"Fontos az is, hogy ma Magyarország az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásárol orosz gázt."

Minden bizonnyal ez volt a legtöbbet idézett mondat a magyar-orosz gázszerződésről az elmúlt egy évben. A rendkívül kedvező árszabásra Vlagyimir Putyin tett utalást még február elején az Orbán Viktorral folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A kijelentést aztán felkapta a kormánymédia és a kormányközeli elemzők is.

Bár a magyar miniszterelnök az árról szóló információra nem kontrázott rá, de a találkozó után ő is arról beszélt, hogy olcsón kapjuk az orosz energiahordozót. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy „ha van orosz gáz, akkor van olcsó ellátás a magyar családoknak, és van rezsicsökkentés”. Azóta sokszor bebizonyosodott, hogy nagy általánosságban egyik állítás sem volt igaz. Ettől függetlenül valamikor a múltban akár lehetett is egy olyan pont, amikor Magyarország a piaci ár ötödét fizette csak az orosz gázért. Ahogy most is van egy olyan pont, amikor alsó hangon az ötszörösét fizeti.

Eltolt árazás

Korábban többször is írtunk róla, hogy az olcsó orosz gáz csak mítosz, szó sincs arról, hogy a magyar fél (amely egyébként az állami MVM) fix árat fizetne a Gazpromnak. Az ilyen szerződésekben az árat mindig kötik valamihez, az elmúlt években jellemzően már a tőzsdei árhoz. Nincs ez másképp a magyar megállapodás esetében sem. A külkereskedelmi adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az orosz gázszállítások ára két hónapos csúszással szinte pontosan leköveti a holland tőzsdei jegyzéseket. Hasonló adatokból ugyanerre jutott egy napokban publikát szakmai cikk is (pdf), amelyet a magyar statisztikai hivatal két osztályvezetője és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy adjunktusa jegyez.

A kormány sokáig legfeljebb utalás szintjén beszélt erről, sőt tavasszal még egyértelműen az dominálta a kommunikációját, hogy Magyarország olcsón kapja az orosz gázt, és ez biztosítja a rezsicsökkentést. Egy pont után azonban ezt az üzenetet már nem lehetett fenntartani. Júliusban az elszálló energiaárak miatt a kormányzat kénytelen volt hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, pár hete pedig halasztott fizetésben állapodott meg az MVM a Gazprommal. Azaz a magyar fél azt kérte, hogy ne kelljen a teljes díjat azonnal kifizetnie, megtehesse ezt később egy-két év eltolással is.

Utóbbi bejelentésekor beszélt először nyíltan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról, hogy a hosszú távú szerződésben is a tőzsdei jegyzésekhez van kötve az orosz gáz ára, amire múlt pénteken Orbán Viktor is ráerősített. Nagy Márton egy hónapos csúszást emlegetett, ami vélhetően az elszámolás és a fizetés miatt jelenik meg további egy hónapos eltolódással a külkereskedelmi adatokban.

Ötöd és ötszörös ár

Ez az árazási gyakorlat azt jelenti, hogy amikor tavaly emelkedett a gáz ára, akkor valóban jó ideig olcsóbban kaptuk azt az oroszoktól, mintha a piaci áron vásároltunk volna. Mivel a felfutás rendkívül meredek volt, az is elképzelhető, hogy egy adott időpontban tényleg sokszoros árkülönbség alakult ki. Más kérdés, hogy Vlagyimir Putyin állításával szemben erre szinte biztosan nem január-február fordulóján került sor, és jó eséllyel nem is volt ötszörös a szorzó.

A legnagyobb különbség valamikor december utolsó napjaiban lehetett. Abban a hónapban az orosz gáz köbméterenként átlagosan 220 forint körüli áron érkezett az országba, miközben a tőzsdei jegyzések néhány napig átszámolva 900 forint/köbméter környékén is jártak.

A fenti logika azonban visszafele is működik. Azaz miközben a meredek áremelkedés idején az eltolt árazás egy darabig olcsóbb beszerzést biztosít, addig egy hirtelen áresésnél pont fordítva, fenntartja a korábbi magas árat. Most pedig éppen ilyen piaci környezetben vagyunk*.

Amennyiben két hónapos csúszással számolunk, akkor az orosz gáz most érkezik a legdrágábban Magyarországra, hiszen a tőzsdei jegyzések épp két hónapja, augusztusban tetőztek. Azóta azonban a piaci árak bezuhantak, és múlt héten szinte végig egy-másfél éves mélyponton voltak.

Ha a korábbi adatokból indulunk ki, akkor októberben a Magyarországra irányuló orosz gázimport átlagára köbméterenként 900 forint körül lehet*. Ezzel szemben a tőzsdei jegyzés a múlt heti mélyponton 120 forint körül volt egy köbméterre vetítve, és még a heti átlag sem érte el a becsült orosz ár ötödét.

Azaz elérkezett az a pillanat, amikor a piaci ár durván ötszörösét fizethetjük az orosz gázért.

Ezt erősíti annak a különmegállapodásnak az árazása is, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt le Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel még a nyáron. Bár a részletek itt sem nyilvánosak, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az új egyezség alapján a hosszútávú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül tovább 700 millió köbméternyi gázt szállíthat Magyarországra a Gazprom*. A beszerzést szabályozó kormányrendeletből pedig az derült ki, hogy a vásárlást 1,85 milliárd eurónyi hitelből finanszírozzák. Ha elfogadjuk, hogy ez a vételár, akkor könnyen kiszámolható, hogy nagyjából 740 milliárd forintba kerül a teljes mennyiség, ami köbméterenként 1000 forint feletti árat jelent.

