyelvről szóló törvénymódosítással folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.

Fidesz: komoly előrelépés lehet a módosítás elfogadása

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy közel egymillió embert érint valamilyen fogyatékosság Magyarországon. A kormány legfőbb feladatának tartja, hogy biztosítsa számukra, a teljes élet lehetőségét. Kiemelte: a fogyatékkal élő emberek nem jótékonyságra vagy segítségre számítanak, hanem egyenrangú tagjai kívánnak lenni társadalmunknak.
Felidézte az eddig elfogadott intézkedéseket, és kitért arra is: stratégiai partnerként tekintenek a fogyatékkal élők szervezeteire, amelyek támogatása 2010 óta folyamatosan nő. Célként jelölte meg, hogy minél több fogyatékkal élő ember tudjon elhelyezkedni a munkaerő-piacon, ehhez szintén támogatást biztosítanak, azoknak pedig, akik piaci szereplőknél nem tudnak elhelyezkedni, védett munkahelyeket hoztak létre.
Rámutatott: az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján szükséges a most beterjesztett változtatás, ami szakmai alapokon nyugszik és előremutató. A törvénymódosítás elfogadásával komoly előrelépés valósulhat meg - hangoztatta.

Jobbik: igen a javaslatra

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka pártja részéről támogatásukról biztosította a törvénymódosítást. Az a céljuk, hogy minden magyar polgár számára teljes, boldog életet biztosítsanak - hangsúlyozta.
Hozzátette: fontos lépés, hogy végre a magyar jelnyelvet anyanyelvi szinten használóknak is iskolai szinten biztosítsák az oktatást.
Kitért arra is, hogy a törvénymódosítással pontos definíciót kapnak arról, ki az anyanyelvi szinten a jelnyelvet használó.

KDNP: életszerű változtatásokat tartalmaz a javaslat

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, elkötelezettek aziránt, hogy a fogyatékkal élők életét könnyebbé tegyék, és ne csak szavak szintjén álljanak melléjük, hanem valódi tettekkel is.
Egyik legfontosabb elemként említette a nyelvvizsga állami szintű elismerését. Ennek nagyon fontos szerepe lehet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában - mutatott rá a kormánypárti politikus.
Kitért arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatások keretében igénybe vett jelnyelvi tolmácsolás költségmentes lehet. A realitásokon nyugvó, életszerű változtatásokat tartalmaz a javaslat, amelyet a KDNP támogat - hangsúlyozta.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Bangóné Borbély Ildikó az MSZP részéről támogatandónak tartottak a törvénymódosítást. Mint mondta, nagyon fontos javaslatról van szó, és nagyon sokat kell beszélni erről a témáról azért, hogy a fogyatékosság ne jelenjen meg hátrányként senki számára. Nagyon fontosak továbbá azok a törvénymódosítások, amelyek a fogyatékkal élők hátrányait csökkenthetik - hangsúlyozta.
Az ellenzéki vezérszónok jelezte: az MSZP az egészségügyben a jelnyelvi tolmácsoláshoz módosító javaslatot nyújt be, kérte ennek megfontolását a kormánytól.

DK: jó és támogatandó a javaslat

Bősz Anett, a DK vezérszónoka - aki a Liberális Párt véleményét is tolmácsolta - megköszönte az előterjesztést. Jó szándékú, és a szakmai szempontokat tekintve is támogatandó javaslat került az Országgyűlés elé - összegzett. Üdvözlendő azt a szemléletet, amit megjelenítenek a törvénymódosításban az alapvetően hátrányból induló honfitársaink megsegítése érdekében - fűzte hozzá.
Nagy előrelépésként értékelte a jelnyelvi nyelvvizsgát érintő változtatást, ami szerinte hozzájárulhat a diploma megszerzéséhez is. Egyúttal a jelnyelvi pedagógus képzés beindítását szorgalmazta, kiemelve: jó volna, ha előrelépést tudnának elérni a jelnyelvi oktatás területén is.

EP-képviselő: kiemelkedő fontosságú a módosítás

Kósa Ádám, EP-képviselő, aki jelnyelvi tolmácsolás mellett szólt hozzá a vitához, az elmúlt tíz év történéseiről adott áttekintést. Ma már a siket emberek bármikor igénybe vehetik a jelnyelvi tolmácsolást - mutatott rá. Kitért arra is, hogy jelentősen nőtt a feliratozással ellátott televízió műsorok száma, és a bíróságokon is biztosított a jelnyelvi tolmács közreműködése. Külön törvény rendelkezik a magyar jelnyelvről és annak használatáról, az alaptörvény a magyar kultúra részének tekinti - mondta, és szintén kiemelkedő fontosságúnak tartotta a benyújtott módosítást.

A vita lezárása

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.
Tapolczai Gergely (Fidesz) előterjesztő a vitára úgy válaszolt: a jelnyelv kérdése mintegy 60 ezer embert érint, nemcsak siketeket és nagyothallókat, hanem családtagjaikat, barátaikat is.
Őket már a videotolmács is segíti, amelyet tavaly több mint 37 ezer alkalommal vettek igénybe az érintettek, akik közül sokan belátták, hogy egy 5-10 perces ügyintézésért nem kell mindig személyesen jelen lévő tolmács segítségét kérni.
Reményét fejezte ki, hogy az előterjesztést egyhangúlag fogadja el a Ház.

A tizenharmadik havi nyugdíj visszavezetéséről szóló előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön. A javaslatot kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatásukról biztosították, utóbbiak ugyanakkor kritikát is megfogalmaztak.

