A bérekre és tisztelepíjakra is csaknem többet költöttek az MNB alapítványai, mint az alapításukkor megjelölt célokra: a pénzügyi oktatás fejlesztésére és a közgazdászképzés támogatására.

Utóbbira 260 millió jutott tavaly, míg ingatlanok megszerzésére ennek a több tízszerese. A lényeg: állampapír-vásárlásra a több százszorosa - írja a lap.

Elképesztő pénzügyi lehetőségeik ellenére eddig alig tettek valamit a deklarált cél, a közgazdászképzés, a hazai és határon túli pénzügyi képzés támogatásáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai. A 2013–2014 során létrehozott szervezetek tavalyi gazdálkodásáról közzétett beszámolókból kiderül, hogy

a hat alapítvány működéséhez több mint 250 milliárd forintot biztosított a Matolcsy György vezette jegybank.

Beszámolója még csak öt alapítványnak van, a Pallas Athéné Domus Innovationist ugyanis 2014 végén hozta létre az MNB.

A Pallas Athéné Domus Animae, a Domus Concordiae, a Domus Scientiae, a Domus Mentis és a szintén Pallasz Athéné nevét viselő Geopolitikai Alapítvány tavaly összesen 95 esetben támogatott hallgatókat és kutatókat, illetve járult hozzá külföldi tanulmányutak, konferenciák költségéhez, tudományos cikkek megírásához. Minderre az öt szervezet 261,4 millió forintot fordított.

Ezen belül jutott több mint ötmillió forint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényre – amint arra nemrég a HVG felhívta a figyelmet. Míg az említett célokra és területekre eddig nem sok pénz ment el, ingatlanok és állampapírok vásárlására bőven jutott. Épületek megszerzésére tízmilliárdos nagyságrendben költöttek az alapítványok, míg kötvényvásárlásra ennél is jóval több, 140 milliárd forint ment el.

Ez már csak azért is érdekes, mert az uniós előírások alapján az MNB ugyan nem finanszírozhatja a költségvetést – ez esetben Orbán Viktor kormányát –,

állampapírokat közvetlenül nem vásárolhat, de a megkötés érzékelhetően nem vonatkozik az alapítványaira. Ez a nagy tétel.

A tudományos támogatások nagyságrendjében, 232 millió forintot fizettek ki tisztelepíjként a jórészt MNB-sekből álló vezető tisztségviselőknek. A le nem kötött pénzeszközök értéke 65 milliárd forint volt a tavalyi év végén.

A jegybank gazdálkodása miatt legutóbb Volner János jobbikos képviselő szólt, az MNB akkor válaszul azt írta, hogy a jövőt az oktatáson keresztül lehet megnyerni, ezért a gazdaságpolitikai célok támogatása a közgazdászképzés és pénzügyi oktatás rendszerének megújításában rejlik. E mondatok értékét árnyalják a fent említettek.

Különösen így van ez, ha ismerjük az alapítványok konkrét gazdálkodását. A Matolcsy vezette Pallas Athéné Domus Animae (PADA) az egyik legaktívabb és legvagyonosabb a szervezetek között. A több mint 60 milliárd forintos vagyon felett diszponáló PADA-tól ötvenen kaptak támogatást többi között PhD kutatói programra vagy könyv és tanulmány kiadására. Ezzel szemben két, a várnegyedben álló épület, a régi budai városháza és a Lónyay-villa megvásárlására összesen 5,25 milliárdot költött az alapítvány.

Előbbi ingatlan lesz az alapítvány központja, amely egy angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskolának ad helyet a tervek szerint jövő szeptembertől. Utóbbi épület oktatási és rendezvényközpontként üzemel majd, illetve egy szakkönyvtárat is kialakítanak a villában. Az ingatlanokra még költeni kell (előbbit fel kell újítani, utóbbit pedig be kell fejezni), a PADA beszámolója szerint pedig a „befejezetlen beruházások, beruházásra adott előlegek értéke” 6,37 milliárd forint.

