Hiába kértünk hat másik tagállammal összefogva rendkívüli segítséget a gazdáknak, az Európai Bizottság nem ad plusztámogatást a tej önköltségi szint alá csökkent felvásárlási árának ellensúlyozására.

Brüsszel konszolidációt szeretne, amely hamarosan a kényszervágások beindulását jelentheti - írja a lap.

Az Európai Bizottság egyelőre nem tervezi sem a vaj és a sovány tejpor intervenciós árának emelését, sem a tejtermelők újabb rendkívüli támogatását – derült ki Phil Hogan mezőgazdasági biztosnak az agrárminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén elhangzott felszólalásából. Ugyanakkor bejelentette, hogy javasolni fogja az állami intervencióra és a magánraktározás támogatására rendelkezésre álló, szeptember 30-án lejáró időszak meghosszabbítását.

Hogan bevezetőjében válaszolt hét tagállam közös előterjesztésére, amelyben Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia a tejpiac stabilizálását szolgáló intézkedéseket kért Brüsszeltől. A benyújtott állásfoglalásban a „hetek” a tej zuhanó felvásárlási árára, a készletek példátlan méretű felhalmozódására, valamint a következő hónapok rendkívül kedvezőtlen kilátásaira való tekintettel azt kérték a bizottságtól, hogy végezzen elemzést, és tegyen javaslatot a vaj és a sovány tejpor intervenciós árának emelésére, az érintett termékek exporttámogatásának ideiglenes visszaállítására és a tejtermelők rendkívüli és ugyancsak ideiglenes jövedelemtámogatására.

Az ülésen az agrárbiztos közölte: tavaly augusztus óta az unió 220 millió eurót költött a mezőgazdasági piacok stabilizálására. Ebből 13 milliót egyes tejtermékek magánraktározásának a támogatására, 40 milliót az orosz embargó által különösen sújtott tagállamok tejtermelőinek támogatására.

Hogan kilátásba helyezte, hogy a bizottság hamarosan mérleget von az embargó kedvezőtlen hatásait enyhíteni hivatott intézkedésekről. Elmondása szerint az ágazatot sújtó nehézségek legfőbb oka, hogy túl sok tej van a piacon. Egy hónappal a tejkvóta idén januári megszüntetése után mégis 16 tagállam növelte a termelését az előző évihez képest. Ezeknek az országoknak a többsége azt állítja, hogy a felvásárlási árak még az előállítási költségeket sem fedezik, példátlan méretű készletekre és begyűjtési nehézségekre hivatkoznak.

Idén 19 tagállam tejágazata mintegy 820 millió eurót kapott Brüsszeltől a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében. A támogatás összege tagállamonként változó, de sok esetben meglehetősen nagyvonalú – jelentette ki Hogan. A magyar gazdák például tehenenként 300 euró támogatást kapnak, míg a románok 250, a szlovákok 200, a lengyelek 57 eurót. A biztos visszautasította az intervenciós árak emelésére vonatkozó felvetést, mert az szerinte kontraproduktív, elnyújtja az elkerülhetetlen alkalmazkodást, és visszaveti a tejszektor versenyképességét.

– Szükség lett volna rendkívüli intézkedésekre, mert jelentős készletek halmozódtak fel az ágazatban, és a nyerstej ára nagyon alacsony szintre csökkent

– mondta lapunknak Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke. Jelenleg a nyerstej kilogrammjáért 75-80 forintot adnak, ami azt jelenti, hogy ezen az árszinten a termelők még a támogatásokkal együtt is veszteséget kénytelenek elkönyvelni. (Az önköltségi ár száz forint körül mozog – jelezte korábban lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese.)

Ez ráadásul a jobbik eset, mert több kistermelő, akinek nem olyan erősek a pozíciói, még a 75 forintot sem kapja meg. A gondokat csak tetézi, hogy a szubvenció a második fél évben érkezik a gazdákhoz, addig valahogy ki kell bírniuk, és maguknak kell finanszírozniuk a veszteséges működést.

Ha ezek az állapotok tartósan fennmaradnak, az sem elképzelhetetlen, hogy a gazdák elkezdik levágni teheneiket

– mondta Istvánfalvi. Sajnos sok biztatót nem nagyon lehet mondani a jelenlegi piaci helyzetről, mert Nyugat-Európában sem jobb a helyzet. A magyar gazdák a hazai piacot szeretnék megtartani, de –mint sok más országban – ez is komoly nehézségekbe kerül, s ha valóban tartós marad a mostani helyzet, akkor ezt csak óriási veszteségek mellett lehet megoldani. A magyar szállítmányok eddig jellemzően a Balkánra és az arab országokba mentek, ha valaki a piacra néz, azt látja, hogy a nem túl jelentős uniós exportunk aligha emelkedik a közeljövőben – tette hozzá.

nol.hu (Címlap: Plusztámogatás híján hamar a vágóhídra kerülhetnek // Fotó: Kurucz Árpád / Archív)