Emmi: a járványhelyzetnek az idősek nem lehetnek a vesztesei

Sok idős tartott attól, hogy a koronavírus-járványnak a nyugdíjasok lehetnek a vesztesei, ezért döntött úgy a kormány, hogy visszavezeti a 2009-ben elvett tizenharmadik havi nyugdíjat - indokolta az előterjesztést az Emberi Erőforrások Minisztériumának családpolitikáért felelős államtitkára.
Novák Katalin közölte: a juttatást fokozatosan, négy lépcsőben építik vissza. Jövőre egyhetit, majd 2024-ben már egy teljes havi pluszjáradékot kapnak az idősek.
Mindezt csaknem 2,6 millió embert érint, és jövőre 77 milliárd forintba kerül.
A Ház előtt lévő törvényjavaslat arra a mintegy 2,2 millió emberre vonatkozik, aki nyugdíjellátásban részesül hat különböző jogcímen, például öregségi vagy özvegyi, szülői nyugdíjat kap.
További négyszázezer ember 21 más jogcímen jut járadékhoz, esetükben kormányrendelet biztosítja majd a 13. havi ellátást.
A 13. havi nyugdíj összege az adott év januári ellátásával egyezik meg. Aki például öregségi és özvegyi nyugdíjban is részesül egyszerre, mindkét juttatás után megkapja a többletet, ha már az előző évben is részesült mindkét ellátásban.
Ismertette: mivel a költségvetés 3 százalékos inflációval számol, jövő januárban egy átlagos nyugdíj 147 ezer forint lesz, ami után csaknem 37 ezer forintnyi jár pluszban a jövő év elején.
Közölte: a remények szerint jövőre ismét kapnak majd nyugdíjprémiumot az idősek, ami a kalkulál t 4,8 százalékos GDP-növekedés után akár 26 ezer forint is lehet.
Kijelentette: a 13. havi nyugdíj szélesebb kört érint a korábbiaknál, hiszen nemcsak a nyugdíjban, hanem a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják, fennmarad mellette a nyugdíjprémium, és a 13. havi nyugdíjnak nincs felső plafonja. Mindenki a nyugdíjának megfelelő mértékben részesül abban.

Fidesz: amit a baloldal válság idején elvett, azt a polgári kormány válság idején visszaadja

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a többi közt azt emelte ki, hogy az ellátásban a Nők 40 programban résztvevők is részesülnek.
Kijelentette: míg a baloldal válság idején elvette, addig a polgári kormány a válság idején visszaadja a juttatást, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány világviszonylatban visszavetette a nemzetek gazdaságát.
Bírálta a szocialistákat, akik szerinte kormányon "csak elvenni tudtak". Kifejtette: nemcsak a 13. havi járadéktól fosztották meg az időseket, az ellátás vásárlóereje is több mint 10 százalékkal csökkent 2002 és 2010 között. Ezért hiteltelennek nevezte az ellenzéki képviselők módosító javaslatait a jelen előterjesztéshez.
Emlékeztetett: a Fidesz-KDNP-kormány 2010-ben megállapodást kötött a nyugdíjasokkal, hogy amíg nemzeti kormány van, a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket. Állták a szavukat - folytatta -, sőt emelték is a járadék értékét, valamint több mint 270 milliárd forintnyi pluszjuttatást adtak az időseknek nyugdíjprémim, Erzsébet- vagy rezsiutalvány formájában.

Jobbik: miért csak most állítják vissza az ellátást?

Balczó Zoltán (Jobbik) közölte: pártja támogatja a javaslatot.
A jobb- és baloldali kormányok nyugdíjakkal kapcsolatos vitájához kapcsolódóan azt kérdezte: ha a jelenlegi kabinet annyira elítélte, hogy a szocialisták elvették a 13. havi nyugdíjat, akkor az elmúlt tíz évben miért nem állították azt vissza?
A járvánnyal kapcsolatos intézkedések kapcsán feltette a kérdést: például a diplomák nyelvvizsgakötelezettségének eltörlése hogyan kapcsolódik a járványkezeléshez?
Az előterjesztésről szólva úgy fogalmazott: "önök nem adták vissza a 13. havi nyugdíjat, csak tesznek erre egy ígéretet". Kifogásolta, hogy az idősek idén semmilyen pluszt nem kapnak. Olyan megoldási javaslatokat szorgalmazott, amely a kisnyugdíjasoknak magasabb juttatást nyújt.

KDNP: a nemzeti kormányok megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt emelik is azt

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérte az ellenzéktől, ne próbálják eltagadni azt, amit 2010 előtt tettek , azt, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, 2002 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, miközben megszüntették a 13. havi nyugdíjat is.
Rámutatott arra is: 2010-re a nyugdíjalap 357 milliárd forintos adósságot halmozott fel, vagyis, ha marad a szocialista kormányzás, akkor 2015-ben nem tudott volna nyugdíjat fizetni az állam, addigra végleg kiürült volna a kassza.
A nemzeti-polgári kormány azonban vállalta, hogy megőrzi azok értékét, megbecsüli a magyar nyugdíjasokat.
Ismertette: 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedett a járadékok összege, vásárlóértéke pedig több mint 10 százalékkal nőtt. És amikor a gazdasági helyzet lehetővé tette, a nemzeti kormány egyszeri juttatásokkal támogatta az időseket. Erre 2016 óta 273 milliárd forintot fordítottak - ismertette.

Az MSZP minden érintett számára azonos összegű 13. havi nyugdíjat javasolt, a DK szemfényvesztésről beszélt, az LMP pedig a minimálnyugdíj emelését kérte a 13. havi nyugdíj visszaállításáról szóló törvényjavaslat csütörtöki vitájában.

