Hónapok óta tartalékaikat élik fel a bevásárlóközpontban üzemelő magyar tulajdonú kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások, amelyek csaknem 100 ezer embernek adnak jelenleg munkát. A korlátozások miatt már eddig is rohamosan – 50-70 százalékkal - visszaeső forgalom mellett egyre kevesebb vállalkozás tudja fizetni az üzletek „békeidőben” megállapított bérleti díjait. A március 8-ától elrendelt boltbezárások nyomán pedig megkezdődtek a tömeges elbocsátások is – hívta fel a figyelmet a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE). Úgy látják: ha a szektor nem kap kormányzati támogatást, akkor még több bolt fog végleg bezárni, és további elbocsátásokra kell számítani. A kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, csakúgy, mint a magyar kreatív ipar. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket, és azt - az anyaországaik pénzügyi támogatását élvező, tőkeerős - multinacionális cégek szerezhetik meg.

A BBÉE ezért a szektor túlélése érdekében egy 7 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg, és tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal. Javasolják, hogy rendeletben szabályozzák: a vis maior helyzet miatt a bérbeadók nem jogosultak bérleti díjak számlázásra. Azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás, a bérleti díjak megfelezését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig. Javasolják továbbá az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítását is tavaly március 1-től jövő július 1-ig. Emellett bérleti díj-emelési moratóriumot is szeretnének a 2024. január 1-ig, továbbá kezdeményezik a bérleti szerződések felmondásának és a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását is a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig.

Emlékezetes: a kormány csak februárban foglalta rendeletbe, hogy az állami és az önkormányzati ingatlanok esetén a novembertől bezárásra kötelezett vendéglátósoknak, fitnesztermeknek februártól június végéig nem kell bérleti díjat fizetniük, majd márciusra vonatkozóan ugyanilyen rendelkezést hozott az újabb bezárt vállalkozásokra vonatkozóan. A március 8-tól bezárásra kényszerült mintegy 80 ezer kiskereskedelmi üzlet, illetve a számtalan érintett szolgáltató azonban többnyire magánszemélyektől vagy cégektől – például a plázákban - bérli az adott helyiséget. Gulyás Gergely miniszter korábban erről azt mondta: személyes jogi véleménye szerint ez esetben sem kell az érintett vállalkozásoknak bérleti díjat fizetniük, hiszen vis majorról van szó, ám az ezzel kapcsolatos, magánfelek között zajló jogi vitába a kormány nem kíván belefolyni.

A BBÉE azt is kéri a kormánytól, hogy a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire legalább 18 hónapig csökkentse 15 százalékkal az áfát. Magasabb bértámogatást is kérnek: a bezárás időszakára a bruttó bérek és a bérterhek 100 százalékát, január 1-től szeptember 1-ig pedig a felét. Korábban a kormány az ágazati bértámogatást kiterjesztette a most bezárni kényszerült szektorokra is, de egyelőre csak márciusra vonatkozóan. A program keretében a bérek felét adja oda az állam, cserébe viszont a munkáltatónak a teljes bért ki kell fizetnie, és április 30-ig el sem bocsáthatja dolgozóit. Az innovációs tárca szerdai összegzése szerint eddig csupán 400, márciustól bezárni kényszerült vállalkozás nyújtott be bértámogatási igényt. Ez nem túl sok, hiszen csupán a boltok közül mintegy 80 ezernek be kellett zárnia, és számos szolgáltató – fodrász, műkörmös, kozmetika - sem lehet most nyitva. Igaz, utóbbiak többségénél nem alkalmazottak dolgoznak, márpedig a bértámogatás csak nekik jár. A katás és kivás vállalkozóknak ugyan elengedik az adót, a fodrászoknak, kozmetikusoknak azonban ettől még nem lesz jövedelmük.

Az eddigi igénylésekből egyébként az is látszik, hogy az érintett szektorokban korántsem keresik meg a dolgozók a KSH szerint már a 400 ezer forintot is bőven meghaladó bruttó átlagbért. Az összes igénylés ugyanis mindössze 110 millió forintot tesz ki, és ezt mintegy 1000 munkavállaló után kérték. Vagyis dolgozónként átlagosan 110 ezer forintot igényeltek. Ez pedig azt jelenti, hogy a most bezáró vállalkozások érintett dolgozói átlagosan csupán a bruttó 219 ezer forintos garantált bérminimumot keresik meg – legalábbis papíron -, hiszen az ágazati bértámogatás a bruttó bér maximum fele lehet (de legfeljebb havi bruttó 251 100 forint). (nepszava.hu)