h i r d e t é s

Élelmiszeripar - avagy a nagyobb, gyorsabb, kövérebb és olcsóbb

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Élelmiszeripar - avagy a nagyobb, gyorsabb, kövérebb és olcsóbb

2015. július 14. - 10:03
0 komment

Az elmúlt 50 évben sokkalta intenzívebb formátumban alakultak étkezési szokásaink, mint előtte több 10.000 évvel, ugyanakkor a reklámok manapság is a tanyasi gazdálkodó imázsát használják, tökéletes illúzió, tökéletes álomvilág. 

Ha bebaktatunk egy szupermarketbe nem bukkanunk évszakokra, mivel a gyümölcsöket és zöldségeket begyűjtik még éretlen alakban és mire észbe kapunk, már a polcokon randalíroznak, s többségüket befújják etilén gázzal így felszínes mértékekben olyan lehet, akárcsak egy normál növény, viszont itt jön a bökkenő...az íze meg sem közelíti azt. Kaotikus, emellett hangszigetelő függöny került közénk, s az élelmiszerek natúr forrásai közé, hisz az eme ripar ( én csupán riparnak hívom, mivel igencsak ripacs ez az ipar) kétségbeesetten pályázik az igazság véka alá rejtésére, hiszen ha tudomásunk volna ezen fámákról, megeshet, hogy javarészünk nem kívánná már úgy azt a bizonyos ,,fekete levest". Ha utána néznénk honnan is eredezik az ízlésesen zsuborfóliázott hús, csupán gyárakat szemlélhetünk, messziről nem farmokat, ahol az élelmiszer gigantikus futószallagokról kerül a terítékre és sem az állatokkal sem az ott dolgozókkal nem bánnak méltányosan. Mi több a termékek igen magas rizikószámmal rendelkeznek, viszont ezt szándékosan eltitkolják előlünk, hisz itt nem csupán arról van szó, hogy mit eszünk, hanem, hogy mit mondhatunk ki és mit nem. Az élelmiszerek cimkéjén folytonosan farmokról, a tanyasi világ varázslatos zengő-bongó élővilágáról és atmoszférájáról olvashatunk, nem mellesleg vidám bocikkal szemezgetünk, kik dalolva szaladgálnak a zöld gyepen, hát nem bizalomgerjesztő? Általában úgy hisszük, hogy bőven válogathatunk a termékek között de az igazság az, hogy 3-4 nagy kitermelő üzem van, amelyektől az anyagot megvásárolja az a tömérdek cég , csupán a tálalás módja differenciált. 

A mai gazdák, farmerek (ha még vannak egyáltalán) azt állítják, hogy már nem baromfit nevelnek, hanem húst állítanak elő, ezt nagyban alátámasztja az a tény, hogy a madarakat ma fele annyi idő után furikázzák a mészárszékre, mint 50 évvel ezelött, mégis 2x akkorák, a vásárlók a fehérhúst szeretik, ezért a nagy bögyűeket tenyésztették ki, füttyentve és vihorászva az állatok szükségleteivel. A mai baromfinevelő csarnokok mindinkább az embertelen lágerekhez hasonlatosak , hiszen legtöbb csirke még a napot sem látja, max ha véletlenségből becikázik egy eltévelyedett fénysugár. A legyengült teheneket brutális módszerekkel kényszerítik, hogy a vágóhídakra kolbászoljanak, akár szó szerint is vételezhető. Attól, hogy állatok, még megérdemlik az emberséget, viszont ennek hiánya tesz minket, embereket, állatokká. 

Az emberi történelem egyik legterebélyesebb kihívása a megfelelő étel és kalória biztosítása volt, mostanra viszont a kalóriabőség lett a fő gond. Az élelmiszeripar az egyéni felelősséget hangoztatja az elhízással kapcsolatban, de mégis ők azok akik az evolúció által belénk kódolt három ízanyagra építenek. A sót, a zsírt és a cukrot találjuk kellemesnek, pedíg ezek a dolgok elképesztően ritkák a természetben, mára viszont korláltan mennyíségben elérhetővé váltak. Több 100 kiló cukrot eszünk meg évente, a szénhidrátok megemelik az inzulin szintet és végül tönkrevágják a cukor lebontásáért felelős rendszereinket. 

A helyzet iróniája az, hogy a fogyasztók azt hiszik nem számít a véleményük, kénytelenek megelégedni azzal, amit az élelmiszeripar kínál, pedíg a stádium ennek pontosan a fordítottja. A vásárlásaink egyben szavazatok is a termékek mellett és ellen, ergó rajtunk múlik, napi háromszor szavazunk. Vásároljatok olyan forgalmazótol , amely gigászi, legalábbis nagyobb tekintéllyel bánik az álatokkal és a környezettel, olyan mint a fehér holló, de röptében kell elkapni. A boltokban állítsatok fel kutatóexpedíciókat a szezonális és biotermékek felfedezése érdekében, böngésszétek át a cimkéket. Étkezzetek együttesen a család bűvkörében, nem pedíg a fast food-osnál, mivel mindenkinek joga van az egészséges ételekhez, persze néhol-néhol megengedett a csábulás, hisz emberi egyedek volnánk, s szerintem eme fámát nem is hazudtolhatjuk meg. Minden egyes falattal változtathatsz. 

Éheztek a változásra? Tegyetek érte.

 

blastingnews.com

Posted by SEJT on 2015. július 14.