MSZP: minden érintettnek azonos összegben járjon a 13. havi nyugdíj

Korózs Lajos (MSZP) szerint a jó 13. havi nyugdíj igazságos, tisztességes és mindenkinek azonos összegben jár.
Kifejtette: akkor tisztességes, ha minden nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek jár és meg is kapják "lehetőség szerint most, mert most van bajban a nyugdíjas". Rámutatott: jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak.
Úgy folytatta: ha igazságos és tisztességes és mindenkinek azonos összegben jár, akkor az első heti juttatás mindenkinek 35 ezer forintot jelentene, amivel az idősek kétharmada jobban járna a mostani javaslatban foglaltaknál. Bírálta, hogy a kabinet eltörölte a nyugdíjplafont - ami jelen juttatást is érinti -, szerinte egy új kormány első intézkedéseként kellene azt visszaállítania. Jelenleg ugyanis 2 millió forint feletti járadékokat is fizet az állam, ami miatt a nyugdíjak átlaga és a mediánja, vagyis a középső értéke jelentősen eltér egymástól.
Közölte: maga is kezdeményezője volt egykor, a szocialisták által bevezetett 13. havi nyugdíjnak, de "akkor nem álltak pénzhegyek, mint most", amikor jelentős uniós támogatás érkezik az országba.
Számos, nyugdíjjal kapcsolatos korábbi kormányzati intézkedést bírált, ugyanakkor közölte: támogatni fogják az előterjesztést.

DK: ez az intézkedés szemfényvesztés

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy bár javaslatból azt lehetne gondolni, megszólalt a kormány lelkiismerete, nem erről van szó, ez a javaslat csak a szokásos propaganda. Szó sincs 13. havi nyugdíjról, ez az intézkedés szemfényvesztés, mert a kormány nem orvosolja a jelenlegi problémákat, az ütemezéssel és az összegekkel ez a lépés nem elég - vélekedett.
Úgy látja, a nyugdíjasoknak most azonnali segítségre lenne szükségük, annak lehetne kézzelfogható eredménye, ha már most megkapnák a beígért nyugdíj első felét. A nyugdíjak vásárlóereje ugyanis jelentősen csökkent az elmúlt időben, ezért sokan arra kényszerülnek, hogy ismét munkába álljanak - mondta.
Közölte: az átlagos nyugdíjat kapók a mostani helyzet valódi és félrevezetett vesztesei. Emellett az átlagnyugdíjasnak az emelkedő árak is gondot okoznak - tette hozzá.
Megjegyezte: a kormány elvett a nyugdíjasoktól, mert már korábban is ígért többletjuttatást nekik, de nem teljesítette ezt az ígéretét.

LMP: emelni kell a minimálnyugdíjat

Ungár Péter (LMP) kifejtette: érdemes lenne a minimálnyugdíjat is emelni, mert ez az összeg itt maradna a magyar gazdaságban. A mostani javaslatban jelentős pozitívum, hogy a nyugdíjasoknak adnak támogatást - közölte.
Emlékeztetett: a 13. havi nyugdíj ígérete többször felmerült az elmúlt időben, de méltatlan, hogy egy ilyen fontos kérdésből pártpolitikai csatározás lett. Ugyanakkor azoknak sincs igazuk, akik populizmusnak tartják ezeket az ígéreteket, mert a nyugdíjasoknál valóban jó helyen van ez a pénz - vélte.
Kitért rá: nem igazságos mértékben kapnák a nyugdíjasok a többletjuttatást, egységesen kellene megállapítani ezt az összeget. Emellett az idősellátással is többet kellene foglalkozni, segíteni kellene azokat, akik az idősgondozásban vesznek részt - fűzte hozzá.

Párbeszéd: inkább 53. heti nyugdíjról van szó

Tordai Bence (Párbeszéd) kiemelte: inkább 53. heti nyugdíjról szóló javaslatnak kellene nevezni a benyújtott tervezetet.
Közölte: az az indoklás, hogy a járványhelyzetben ezzel segítenének az időseknek az elszaladó árak és a kijárási korlátozások miatt. Önmagában helyes több pénzt adni a nyugdíjasoknak, de az a Fidesz nyújtotta be ezt a javaslatot, amely átírta a nyugdíjemelés szabályait, ezzel elvett a nyugdíjasoktól, így most valójában a 12. havi nyugdíj visszaépítéséről van szó - fogalmazott.
Azt mondta, az a Fidesz adta be a javaslatot, amely kedvezményeket vett el az emberektől, például a rokkantnyugdíjasoktól, az a Fidesz, amely tíz éven keresztül nem emelte a nyugdíjminimumot, és amely hagy méltatlanul alacsony nyugdíjból tengődni sok nyugdíjast. Meg kell szüntetni a jelentős eltéréseket a nyugdíjak között - jelentette ki.
A képviselő szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel meg tudja venni a nyugdíjasok szavazatát, de ennél - mondta - a nyugdíjasok okosabbak.

Varga-Damm Andrea: nem emelik a nyugdíjasok életszínvonalát

Varga-Damm Andrea (független) szerint a kormány 2022-ig, tehát a választásokig megpróbálja a nyugdíjasokat arra késztetni, hogy rájuk szavazzanak. Azonban a nyugdíjasok valószínűleg nem hatódnak meg a mostani támogatástól, mert az életszínvonalukat nem fogja emelni nagy mértékben ez a lépés - mondta.
Kifogásolta, hogy négyéves ütemezéssel és csak most vezetik be a 13. havi nyugdíjat, miközben a kormány állandóan arról beszél, hogy tíz éve folyamatosan nő a gazdaság teljesítménye. Ha ezt a javaslatot valóban a gazdaság teljesítménye indokolja, miért nem segítenek most a legnehezebb sorsúaknak? - vetette fel.

A DK a nyugdíjasok azonnali megsegítését hiányolta csütörtökön az Országgyűlésben, a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő törvénymódosítás általános vitájában. A KDNP azt hangoztatta, hogy valódi segítséget nyújtnak az időseknek. A képviselők elkezdték az Egészségügyi Világszervezet hatékonyabb ellenőrzést lehetővé tevő dohányzásellenőrzési keretegyezménye jegyzőkönyvének vitáját is.