Persze ahogy a tavaly év végi állapot, ez is csak időszakos, van rá esély, hogy két hónap múlva megint az orosz formula lesz a kedvezőbb. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeli a kormányzat, illetve a gázbeszerzéseket végző MVM.

Eddig nem ment jól a beszerzés

A külkereskedelmi adatok alapján az elég biztosnak látszik, hogy tavaly a magyar fél nem igazán használta ki a piacinál olcsóbb beszerzés kínálta lehetőséget. Decemberben, amikor a legnagyobb eltérés volt a tőzsdei és az orosz importár között utóbbi javára, kevesebb földgáz érkezett Oroszországból hazánkba, mint 2011 óta bármikor. De kifejezetten alacsony volt az import novemberben is, amikor szintén sokat lehetett volna spórolni az orosz gázzal*. A behozatal a háború kirobbanásának hónapjában kezdett el emelkedni, de akkor sem volt kiugróan magas, és a hazai tárolók töltése is később kezdődött meg a szokottnál.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány vagy az MVM részéről ez egy tudatos stratégia is lehet, és arra játszanak, hogy nyáron csökkenni fognak az árak, és így később olcsóbban lehet majd vásárolni. Tavasz végére azonban egyértelművé vált, hogy az orosz gáz akkor sem fog a korábbi mennyiségben visszatérni az európai piacra, ha esetleg véget ér a háború, így változtatni kellett a stratégián. Ezért pörgött fel nyáron a kifejezetten magas árak ellenére is az import, és vélhetően ezért tárgyalta le Szijjártó Péter a többletmennyiséget is, a jelek szerint szintén kifejezetten magas árat vállalva.

Mindez azt jelenti, hogy a tárolókban lévő gázt kifejezetten magas áron szerezhette be az MVM, amin azonban most javíthat az állami csoport.

Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy nem Oroszországból, a Gazprommal kötött szerződés keretében, hanem valahonnan máshonnan, tőzsdei áron szerzik be a gázt.

Itt a lehetőség javítani

Az MVM most kifejezetten kedvező helyzetben van. A tőzsdei árak zuhanását ugyanis elsősorban az okozza, hogy a piacon lényegében időleges túlkínálat alakult ki. A kedvező időjárás miatt a fogyasztás egyelőre nem pörgött fel, a nyugat-európai tárolók jelentős része viszont tele van, így fizikailag nem igazán lehet hova tenni a kontinensre befutó gázt. Az MVM-nek azonban bőven van szabad tárolói kapacitása: a magyar tárolókba nagyjából egymilliárd köbméter gáz fér még.

Piaci forrásaink szerint a hazai tárolói kapacitás iránt nagyon meg is nőtt a kereslet, rengetegen akarnak gázt letárolni az országban*. Méghozzá a jelek szerint olcsó nyugati gázt. Legalábbis az elmúlt napokban nagyon látványosan megugrott a behozatal északról és nyugatról, ahonnan nem csak orosz molekula érkezhet (és a jelek szerint nem is csak az érkezik).

Kérdés persze, hogy ezt a gázt ki hozza be és tárolja le Magyarországon. Nagyjából ez határozza meg, hogy az MVM mennyit nyerhet a mostani (valószínűleg csak időlegesen, de) kifejezetten alacsony gázáron. Alapvetően három forgatókönyv képzelhető el:

• A legkedvezőbb, ha az MVM-nek van mozgástere a Gazprommal kötött szerződésben, kissé lecsavarja a most sokkal drágább orosz szállításokat, és megpróbál minél többet nyugatról vásárolni.
• Kissé kedvezőtlenebb, ha az orosz szállításokkal nincs mozgástere a magyar cégnek, vagy biztonsági okokból nem akarja csökkenteni a vásárolt mennyiséget, de emellé felpörgeti a nyugati importot is.
• A legpesszimistább szcenárió, hogy az MVM továbbra is csak a drága orosz gázt vásárolja, nyugatról más kereskedők hozzák be az olcsóbb energiahordozót, amit majd később nagy nyereséggel eladhatnak.

Az, hogy ezek közül melyik zajlik éppen, valószínűleg a rezsicsökkentés pályáját is nagyban befolyásolja. Bár a mostani spot árak is jóval magasabbak a korábbi hatósági díjnál, az augusztusban bevezetett lakossági piaci árnál azonban sokkal alacsonyabbak. Így idővel akár mozgásteret is adhatnak a kormányzatnak.

Az egész biztos, hogy addig nem lesz tér a rezsidíjak mérséklésére, amíg a háztartások a nyáron és az ősz első felében, nagyon drágán vásárolt gázt használják. Márpedig télen még egész biztosan azt használják majd, de jó eséllyel 2023 egész első felében ez lesz a helyzet. Ha most sikerül nagyobb mennyiséget (néhány százmillió köbmétert) olcsón beszereznie az MVM-nek, akkor az talán jövő nyáron már a lakossági árakban is megjelenhet valamilyen formában. Ehhez persze az is kell, hogy a következő hónapokban se térjenek vissza az idén július-augusztusi árak a gáztőzsdén. (G7.hu)