Matolcsy alapítványánál tavaly átlagosan „2,3 fő” dolgozott (nyilván először kettő, aztán három), a bérköltségek így is 26,6 millió forintot emésztettek fel 2014 során – igaz, az MNB már többször jelezte, hogy a jegybanki tisztségviselők az alapítványoknál felvett tisztelepíjat jótékony célra ajánlják fel.

A bérköltség mellett megbízási és tisztelepíjakra is elment további 58 millió forint, de reprezentációra és üzleti ajándékokra is jutott 15 millió forint.

A támogatások megítélése terén a PADA-nál is kevésbé aktív a Pallas Athéné Domus Concordiae (PADC). A több mint 48 milliárdos vagyonból mindössze hét oktatási célú támogatásra futotta. A határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei közigazgatási, pénzügyi szakemberképzés támogatására, elősegítésére életre hívott szervezet 40 milliárd forintot fordított állampapírok vásárlására. Az egy szem alkalmazott bérezésére 16,3 milliót utaltak át 2014-ben, de külföldi kiküldetésre, saját gépkocsi költségtérítésére, a munkába járással kapcsolatos egyéb kiadásokra is elment még 282 ezer forint.

A Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS) beszámolója alapján akkora vagyont kezel, hogy gond nélkül finanszírozni tudná a teljes jövő évi költségvetést. A dokumentum szerint az alapítvány tavaly év végén 63,8 milliárd eurót (mintegy 19 700 milliárd forint) tartott értékpapírokban. Természetesen csak egy elírásról van szó, az összeget valójában millió euróban kell érteni. Támogatást 38-an kaptak a szervezettől, amely székhelyét a 450 millió forintért megvásárolt, Kálmán Imre utcai egykori Iposz-székházban alakítja ki. Munkabérre 14,8 millió forint jutott, míg reprezentációra és üzleti ajándékra egymilliót költöttek.

A Pallas Athéné Domus Mentis (PADM) az egyetlen az alapítványok között, amelynek nem Budapesten van a székhelye, hanem Kecskeméten, az Iszáki út 10. szám alatt. Ez korábban a megyei kórház épülete volt, de a PADM megvette 1,7 milliárd forintért, hogy ott a Kecskeméti Főiskolával közös képzést indítson.

A 28 milliárdos vagyonú alap aktivitásából azonban támogatásra már nem futotta.

Vélhetőleg nem ennek volt köszönhető, hogy a közel nyolcmilliós bérköltség mellett 400 ezer forint prémium kifizetéséről is döntöttek. Ezeken túl 321 ezret fordítottak külföldi kiküldetések napidíjára, 316 ezer ment el a saját gépkocsi költségtérítésére, míg étkezési utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya és iskolakezdési támogatás formájában 796 ezer forintot fizettek ki.

Az utóbbi napokban a Pallasz Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) kapta a legnagyobb figyelmet.

A szervezet nemrég két ingatlant is vásárolt, egyet a Svábhegyen, a Mátyás Király úton 1,3 milliárdért, míg a másikat az Úri utcában, amelyért egymilliárd forintot fizetett.

A Népszabadság áprilisban számolt be arról, hogy a PAGEO vagyonfelhasználásának szerkezetét úgy módosították, hogy „a kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről”. A jelek szerint az üzlettel nem vártak sokat.

Az ígéretek szerint ezekben az épületekben is képzési és tudományos központokat alakítanak ki. Míg idén az alap már viszonylag aktív volt, ami a pénzköltést illeti, tavaly még állampapírt sem vásárolt. Az MNB által biztosított forrás, összesen 28 milliárd forint még szabad pénzeszközként állt rendelkezésére. Bérköltségekre is csak négymillió ment el, míg a munkába járással kapcsolatos költségekre elég volt 21 ezer forint – utóbbi vélhetőleg kéthavi BKV-bérlet lehetett.

nol.hu (Címlap: A megkötés érzékelhetően nem vonatkozik az alapítványokra // Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)