Tizenharmadik havi nyugdíj

DK: ezzel a lépéssel nem tudnak eleget segíteni

Varju László (DK) szerint a kormánypártoknak nincs joga a 13. havi nyugdíj, "ennek a komoly brandnek" a használatára. Tisztességtelennek nevezte, hogy most, a válságban, amikor szükség lenne rá, nem segítik a nyugdíjasokat.
Elmondta, a kormánypártok tíz éven keresztül nem adtak érdemi segítséget a nyugdíjasoknak, a nyugdíjak reálértéknek megőrzése pedig a leszakadással volt egyenlő. Ezért nyugodtan lehet lelkiismeret-furdalásuk, és minden okuk megvan arra, hogy elkezdjék a nyugdíjasokat jobb helyzetbe hozni - mondta szavait a Fidesz-KDNP-nek címezve.
Szerinte ezzel a lépéssel nem tudnak eleget segíteni az embereknek.

KDNP: a kormánypártok az elmúlt években is valódi segítséget nyújtottak

Az ismételten felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) rögzítette: a kormánypártok "nem reklámfogásnak, nem brandnek" tartják az idősek segítését, az elmúlt években is valódi segítséget nyújtottak, és ez a céljuk a következő időszakban is. Szerinte a szocialisták 2009-ben "levették az enyves kezüket" a 13. havi nyugdíjról, és inkább a haverok ppp-szerződéseire költötték.
2010 óta 38 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, reálértéken pedig 10,3 százalékkal, ha ehhez hozzáteszik a rezsicsökkentést, a nyugdíjprémiumot és -kiegészítést, a rezsi- és az Erzsébet-utalványokat, akkor ezt hívhatnák 14. havi nyugdíjnak - mondta.
Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Zárszó

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) családügyi államtitkára zárszavában emlékeztetett arra, hogy annak idején, amikor először bevezették a 13. havi nyugdíjat, ugyancsak négy részletben tették meg.
Csak három olyan év volt, amikor a teljes összeget kifizették a nyugdíjasoknak - jegyezte meg.
Közölte, nem értenek egyet azzal, hogy mindenki ugyanakkora 13. havi nyugdíjat kapjon, mert szerinte figyelembe kell venni, hogy korábban ki mennyi időt dolgozott. Bízzuk a választókra, hogyan ítélik meg a 13. havi nyugdíj visszavezetését - hangoztatta.

Dohányzásellenőrzési keretegyezmény

Előterjesztő: engedélyezési és ellenőrzési rendszert vezetnek be a dohánytermékeknél

Az Egészségügyi Világszervezet dohányzásellenőrzési keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvének általános vitájában Lőrinczi Zoltán, az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a dohányzáselleni küzdelem iránt, ennek újabb állomása a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás.
Közölte, a jegyzőkönyv legfontosabb rendelkezései a dohánytermékek szállítói láncának ellenőrzésére vonatkoznak. Kifejtette: az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében engedélyezési és ellenőrzési rendszert vezetnek be a dohánytermékek gyártásánál és kereskedelménél, továbbá a dohánytermékek és a gyártásuk során felhasznált berendezések azonosítására szolgáló jelöléseknél.
Hozzátette: a dokumentum rendelkezik a globális nyomkövetés informatikai rendszerének kiépítéséről is, a rendszernek 2023-tól kell működnie.
Lőrinczi Zoltán elmondta, jelenleg is működik nyomkövetési rendszer az EU-ban, így a jegyzőkönyv szerinti rendszerhez történő csatlakozás nem okoz majd gondot Magyarországnak.
A jegyzőkönyv meghatározza azon jogellenes magatartásokat is, amelyekkel szemben a részes államok kötelesek fellépni, szabályozza a részes államok közötti együttműködést, információmegosztást - tette hozzá.
Úgy összegzett, hogy a hatályos magyar szabályozás miatt Magyarország számottevő költségvetési kihatás és jogalkotási feladat nélkül csatlakozhat az egyezményhez.
Kitért arra, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a dohányzás okozta halálesetek száma, de a dohányzás továbbra is súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági probléma.
A becslések szerint a tüdőrák okozta halálozások 90 százalékának, míg a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálesetek negyedének a dohányzás az oka - mondta az államtitkár.

Fidesz: nemzetközi együttműködésben lehet csak kezelni e nemzetek feletti problémát

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv kihirdetésével egészen különleges és fontos elemmel gyarapodik a dohánytermékek illegális kereskedelmével szembeni fellépés eszköztára.
Utalva arra, hogy a dohányzás súlyos népegészségügyi probléma, megemlítette: az 1,3 milliárd fogyasztó közül évente 8 millióan halnak meg a dohányzás miatt.
Az illegális dohánykereskedelem dollár százmilliárdokban mérhető kárt okoz a nemzetgazdaságoknak - mondta a politikus.
Hangsúlyozta: megakadályozható a dohánytermékek illegális kereskedelme, de a transznacionális probléma ellen sikerrel védekezni csak nemzetközi szinten lehet.
Selmeczi Gabriella elmondta, hogy a Fidesz-frakció elkötelezett a dohányzás visszaszorítása mellett, ezért minden képviselőtársát az előterjesztés támogatására kérte.

A dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv, majd a köznevelési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját csütörtök este az Országgyűlés.

