h i r d e t é s

"Elszámoltatás" az Operaházban: Egeret szültek a hegyek

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

"Elszámoltatás" az Operaházban: Egeret szültek a hegyek

2015. május 20. - 16:08
0 komment

Mi az, ami lassabban megy egy korrupciógyanús ügyben, mint a közérdekű adatok kiadása? Hát persze, hogy a büntetőeljárás, amelyben több mint hat év telt el az elkövetéstől a gyanúsításig.

Kíváncsiak lennénk arra, hogy kinél, meddig és miért ált az ügy, illetve mi kényszerítette a hatóságokat arra, hogy a majd ötéves vemhesség alatt elefántot ígérgessenek, majd megszüljék az „elmúltnyolcéves” elszámoltatások egyik legkisebb egerét

- írja az Átlátszó.

2008. október 23-án bál volt az Operaházban, 2015. április 30-án pedig a NAV már be is jelentette, hogy folytatólagosan és jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki Vass Lajost, az Operaház korábbi főigazgatóját és gazdasági helyettesét amiatt, hogy a bál megszervezésére irányuló szerződés másfél millió forintos – kilenc másik, meg nem jelölt szerződés miatt pedig összesen tízmilliós – kárt okozott.

Mi eddig azt hittük, hogy a tárgyban készült EMMI-vizsgálat jelentéséért indított perünk tartott sokáig, de az ehhez képest alkotmánybírósági eljárással együtt is villámgyors volt.Tudják, hogy mennyi idő alatt évül el egy tízmilliós hűtlen kezelés? Öt év alatt. Az időmúlásnak már csak ezért is nagy jelentősége lesz az alábbi – nem rövid – történetben.

A gyanúsításról az április 30-i közszolgálati Híradóban (33 percnél, mert valamiért csak a NAVÁ-n van fenn a felvétel) mindösszesen annyi hangzott el, hogy

a Magyar Állami Operaház a saját tulajdonában álló Budapesti Operabarát Alapítványtól nyolcmillió forintért rendelte meg 2008-ban az október 23-i ünnepi előadást. A megbízást az alapítvány alvállalkozóknak adta tovább. A NAV szerint a díszelőadásért az Operaház „indokolatlanul sokat fizetett, azt mintegy másfél millió forinttal kevesebből is ki lehetett volna hozni”. A NAV kilenc másik szerződést is talált a Magyar Állami Operaház 2008-as gazdálkodásában, amelyeket a pénzügyi nyomozók indokolatlannak vagy túlárazottnak tartanak. A hatóság szerint ezek összesen tízmillió forint kárt okoztak az Operaháznak.

Bagoly Bettina fővárosi főügyészségi szóvivő ehhez még annyit tett hozzá, hogy a két gyanúsított sikertelen panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen.

Így további információkért, elsősorban a másik kilenc szerződés pontos megjelölése érdekében a NAV-hoz fordultunk, ők viszont – az előzményekből nem következő gyorsasággal, emailünket 24 perc alatt (!) megválaszolva – arról tájékoztattak minket, hogy „[a] nyomozással kapcsolatban a főügyészség szóvivője nyilatkozott. Azon túl további részleteket nem kívánunk megosztani a nyilvánossággal”.

Viszont annyit azért megtudtuk, hogy a NAV bűnügyi szóvivőjének nincs tudomása az Operaház 2008-2010-es gazdálkodását érintő más büntetőeljárásról.

Mivel mostanra kipereltük, illetve szivárogtatás útján megszereztük az ügyben született kormányzati vizsgálati anyagokat, abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy nagyjából pontos képet tudunk adni az eljárás menetéről és azt azt megalapozó vizsgálatokról.

Az ügy pontos kronológiája sokat elárul arról, hogy rettegnie kell-e a mindennapos, pármilliós közpénzes stiklik elkövetőinek a gyors és hatékony felelősségre vonástól. Ezért az ügy ténytörténetét most további kommentár nélkül tesszük közzé.

2008. június – 2010. májusA Magyar Állami Operaház az általa még 1990-ben alapított, célja szerint elsősorban a fiatal operaénekesek támogatására és szociális célokra létrejött Budapesti Operabarát Alapítvánnyal rendszeresen szerződik egyes, kiemelt operai rendezvények színpadépítési, -bontási és más műszaki feladatainak ellátására.

A KEHI későbbi összesítése szerint az összesen 23 produkció esetében így megkötött szerződések összértéke bruttó 167.544.272 Ft, amelyből bruttó 138.064.286 Ft értékben az Alapítvány – közbeszerzés vagy más nyilvános eljárás nélkül kiválasztott – alvállalkozókkal köt szerződést. Az Alapítványnak ebből a tevékenységből összesen 29.479.986 Ft vállalkozási nyeresége keletkezik, amit működésére jórészt el is költ.

2010. szeptember 1.: Réthelyi Miklós emberminiszter hat hónapra miniszteri biztossá nevezi ki Horváth Ádámot, akinek „feladata az Operaház pénzügyi-gazdasági átvilágítása, javaslatot tesz az Operaház működését leghatékonyabban biztosító közjogi formára, és előkészíti az átalakulást”.

Az átvilágítás első szakaszának eredményeire hivatkozva októberben a miniszter visszavonja Vass Lajos főigazgató és Szabó József Attila gazdasági igazgató vezetői megbízását. Az átadás-átvétel kedélyes iratmegsemmisítésbe és a fennálló adósságállománnyal kapcsolatos vitába torkollik.

2011. június: Réthelyi előbb kinevezi, majd két nappal később – a miniszterelnök egyetértésének hiánya miatt – felmenti az Operaház főigazgatói tisztségéből Horváthot. Az index néhány nappal később beszámol róla, hogy

[t]öbb mint egy milliárd forintnyi visszaélésgyanús ügyet gyűjtött össze a Magyar Állami Operaház gazdálkodásában Horváth Ádám, volt miniszteri biztos. Horváth a problémás szerződésekről egy közel hatszáz oldalas jelentést állított össze, amit a további vizsgálatok érdekében megküldött az illetékes minisztériumoknak. A jelentés három hónapja elsüllyedt a minisztériumi fiókokban.

A jelentés – legalábbis a „hivatalos” változat – teljes címe „Szakértői jelentés a Magyar Állami Operaház Budapest 2007-2010 június 30-ig terjedő időszak átfogó ellenőrzéséről”, terjedelme pedig valójában 342 oldal, mellékletek nélkül pedig csak 173 oldal.

A jelentés az érintett időszak gazdálkodásának egészét áttekintve belső ellenőrzési módszertan szerint készült, ennek megfelelően jórészt számviteli és szervezeti, eljárási hiányosságokat tár fel, a személyes felelősség megállapításának módjára vagy büntetőeljárások megindítására nem tesz konkrét javaslatot, illetve általában az Operaházat ért kár mértékére sem ad – a sajtóban megjelentekkel némileg ellentétesen – becslést.

Ugyanakkor az anyag lényegében minden vizsgált területen azonosít ésszerűtlen gazdálkodást: amellett, hogy az alapműködést is pazarlónak írja le, vagyonvesztést vagy előnytelen szerződéseket lát többek közt az Operabál szervezése és az erre irányuló vagyoni értékű jogokkal való gazdálkodás, a külföldi turnékkal és a nyári haknikkal kapcsolatos kifizetések, az Operavisit Kft.-nek kiszervezett idegenforgalmi tevékenység, valamint a jogi munka kiszervezésével kapcsolatban.

További részletek itt olvashat >>>

 

atlatszo.hu (Címlap: Forrás: atlatszo.hu)

Posted by SEJT on 2015. május 20.