Ez lesz a földönkívüli élet utáni kutatás legfontosabb célpontja

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre.

Az új bolygót a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú színképelemző (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével fedezték fel.

A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatták be. A Ross 128 b hússzor közelebb kering csillaga körül, mint a Föld a Nap körül.

De mivel fő csillaga, egy vörös törpe jóval kisebb és halványabb, mint a Nap, csak egy kicsivel több szoláris sugárzásban részesül, mint a Föld.

Ebből következően felszíni hőmérséklete hasonló lehet a Földéhez.

A legtöbb exobolygó eleve lakhatatlan, nem úgy mint a Ross 128b

Nicola Astudillo-Defru, a Genfi Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a bolygó felfedezése több mint egy évtizednyi "intenzív monitorozás" eredménye a Harps műszer segítségével. A Naprendszeren kívüli lakható világok utáni kutatás során a csillagászok általában a Földhöz hasonló kis tömegű, sziklás felszínű és mérsékelt hőmérsékletű bolygót keresnek.

Az ilyeneket azonban viszonylag nehéz észlelni.

A mintegy 3500 ismert exobolygó többsége úgynevezett forró Jupiter, vagyis hatalmas gázóriás, amely főcsillagához közel kering, és az élettel összeegyeztethetetlen jellemzőkkel rendelkezik - írja a BBC.com. A kisebb, Föld-méretű bolygók nagy része úgynevezett vörös törpék körül kering, ez a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa.

A legcsendesebb közeli csillag kísérője a legígéretesebb eddig

A vörös törpék halvány csillagok, a körülöttük keringő kis tömegű bolygókat pedig úgy lehet észlelni, hogy megfigyelik az előttük elhaladó égitest okozta periodikus fényingadozásokat. Ezek a csillagok azonban nem teremtenek az élet számára alkalmas feltételeket a körülöttük keringő bolygó számára.

Gyakran jóval aktívabbak, mint a Nap, időnként szuperflereket produkálnak.

A napkitörés - fler - párperces robbanás a csillag fotoszférájában vagy afölött. Ezek a szuperflerek töltött részecskék erőteljes robbanásával járnak, ami káros sugárzással bombázza a közeli világokat. A mindössze 4,2 fényévre lévő Proxima b a Földhöz legközelebbi, mérsékelt hőmérsékletű exobolygó.

De egy viszonylag aktív vörös törpe körül keringve mintegy 30-szor több ibolyántúli sugárzásban részesül, mint a Föld.

Így a Ross 128 b a "legcsendesebb" közeli csillag, amely körül mérsékelt hőmérsékletű exobolygó kering.

Izgalmas eredmények várhatóak az atmoszféra elemzéséből

Az asztronómusok lakható zónának nevezik azt az egy adott csillag körüli távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes megmaradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a Ross 128 b saját csillaga lakható zónájában van-e, de a kutatók szerint a - 60 és + 20 Celsius-fok közötti felszíni hőmérsékletével mérsékelt hőmérsékletűnek számít.

A következőkben a kutatók a Ross 128 b-hez hasonló közeli világok légköri összetevőit és kémiáját kívánják vizsgálni. A gázok, például az oxigén észlelése a bolygókon zajló biológiai folyamatokra engedhet következtetni.

Bár jelenleg 11 fényévnyire van a Földtől, az újonnan megismert bolygó csillaga, a Ross 128 közeledik a Föld felé és a kozmikus mérték szerint egy pillanat alatt, mindössze 79 ezer éven belül átveszi a Proxima Centauri "helyét", és ez lesz a Naphoz legközelebbi csillagszomszéd. (MTI) / origo.hu