Jobbik: meg kell védeni a fiatalokat

A fiatalok védelmét emelte ki a szabályozás szempontjai közül Balczó Zoltán (Jobbik), hangsúlyozva, hogy ők fontos célcsoportjai a hivatalosan forgalmazottnál olcsóbban és könnyebben megszerezhető illegális dohánytermékeknek.
Hozzátette: a feketekereskedelem az alvilágba csatornáz olyan pénzeket, amelyeknek az államkasszában volna a helyük, ez pedig nemzetbiztonsági problémát is jelent.
Balczó Zoltán kritikával illette a dohányboltok magyarországi elnevezését, amely szerinte "a nemzeti jelző devalválását jelenti". Hozzátette, a "nemzetivé minősítés" nem okvetlenül segíti a dohányzás elleni fellépést.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a jegyzőkönyv nem hoz új elemeket a dohányzás elleni harcba, egyben kifogásolta, hogy évek óta nem indult Magyarországon olyan nagyszabású kampány, amely a dohányzás ártalmasságát mutatná be.

KDNP: fontos lépéseket tett eddig is a kormány

Ez utóbbi felvetésre Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: "a negatív reklám is reklám", megtoldva ezt azzal, hogy ennél sokkal nagyobb eredményeket ér el a kormány a dohányhirdetések teljes tiltásával. Ezután a leszokás és a fiatalok megóvásának fontosságáról beszélt.
Megjegyezte: a jegyzőkönyv kihirdetése és alkalmazása az illegális kereskedelem és a dohányzás elleni küzdelem további ösztönzője lehet, hangsúlyozva, hogy a kormányzat elkötelezett e téren. Példaként hozta fel, hogy 2010 óta számos helyen tiltották meg a dohányzást.
Hozzátette: a dohányboltokban szigorú szabályok szerint lehet vásárolni, aki "visszaesően" fiatalkorúnak ad el dohányárut, akár a boltlicencét is elvesztheti. Kiemelte, hogy a fiatalokat a dohányzás veszélyeivel szembesítő programok indultak.
A jegyzőkönyv alapján olyan árukövetési rendszer alakítható ki, amellyel határokon át követhetőek lesznek ezek a termékek - mondta Nacsa Lőrinc.

MSZP: ez küzdelem az egészségért és a hosszabb életért

Gurmai Zita (MSZP) az egészségért és hosszabb életért folytatott küzdelem fontos elemeként említette a dohányzás visszaszorítását, utalva arra, hogy a cigarettázás következményei növelik az egészségügy terheit és a betegségek miatt kieső munkaórák révén csökkentik a nemzetgazdaság bevételeit.
Tíz év alatt a konténeres cigarettacsempészet helyébe a hamisítás lépett, kutatások szerint 2007 és 2012 között 8,5-ről 11,1 százalékra nőtt az illegális dohánytermékek piaci aránya az Európai Unióban, a lefoglalt mennyiség alapján pedig elmondható, hogy Magyarországon is dinamikus a bővülés - tettte hozzá.
Közölte: az illegális dohánykereskedelmet gerjeszti, hogy az unió keleti határain nyolcad annyiba kerül a cigaretta, mint a közösség nyugati államaiban.
Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a javaslat általános vitáját.

Államtitkár: a cél az alapos és hatékony felkészítés az életre

A köznevelési törvény módosításának általános vitájában Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az iskola minden fiatalnak alapos és hatékony felkészülést adjon felnőtt életéhez.
A részleteket ismertetve megemlítette: szeptembertől a közoktatás és a szakképzés minden tanulójának teljesen ingyenes biztosítanak tankönyvet, ami hozzájárul az oktatás eredményességéhez, így az ellenzék számára is elfogadható.
Megemlítette az intézményi alapító okiratok újraszabályozását, valamint azt, hogy a módosítás bővíti az alapfokú művészetoktatásra ingyenesen jogosult speciális nevelési igényű gyerekek körét, valamint teljesíti a nemzetiségi önkormányzatok azon kérését, hogy hozzák létre a kiegészítő nemzetiségi óvodák rendszerét.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a módosítással a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, de ezek listája nem a törvény mellékletében, hanem kormányrendeletben kap helyet; ennek oka, hogy nyolc év alatt hét alkalommal kellett ezeken változtatni.
Hozzátette: a módosítás rendezi a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva hagyott kérdéseit. Markáns célként említette a pedagógusok fokozott védelmét a velük szembeni erőszaktól.
Megjegyezte, hogy elszaporodtak ezek a cselekmények, amelyek elkövetői sok esetben diákok voltak.

Fidesz: pontosító, kiegészítő, hiánypótló módosítás

Pósán László (Fidesz) pontosító, kiegészítő, részletező és hiánypótló elemeket tartalmazó előterjesztésként jellemezte a módosítást, és frakciója támogatásáról biztosította a tárgyalt anyagot, kiemelve, hogy elfogadása esetén a közoktatásban és a szakképzésben minden évfolyamon ingyenesen biztosítják a tankönyveket.
Hangsúlyozta: az iskolai erőszak visszaszorítása nem tűr halasztást, ennek során minden szóba jöhető eszközt alkalmazni kell.
Helyeselte, hogy kibővítik a speciális nevelési igényű diákok alapfokú művészeti oktatásának lehetőségeit, bevezetik a kiegészítő nemzetiségi óvoda intézményét, valamint rendezik ezek finanszírozását is, továbbá arra emlékeztetett: a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény nem foglalta magában az alapfokú nemzetiségi művészeti oktatást.

A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában több ellenzéki párt is élesen bírálta az iskolarendőrség létrehozásának ötletét.

Jobbik: gennyedző probléma az iskolai erőszak

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka "gennyedző problémaként" beszélt az iskolai erőszakról, és annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt tíz évben nem megfelelően kezelte a kormányzat ezt a problémát.
Hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni a tanárok ellen elkövetet atrocitások mellett, az elkövetőknek meg kell kapniuk büntetésüket.
Az ismertté vált esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a látencia óriási lehet - hangsúlyozta, majd azt a kérdést tette fel: az iskolaőrség bevezetése előtt vajon minden más eszközt kimerített-e a kormányzat és kikért-e az intézmények véleményét a lépésről.
A köznyugalom múlik azon, hogy "mennyi gyerek megy adott esetben a lecsóba" - fogalmazott, hozzátéve, előbb-utóbb társadalmi robbanáshoz vezet, ha évente tízezer fiatal tűnik el az oktatási rendszerből használható tudás nélkül, korai iskolaelhagyóként.

