h i r d e t é s

Eretnek gondolatok

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Eretnek gondolatok

2021. július 20. - 18:23

 

A kötelező oltás ügyében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (b) a Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. július 2-án. - Fotó: MTI/Soós Lajos

Parragh László azt javasolja a kormánynak, hogy egyes munkakörökben tegye kötelezővé a Covid elleni védőoltást, és munkajogi szankciókkal is szerezzen érvényt neki.

A szakszervezetek feje rögtön habzani kezdett. Felvetik, hogy miért pont Parragh állt elő ezzel, másrészt az érdekegyeztető fórumok összehívását, végső soron a javaslat elvetését követelik.

Nem értek egyet velük!

1./ Mi csodálkozni való van azon, hogy a Magyar Gazdasági Kamara elnöke dobta be az ötletet?
Tudjuk jól, hogy minden jobban érdekli, mint a gazdaság szereplőinek érdeke. Orbán előénekese volt már néhányszor, amikor (az önkormányzatok, tehát a lakosság), a munkáltatók és/vagy a munkavállalók érdekeit sértő intézkedéseket javasolt.

Azt is tapasztalhattuk, rögtön Orbán regnálásának kezdetén és azóta, hogy minden olyan javaslat, döntés-előkészítő anyag, törvényjavaslat valaki másnak, Fideszhez közeli notabilitásoknak, egyes képviselőknek, vagy Semjénnek a nevén fut, amely kisebb-nagyobb (inkább, ha nagyobb), a Fidesznek fontos csoportok érdekeit sértheti.
ilyen, olyan népszerűtlennek ítélt témáról, döntésről van szó.
Vagy olyanról, amiért Orbán később személyesen felelősségre vonható lenne.

Orbán gyáva ember! Nem vállal fel semmit! (Csak a szabadságharcot.) Parragh is csak egy betanított papagáj, aki jó pénzért hajlandó, látszólag saját ötleteként elővezetni bármit.

Most például azért, mert Orbán rájött, hogy vészesen ki van téve az ország a járvány újabb eszkalálódásának.

Köszönhetően az egész másfél éves impotenciának és érdektelenségnek, az oltási kampány tervszerűtlenségének, kampány-jellegének, mely kizárólag népszerűségi szempontokon alapult.
Melynek következtében a beoltottak jelentős része is csak egyetlen oltást kapott/vett fel, ami túrót se ér, nagy részük pláne a hatástalan kínai és orosz vakcinával.

(Ezt most már itthon és világszerte számtalan kutatás bebizonyította, Szijjártó és Merkely az a két szaktekintély, aki ezt vitatja – nekik legyen mondva!)

Gyerekeket pedig egyáltalán nem oltottak egy idióta álláspont jegyében, miszerint nem veszélyeztetettek és nem fertőznek.
Az ellenpélda (ha magadtól nem jössz rá, hogy ez mekkora marhaság): lásd Izrael!

Aztán leálltak a kampánnyal, fontosabb volt teljesen kinyitni az országot, és EB-t rendezni telt házak előtt.

A járványt viszont Orbán népszerűségi pontgyűjtő szempontjai nem érdeklik.

Orbán tehát újra forszírozza az oltást, bezárni viszont nem akar! (Voksok, már megint voksok!)
Szerintem arra is rájött, hogy a kampány nem elég, miután állandóan azt szajkózták, hogy milyen faszán védekeztek és kétvállra fektették a járványt.

Most szigorítani akar. Kellett valaki, aki bedobja a közbeszédbe. Aztán majd lehet tágítani a kört. Szépen, apránként.
A teljes átoltottásghoz, a harmadik oltáshoz most úgy sincs elég vakcina, miután az uniós Pfizert közöntük, nem kértük.

2./ A kérdéskör másik fele (amiben nem érthetetlennek tartom a szakszervezetek felvetését, hanem tévesnek): szerintem itt az ideje az oltás kötelezővé tételének!
Nem egyes munkakörökben, hanem a lakosság egésze számára!

Már hallom a fölhördülést: személyi szabadságjogok! Mit akar ez az ember?

Aki olvasta (itt) a korábbi írásaimat, az tudhatja, hogy demokratikus érzelmű ember vagyok, nincs nálam nagyobb híve a személyi szabadságjogoknak, az egyén döntési szabaságának! Melyeket csak két körülmény korlátozhat: az emberi méltósághoz való jog, és a közveszély.

(Megjegyzem, ha már itt szóba került, az emberi méltósághoz való jog, ellentétben az egykori SZDSZ álláspontjával, szerintem megelőzi a véleménnyilvánítás korlátlanságához való jogot, ahogy a német alkotmányban is. Utóbbi nem sértheti az előbbit!)

A közveszély felülír bizonyos személyi szabadságjogokat.

Különösen érdekes kérdés, hogy vajon az oltásellenesek jogszerűen élnek-e a döntési jogukkal, miközben (más oltásokkal kapcsolatban) a döntésre még nem érett gyermekeik nevében eljárva teszik ki őket veszélynek, csakúgy, mint a közösséget?

(Hasonló a dilemma ahhoz, hogy milyen jogon döntenek a vegetariánus, vegán, s a többi szülők a fejlődésben lévő gyermekeik étrendjéről, miközben az emberi szervezet a vegyes táplálkozásra van berendezve? Csak persze az előbbi, az oltás súlya, pont a társadalmi veszélyeztetés miatt jóval nagyobb.)
Szerintem a válasz nem lehet kérdéses.

Nem frivolizálva a témát: a laposföld-hívők gyermekei ugyanabból a földrajzkönyvből tanulnak, mint a többiek. Legyen bármilyen a szülők meggyőződése.

Én tehát úgy gondolom, sőt meg vagyok róla győződve, hogy mivel a tudomány mai állása szerint, ha egyáltalán valami, akkor (ha kell, a szigorú zárlat,) végső soron az átoltottság, a legalább 70-80 százalékos átoltottság nyújt védelmet a társadalom számára, itt nincs helye cserépszavazásnak, egyéni döntési jog pedig nem veszélyeztetheti mások életét!

Megjegyzem a Kádár-rendszerben nem tököltek ennyit. A himlő, a BCG, bárányhimlő, skarlát, mit tudom én még milyen oltásokat különösebb felhajtás nélkül beadták az iskolában a gyerekeknek, ezzel százezrek életét megmentve.
Nem érdeklődték meg a szülőknél, hogy van-e valami bajuk ezzel!
Jó, az diktatúra volt! Nem is tagadták! De hülyeségeknek, életveszélyes marhaságoknak nem adtak teret!

A szakszervezetek pedig egyéb területeken védjék a munkavállalók érdekeit! Az általános kiszolgáltatottságukon egy ilyen rendelkezés már nem ront túl sokat!
A járványtól függetlenül, például a Munka Törvénykönyve nevű rémtörténet, a járvány kapcsán pedig az online munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkabér védelme, a felmondási tilalom rögtön három olyan téma, melyben villoghatnának! Látszatügyben látszafellépés/felhabzás helyett!

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s