Egy éven keresztül szembement egész Európával az oroszbarát magyar külpolitika, mert a kormányfő nem volt hajlandó felismerni, hogy az ukrán válság teljesen új helyzetet teremtett.

Így nézett ki a keleti nyitás kudarca belülről - az Index összeállítása.

Orbán Viktor addig üldözte a guruló rubeleket, lírákat, manatokat és riálokat, míg a nagy pragmatizmus közepette 2015 januárjában egyszer csak hátranézett, és rájött:

Magyarország ijesztően egyedül maradt. 

Nem értettük meg, merre halad a világ

2014 tavaszán az ukrán válság teljesen új geopolitikai helyzetet teremtett, ami minden addigi folyamatot felülírt. Eddig a pontig lett volna racionalitás Orbán pragmatizmusában, az oroszok felé történő gazdasági és politikai nyitásban – innentől viszont óriási károkat okozott.

Az ukrajnai helyzet miatt a közép-európai régióban mindenütt az atlantizmus erősödött meg. A környező országok együtt mentek ezzel a trenddel, felértékelődtek az Egyesült Államok és az EU számára, növelték politikai súlyukat, Magyarország viszont továbbra is az ellenkező irányba mozgott. Részben ennek is a következményeként Orbán régi álma, a nyugati orientáció helyébe állított közép-európai szövetség alapjai is elkezdtek omladozni. 

"Orbán Viktor számára ez, nem pedig a Brüsszeltől és Washingtontól való távolodás az igazán fájdalmas, hiszen a politikáját eleve utóbbiakkal szemben határozta meg."

– magyarázza az Indexnek az előző ciklus külpolitikájának egyik háttérembere. 

Január végén a csehországi Slavkov u Brnában, régi nevén Austerlitzben, ahol 210 éve Napóleon tönkreverte az orosz-osztrák seregeket, kormányfői szinten létrehozták a cseh-osztrák-szlovák együttműködési fórumot. Ez a slavkovi háromszög hosszú távon a Visegrádi Együttműködés (V4) eljelentéktelenedéséhez is vezethet, különösen, hogy Varsó is egyre kevésbé elkötelezett tagja a V4-nek. A 38 milliós Lengyelország ugyanis a kis közép-európai államok helyett inkább a nagyokkal akar játszani, és a lengyel-német-francia weimari háromszöget élesztené újra. 

Eközben még a régi magyar-horvát barátság kis kihűlt, köszönhetően a Mol-INA konfliktusnak.

Ewa Kopacz lengyel kormányfő (j) és Orbán Viktor Varsóban.
Fotó: Rafal Guz

"A miniszterelnök az elmúlt három-négy hétben jött rá, hogy Magyarország elszigetelődik. Az ország kívülről sokkal orosz elkötelezettségűbbnek látszik, mint amilyen valójában"

– világítja meg egy veterán külügyes az elmúlt hetek eseményei mögött meghúzódó folyamatot.

Martonyiék váltást akartak, őket váltották le

Szigorú, néha durván káromkodik, és talán a múltjával sincs minden rendben – mégis, a külügyminisztériumban Martonyi Jánost tartják a rendszerváltozás óta eltelt időszak legtalpraesettebb, és a nyugati értékek iránt talán leginkább elkötelezett tárcavezetőjének.

Fotó: Paul Zinken

"Egyértelmű, hogy az ukrán válság idején fordulni kellett volna. Martonyiék, miközben hiába győzködték erről a kormányfőt, a kármentést tekintették feladatuknak. Úgy eladni a Nyugat felé Orbán külpolitikáját, mintha az nem menne szembe az atlantizmussal"

– mondja egy volt diplomata, aki szerint a kármentési kísérletük már egy valójában folyamatos vita volt Orbánnal, aki egyre kevésbé szerette a külügy akadékoskodását. 

Keleti nyitás, nyugati értékrend nélkül

Az oroszokhoz való közeledés Orbán Viktor környezetében, dolgozószobájában és leginkább a kormányfő fejében dőlt el. Gyurcsány Ferencet miniszterelnökként lenyűgözte Vlagyimir Putyin személyiségének kisugárzása, talán valóban el is hitte, hogy valamiféle baráti viszonyt épített ki vele – persze azóta már máshogyan emlékszik. 

Az oroszbarát irányváltás fő oka a politikai mozgástér növelésének, és persze a gazdasági előnyöknek a reménye volt.

"Ezek a fiúk vulgarista káoszelmélet-hívők, szerintük a világban minden kiszámíthatatlanul kavarog, és ahol érdek van, oda gyorsan le kell csapni. Ez tökéletesen idegen az elemzésen és tervezésen alapuló külügyi munkától és a diplomácia világától"

– jellemzi egy kirúgott külügyes a Szijjártó Péter nevével fémjelzett külpolitikát. 

Szijjártónak van egy corvinusos közgazdász diplomája nemzetközi kapcsolatok szakon.
Fotó: Darko Vojinovic

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el >>>>