A Liszt Ferenc Repülőtér is jobban teljesít - derül ki a Magyar Idők írásából.

Elérte decemberben a tízmilliós utasforgalmat a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, ennyi utast korábban egyetlen évben sem fogadott a ferihegyi légikikötő. 2014-ben kilencmillió utasa volt a repülőtérnek, a 2015-ös, előzetesen becsült adat pedig 10,3 millió, ami 13 százalékos bővülésnek felel meg. A következő években is folytatódhat a forgalom növekedése 5-6 százalékkal, amely magasabb, mint a 2-3 százalékos átlagos uniós bővülési ráta. A 12 milliós utasforgalmat öt éven belül elérhetik, ehhez viszont bővíteni kell a repülőtér kapacitásait, amire már elfogadott tervekkel rendelkeznek. Ennek részeként ebben az évben hozzákezdenek a 2B terminál utasmólója, valamint a reptéri hotel építéséhez, 2018 után pedig új terminálépületet húznak fel a repülőtéren. A móló szükségtelenné teszi majd a fapadosoknak épített ideiglenes beszállítóépületeket, azaz elbontják a „bádogvárost”. A korábban tervbe vett fejlesztések közül egyedül a Cargo City létesítése nem került közelebb a megvalósításhoz.

Fontos fejlemény a repülőtér jövője szempontjából, hogy 2020-ra megvalósul a 2. terminál vasúti összeköttetése a fővárossal. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. már kiírta azt a közbeszerzési pályázatot, amelynek nyertese elkészítheti Ferihegy vasúti kapcsolatának terveit. A nyomvonal tervezett hossza kétvágányú vasúti pálya esetében 8-10 kilométer. A nyertesnek vizsgálnia kell a 100-as és 120-as számú fővonali vasútvonalhoz való kapcsolódás lehetőségeit, vagyis azt, hogy melyik, a reptér közelében a fővárosba tartó vonalhoz csatlakozzon a bekötés.

Jelentős forgalombővülést ért el 2015-ben az ország második legnagyobb légikikötője, a debreceni is. Míg 2011-ben mindössze 19 ezren vették igénybe a reptér szolgáltatását, addig 2014-ben már 145 ezres volt az utasforgalom, s decemberre a 180 ezret is elérte, azaz csaknem megtízszereződött öt év alatt. A további növekedésre jó lehetőséget ad, hogy a világ egyik legnagyobb légitársasága, a Lufthansa áprilistól rendszeres járatot indít Debrecen és München között. Debrecen városa stratégiai partnerével, a Xanga cégcsoporttal az elmúlt években összesen hétmilliárd forintot fordított a repülőtér fejlesztésére. Az elkövetkező években az utasszám folyamatos növekedésére számítanak, 2020-ra a várakozások szerint évente egymillióan használják majd a légikikötőt.

A 2015-ös év jelentős eseménye volt, hogy megkezdődött a repülőtér trimodális logisztikai bázisán épülő innovációs és inkubációs központ beruházása. Az 5000 négyzetméter alapterületű, nagy belmagasságú csarnokrészt, valamint a három szinten összesen 3000 négyzetméter iroda- és szociális helyiségeket magában foglaló központ több funk-
ciót lát majd el a jövőben. Egyrészről helyet biztosít a high-tech termelés, valamint a magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások számára. Másrészről pedig a repülőtér megnövekedett forgalmához kapcsolódóan jut hely a terminálfunkcióknak, illetve a légitársaságoknak és a kapcsolódó kiszolgálóvállalatoknak.

Mintegy másfél milliárd forint beruházással 2015 végére a létesítmény több mint 80 százalékos készültséget ért el, és a munkálatok folytatódnak a konkrét bérlői igényeknek megfelelő belső kialakítással. A Xanga-csoport 15 vállalkozással folytat tárgyalásokat, ezek az év közepén kezdhetik meg tevékenységüket az innovációs és inkubációs központban.

Az is a múlt esztendő fontos fejleménye volt, hogy megnyitotta magyarországi második bázisrepülőterét Debrecenben a WizzAir. A légitársaságnak a debreceni a 22. bázisrepülőtere, ahol állandóan állomásoztatnak repülőgépet. Ehhez kapcsolódóan a karbantartó Lufthansa Technik ugyancsak új állomást nyitott a repülőtéren. Az induló és érkező járatok kiszolgálására alkalmas debreceni műszaki bázison végzik a WizzAir Airbus 320-as forgalmi karbantartását és kiszolgálását, a kezdeti 3-4 fős kiszolgálószemélyzetet pedig a repülőtér fejlesztéséhez igazodóan bővítik majd.

Megérezte az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szankciók hatását az ország harmadik nemzetközi reptere. A 2014-es 33 ezerrel szemben 2015-ben harmadával kevesebb, mintegy 22 ezer utas vette igénybe Sármellék szolgáltatásait. A Hévíz–Balaton Airport adatai szerint 2015-ben a legtöbben Németországból érkeztek, és a magyarok száma is bővült a nyáron Törökországba indított új charterjárat miatt. Bár a 2014-ben még menetrendszerűen érkező orosz gépek tavaly elmaradtak, decemberben felújították a charterjáratokat, és januárban további moszkvai gépek landolnak Sármelléken.

Az utóbbi néhány évben lendületesen nőtt a kis- és a magángépes forgalom Sármelléken, amelyet többségében német és svájci repülőkkel vesznek igénybe, de nőtt a cseh, a lengyel gépek, illetve a skandináv térségből érkezők száma is, és fogadtak szlovén, horvát, illetve román gépeket is.

A sármelléki repülőteret a következő években újjáépítik, a tervek szerint ötmilliárd forintból. A 2014–2020-as uniós ciklusban megvalósítandó fejlesztés a Balaton-térség megújítását célzó csomag eleme. Megújul majd a repülőtér külső és közvetlen belső része, közművesítik a területet, meghosszabbítják a kifutópályát, korszerűsítik a repülést segítő technikai berendezéseket, és fejlesztik a kargóképességeket. További négymilliárdot irányoznak elő a Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta–Keszthely elkerülőszakasz és az M7-es autópálya közötti szakasz gyorsforgalmi út fejlesztésére. A közúti kapcsolat révén a reptér elérhető lesz Nagykanizsa és Zalaegerszeg termelőüzemei számára.

magyaridok.hu