Scholz a Morawieckivel folytatott egyeztetések egyik témájaként az orosz-ukrán határon fennálló helyzetet emelte ki. Európa „nyilvánvalóvá kell, hogy tegye: nem értünk egyet a jelenleg ott zajló eseményekkel”. A kancellár szerint az Európai Unió (EU) tagállamai egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a határok sérthetetlenek és megengedhetetlennek tartják, ha sérül egy állam területi egysége.

A helyzet kezeléséhez Scholz a diplomáciai eszközök mozgósítását javasolta a 2014-es ukrán válság kirobbanása után kialakított normandiai négyek csoportja keretében, vagyis francia–német–orosz–ukrán formátumban.

Morawiecki Ukrajnáról szólva kiemelte az orosz–német projektként megépült Északi Áramlat-2 gázvezeték kérdéskörét, hangsúlyozva: az Európai Unió keleti részén fekvő államok mellett Ukrajnát is nehéz (energiabiztonsági) helyzetbe hozza a beruházás. Közölte: figyelmeztette Scholzot a projekt kockázataira, arra, hogy a gázvezeték üzembe helyezése destabilizálni fogja az EU és a NATO keleti szárnyát. Ukrajna helyzetét súlyosbítaná, amennyiben Kijev a gázvezeték révén zsarolhatóvá válna Moszkva részéről.

Scholz a később feltett újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Berlin felelősséget vállal azért, hogy a gáztranzit a jövőben sem Ukrajna elkerülésével történjék. A lengyel-fehérorosz határon fennálló helyzet kapcsán Scholz Berlin szolidaritását fejezte ki Varsóval, és elítélte, hogy Minszk politikai célokra használja fel a migránsokat. Fontosnak nevezte, hogy az EU egésze „ne csak konkrét szankciókkal reagáljon, hanem párbeszédet is folytasson” (Minszkkel).

A német kancellár kitért a jogállamiság témájára is. Reményét fejezte ki, hogy az EU, az Európai Bizottság és Lengyelország között ez ügyben folytatott vita „pragmatikus megoldáshoz vezet” majd. (MTI) / 444.hu