KDNP: fel kell lépni a pedagógusbántalmazások ellen

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan növeli az oktatásra fordított költségvetési összeget, amely idén 2149 milliárd forintot tesz ki, míg jövőre 2228 milliárd forintra lesz.
A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy szeptembertől teljesen ingyenessé válik a tankönyvellátás.
A célok között szerepel a köznevelési intézmények zökkenőmentes továbbműködésének megteremtése, valamint a pedagógusok védelme - közölte.
A pedagógusbántalmazást meg kell szüntetni, szigorúan fel kell lépni ellene, az indítvány ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy az iskolarendőrséget be lehessen vonni a pedagógusok védelmében - tette hozzá Nacsa Lőrinc.
A nemzetiségi önkormányzatok kérésére létrejön a kiegészítő nemzetiségi óvoda - hívta fel a figyelmet.

MSZP: a módosítás kidolgozatlan

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a javasolt módosítás kidolgozatlan. A képviselő hangsúlyozta, fel kell mérni, hogy a tanároknak a járvány alatt volt-e idejük kidolgozni a helyi kerettanterveket.
A javaslat biztosítja az ingyenes tankönyveket, de nem biztosítja a szabad tankönyvválasztást - hívta fel a figyelmet.
A szocialisták vezérszónoka egyetértett a kiegészítő nemzetiségi óvodák létrehozásával.
A pedagógusbántalmazás megszüntetése jogos törekvés, az azonban kérdéses, hogy egy rendvédelmi szervezet tagjai hogyan tudják szolgálni az iskolák oktató-nevelő munkáját - mondta a vezérszónok.
Az MSZP meggyőződése, hogy ez a rendszer hosszú távon nem hoz megoldást, a tapasztalatok bizonyítják, hogy a rendészeti fellépés nem elegendő az iskolai erőszak visszaszorításához, inkább meg kell erősíteni a pedagógiai és az iskolapszichológusi tevékenységet - szögezte le.
Azt kérte, hogy a kormánypártok ne hozzanak betarthatatlan és rossz törvényt.

DK: az iskolákba nem rendőrök kellenek

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy az oktatási rendszer jobbat érdemel a jelenlegi oktatásirányításnál.
Az oktatási kormányzatból hiányzik az a képesség, hogy szembenézzen a valódi helyzettel és valódi válaszokat keressen a problémákra - tette hozzá.
A vezérszónok hangsúlyozta, frakciója egyetért a nemzetiségekre vonatkozó szabályozással.
Az ingyenes tankönyvellátást féloldalasnak nevezte.
Ami ingyen van és egységes, annak általában a minősége is rossz - indokolta kijelentését, hozzátéve, tudja, hogy sok pedagógus nem a központilag elfogadott tankönyvekből tanít.
A művészetoktatáshoz való hozzáférés csak a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára garantáltan ingyenes, a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem - hívta fel a figyelmet.
Azzal mindenki egyetért, hogy az erőszaknak nincs helye az iskolákban, de a pedagógiai problémákat pedagógiai eszközökkel kell kezelni. Rendőri eszközökkel a bűneseteket kezelik, a diákok azonban nem bűnözők - jelentette ki.
Nem rendőr kell az iskolákba, hanem több iskolapszichológus, gyógypedagógus és mentálhigiénés szakember - szögezte le a politikus.

LMP: pozitív az SNI-s diákok részvétele a művészeti oktatásban

Ungár Péter (LMP) pozitívnak nevezte, hogy a sajátos nevelési igényű diákok részt vehetnek a művészeti oktatásban.
Azt azonban bírálatként mondta, hogy a magyar megyék kétharmadában nincsenek meg az ilyen diákok oktatásához szükséges feltételek.
Amíg nem fizetik meg azokat, akik ezt az oktatást végzik, addig nem lehet elérni a kívánt eredményt - tette hozzá.
A művészetterápia mellett hasonlóan nagy teret nyert az SNI-s gyerekek oktatásában az állatterápia - hangsúlyozta Ungár Péter.

Párbeszéd: az iskolában nincs helye erőszaknak

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, nagy örömmel támogatnák az iskolai erőszak csökkentését célzó kormányzati erőfeszítéseket, de "az iskolarendőrséges kampányelem" nem tekinthető ilyennek, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot.
Hangsúlyozta, az iskolában, sőt a társadalom semelyik részében nincs helye az erőszaknak, de a mostani előterjesztés az iskolai erőszak problémáját egy teljesen alkalmatlan eszközzel oldaná meg.
Illeszkedik viszont a javaslat a Fidesz áldozathibáztató, kirekesztő, sokszor rasszista felhangú kampányába - jegyezte meg.
Szerinte ha a kormány csökkenteni szeretné az iskolai erőszak intenzitását, akkor érdemes lenne magán kezdenie: kommunikációjában csökkentse az erőszakot.
A kriminalizálás helyett a pedagógiai eszköztár erősítését, a pedagógusok képzését javasolta. Sürgette az önálló oktatási minisztérium felállítását, illetve a tanárok tisztességes megfizetését.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását vitatta meg csütörtökön az Országgyűlés.

