Az Eurostat friss jelentése szerint 2021. második negyedévében a munkavállalók 13 százalékának határozott idejű szerződése volt, ami azt jelentheti, hogy a szerződés lejárta után, ha nem hosszabbít a munkahely, új állás után nézhetnek. Magyarországon a 20-64 év közötti munkavállalók közül 5,3 százalék az, akinek a munkaszerződése csak meghatározott ideig él. Tavaly a második negyedévben még 5,5, 2019. második neyedévében pedig 6,6 százalék volt. Az arány már évek óta csökken, viszont még így is nagyjából 250 ezer magyar munkavállaló lehet érintett.

Az EU országaiban nagy eltérések mutatkoznak az ideiglenes szerződéses foglalkoztatást illetően, hiszen ez a gyakorlat önmagában nem rossz. Olyan országokban, ahol elterjedtebb a projekt alapú munka - és erre szerződést kötnek a dolgozóval, nem azt várják, hogy ő számlázzon - vagy a job-hopping elterjedtsége miatt van nagyobb mértékben jelen. Magyarországon viszont a határozott idejű szerződés többnyire egyet jelent azzal, hogy a munkavállaló mindig reméli: hosszabbítanak, de biztos nem lehet benne. Spanyolországban csaknem minden 4. munkavállalónak ilyen szerződése van, Hollandiában is a dolgozók 23,1 százaléka így van felvéve. Ugyancsak minden ötödik szerb dolgozónak határozott idejű szerződése van, de feltételezhetően nem ugyanolyan okból, mint a hollandoknál.  

Az általános tendencia 2021. első és második negyedévét összemérve, hogy nőtt azoknak a száma Európában, akiket határozatott idejű szerződéssel alkalmaznak. Éves összehasonlításban is a legtöbb országban nőtt a határozott szerződések aránya, hazánkban viszont csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Ez tulajdonképpen 2016 óta kisebb nagyobb kilengésekkel folyamatosan tart. (Pénzcentrum)