Szószóló: a nemzetiségi iskoláknak is fontos az erőszaktól mentes működés

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szerint a nemzetiségi intézményeknek is fontos a hatékony és eredményes tanítás, a nevelői munka érdekében az erőszaktól mentes, biztonságos működés lehetősége. Ezt elősegíti a törvényjavaslat új eleme, még ha maradéktalanul nem is oldja meg - mondta az iskolarendőrségről.
Szólt arról is, hogy a kerettanterveket nagy figyelemmel kell összeállítani. Megjegyezte, a Nemzeti alaptantervben a nemzetiségi tartalmak "rendkívül gyéren kaptak helyet", ezt kell a további alapdokumentumoknak jól pótolniuk.
Kitért arra: a nemzetiségi iskolafenntartók bíznak abban, hogy a törvényjavaslat hatására a tanulónkénti tankönyvtámogatás összege a tényleges bekerülési költségeket biztosítani fogja.

Fidesz: egyetértési pontok alakultak ki, nagyot léptünk előre

Horváth László (Fidesz) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat vitájában egyetértési pontok alakultak ki. Ilyennek nevezte azt, hogy az iskolában nincs helye az erőszaknak, hogy minden pedagógust és diákot megillet az emberi méltóság az iskolában és minden tanárnak és diáknak joga van a biztonsághoz.
Szerinte ha ezek az egyetértési pontok megvannak, akkor nagyot léptek előre.
Véleménye szerint a probléma gyökere nem az iskolában és a megoldás kulcsa nem a pedagógusoknál van.
A probléma gyökere a családban van, ahonnan a diák a problémakezelési mintákat hozza - hangoztatta.
Horváth László kudarcosnak nevezte az erőltetett integrációt.
Azt javasolta Tordai Bencének (Párbeszéd), hogy ő is magán kezdje az erőszak visszafogását, a parlamenti patkóban bemutatott magatartásának megváltoztatásával.
A kormánypárti politikus azt mondta, szükséges a tanárok fokozottabb védelme, kell lennie visszatartó erőnek, elrettentésnek.

LMP: az integráció nem csodafegyver

Ungár Péter (LMP) úgy fogalmazott, az integráció nem csodafegyver, akkor nem jó, ha arra használják, hogy etnikai alapon a közoktatásból kiszoruló gyerekeket a gyógypedagógia irányába tereljék. Szerinte ezzel elveszik azoktól a lehetőséget és az erőforrásokat, akiknek valóban szükségük lenne a gyógypedagógiára.
Ráadásul alulfizetettek a gyógypedagógusok, a pedagógiai szakasszisztensek - jegyezte meg.

DK: a gyerek nem tehet arról, milyen családba születik

Arató Gergely (DK) azt mondta, az iskolai erőszak problémáját nem lehet csak az iskolára hárítani, de nem lehet csak a családot sem hibáztatni.
A gyerek nem tehet arról, milyen családba születik - mutatott rá. Szerinte olyan szociális és oktatási rendszert kellene kialakítani, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra annak a gyereknek is, aki problémás családból érkezik.
Az nem szerencsés, ha valakit bőrszíne, szociális helyzete miatt ér hátrány - közölte, majd azt kérte, hogy ne keltsenek hangulatot az integrációval kapcsolatban.

Jobbik: az államnak és a családnak is van felelőssége

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, ha az integrációt rosszul viszik végbe, akkor a jobb képességű gyerekeket "kimenekítik" a szülők az iskolából.
Felhívta a figyelmet: nagy az állam felelőssége abban, hogy biztosítsa a szükséges szociális munkásokat, iskolapszichológusokat, de a családnak is megvan a felelőssége.
Az elnöklő Lezsák Sándor ezután lezárta a vitát.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: kiderült, hogy számos ügyben "eszköz- és nem célvita" van a képviselők között; egyetértettek abban, hogy az iskolai erőszak és a bántalmazás elfogadhatatlan. Jelezte: bár a törvényjavaslatnak nem témája az iskolai erőszak, jövő kedden folytatódhat erről a vita az iskolaőrségről szóló törvényjavaslat kapcsán.
A digitális munkarend tapasztalatairól szólva azt mondta: rendkívüli hónapokon vannak túl, az oktatási rendszer pedig alapvetően jól vizsgázott.
A Jobbik felvetésével kapcsolatban - miszerint a korai gyermekkori integrációnak fontos szerepe van a későbbi erőszakmentességben - az államtitkár arra hívta fel a figyelmet: a kormány éppen ezért 2015-től kötelező óvodáztatást vezetett be.
A tankönyvellátásról szólva kiemelte: a szocialisták baráti kezekbe privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, a jelenlegi modell azonban bizonyítja, hogy állami rendszerben is lehet jó tankönyvellátást építeni. Azt ígérte: szeptemberben megújított tankönyvekkel jelentkeznek majd.
Megerősítette: az alapfokú művészeti oktatás ingyenességét senki nem veszíti el.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament csütörtöki ülésnapja.

Államtitkár: rugalmasabb, hatékonyabb működést eredményez a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a törvényjavaslat vitájában azt emelte ki: a magyar felsőoktatásban már kipróbált és Európa-szerte is bizonyított, új és korszerű alapítványi formát vezetnek be a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is. A közérdekű vagyonkezelői alapítványi forma eredményeképpen az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik - jelentette ki.
Úgy értékelt: a nagymúltú egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám növekedése mellett alig változott, és bár ez nem vált a minőségi teljesítmény kárára, mára már érezhetően szükség van új struktúrára, amely a további évtizedeken keresztül biztosíthatja a töretlen fejlődést. Hozzátette: a kormány szerint a jelenlegi struktúra nem teszi lehetővé a kellően rugalmas működést, a külső piaci források hatékony bevonását, ami elengedhetetlen a minőségi megújuláshoz.
Elmondta: a javaslat célja, hogy az egyetem hazai és nemzetközi szinten is elismert tudásközponttá alakuljon, a kulturális életben betöltött szerepe tovább erősödjön és a jövőben olyan együttműködésre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra kiemelt letéteményeséhez méltó.
A modellváltással kapcsolatos változásokról szólva kiemelte: az egyetemnek lehetősége lesz lényegesen több piaci forrást bevonni a finanszírozásba, ami ösztönzőleg hat az oktatás színvonalára. Emellett - mint mondta - a modellváltás nyomán "enyhül az állami támogatástól való kiszolgáltatottság". De - folytatta - az állam szerepvállalása nem szűnik meg teljesen, csupán fenntartóból partnerré válik, és hosszútávú keretszerződés és rövidebb távú finanszírozási szerződés által garanciát vállal az együttműködésre.
Kitért arra is: a javaslat szerint az egyetem jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább, ami nagyban hozzájárul majd munkájuk méltó anyagi elismeréséhez. Hozzátette: az átalakulás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti.

Fidesz: cél a kiegyensúlyozott működés megteremtése

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka az eddigi egyetemi struktúrák korlátaira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a közpénzből való működés következtében olyan helyzet is előállhat, hogy a közbeszerzési szabályok miatt lehetetlenül el egy Nobel-díjas tudós vagy neves rendező, operatőr meghívása egy magyar egyetemre.
Jelezte: a mostani törvényjavaslatban szereplőhöz hasonló modellváltásról már több másik egyetemet érintően döntött az Országgyűlés. A javaslat céljának azt nevezte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen dolgozók művészeti munkáját minél kiegyensúlyozottabbá tegye, és rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségeket eredményezzen. Hozzátette: a modellváltásnak köszönhetően az egyetem saját bevételeket nagyobb arányban tud generálni és a piaci együttműködésre is nagyobb mozgástere lesz.

Jobbik: az idő dönti el a modellváltás sikerességét

Brenner Koloman (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy a felszólalások során elhangzott a piaci környezet és a hatékonyság fogalma. Egy művészeti képzést folytató egyetem esetében is lehet, de nem szerencsés ezeket a fogalmakat alkalmazni egy modellváltás során - közölte. A modellváltás sikerességét az idő fogja eldönteni - tette hozzá.
A Jobbik fenntartja azt az álláspontját, hogy a finanszírozás szabja meg egy egyetemi oktató bérét - jelentette ki.
A törvényalkotónak külön felelőssége van, mert itt művészekről, színészekről beszélünk - hangsúlyozta. Hozzátette, problémát jelent az egyetemi szabadság szempontjából, hogy az intézmény rektorát tavaly novemberben megválasztották, de azóta sem nevezték ki.

KDNP: a kultúrának kiemelt szerepe van a nemzet megtartó erejében

Hollik István (KDNP) azt mondta, a Fidesz-KDNP számára nagyon fontos a kultúra, mert annak kiemelt szerepe van a nemzet megtartó erejében. Magyarország kulturális nagyhatalom, a magyar színjátszás és színészek világszerte ismertek - vélekedett.
A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar kultúra megbecsültsége növekedni tudjon - hangsúlyozta. Közölte, hogy folyamatosan nő Magyarországon a kultúra iránt érdeklődők száma, a magyarok a GDP 2,1 százalékát költik kultúrára.
A kulturális intézményeknek a kor igényeihez való igazítása nem is lehet vita kérdése - érvelt.
Megjegyezte, hogy amikor a kultúra támogatásáról beszélnek, akkor a Fidesz-KDNP mindig nemzeti kultúrában gondolkozik.

MSZP: az alapítványi forma nem garancia a függetlenségre

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a kormányzati elvárások alapján az alapítványi egyetemnek valós munkaerőpiaci igényeket kell kielégítenie. Ez egyfelől betarthatatlan - jegyezte meg a politikus, aki kérdésként vetette fel, hogy a kormányzat milyen munkaerőpiaci igényeket lát a művészet terén.
Az alapítványi forma semmilyen garanciát nem jelent a függetlenségre - jelentette ki. Azt mondta, nagyon bízik benne, hogy az intézményt nem akarják porig rombolni vagy átjátszani a kormányhoz közel álló köröknek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemről szóló törvényjavaslat vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés aktuális ülése csütörtök este.

DK: ez a legtisztább kultúrharc

Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy a jelenlegi fenntartói és intézményi modellben számos probléma van, de, szavai szerint ennek a megoldása nem a privatizálás, az alapítványba való kiszervezés.
A Ház előtt fekvő indítvány nem egy felsőoktatási kérdésről szól, ez a legtisztább kultúrharc - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes. Az indítvány azért került ide, mert a kormánypártok a Színház- és Filmművészeti Egyetemet kikiáltották egy liberális fészeknek, amit el kell takarítani - fogalmazott.

Párbeszéd: lejáratás zajlik az egyetem ellen

Tordai Bence (Párbeszéd) azzal kezdte, hogy az előtte felszólaló Arató Gergely mindent elmondott, amit ezzel a törvénnyel kapcsolatban el kell mondani.
A politikus elfogadhatatlannak tartotta azt az indoklást, hogy a változó kor igényeihez kell igazítani az egyetemi struktúrát.
Folyamatos lejáratás zajlik az egyetem ellen, még egy olyan ügyben is, ami nem ott, hanem egy színházban történt - közölte a vezérszónok.

Az elnöklő Hiller István lezárta a javaslat általános vitáját.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában megköszönte a támogató felszólalásokat és ismételten az indítvány elfogadását kérte a parlamenttől.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Ungár Péter (LMP) Sopron és környéke trianoni döntés utáni hűségét köszönte meg.

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában lélektelennek nevezte a kormánypártok trianoni megemlékezését.

Tordai Bence (Párbeszéd) pedig azt mondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter kormánypárti képviselőként elárulta választókerületét, a II. és III. kerület polgárait.

Hiller István bezárta a parlament ülését, tájékoztatása alapján a Ház várhatóan jövő hétfőn folytatja munkáját. (MTI)


 

h i r d e t é s