A dokumentum szerzői hozzátették:

A 2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor – főként a közmédia – működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert.

A 2020-ast jelentést az Európa Tanács újságírók biztonságát segítő platformja adta ki a sajtószabadság május 3-i világnapja alkalmából. (Az Európa Tanács egy 47 tagú nemzetközi szervezet, és független az Európai Uniótól, nem szabad összekeverni az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal.) A jelentésnek már a címe is aggasztó képest fest a média állapotáról: "El a kezekkel a sajtószabadságtól - a média elleni támadás nem válhat megszokottá Európában." A dokumentum szerint tavaly egyre jobban érzékelni lehetett az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására irányuló trendet.

A jelentés Magyarországról és Lengyelországról szóló fejezete szerint a sajtószabadságot és a média sokszínűségét az alábbi két tényező fenyegeti a leginkább

• a közmédia átalakulása kormánymédiává, a magánszektor feletti állami ellenőrzés megerősítése,
• az újságírók és más médiaszereplők zaklatása.

2019 novemberében egy hét partnerszevezetből álló tényfeltáró bizottság járt Budapesten, akik megállapították, hogy az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan dolgozik a sajtó függetlenségének, szabadságának és sokszínűségének leépítésén, és az európai unió országai között példátlan mértékű ellenőrzést épített ki a média felett.

A jelentés szerint a kormány összehangolt stratégiát alkalmazott, melynek során számos sajtóorgánumot bezáratott vagy a kormánybarát médiabirodalomba terelt. Utóbbiak aztán közös és korlátozott hírforrásból dolgoznak masszív állami támogatás mellett, miközben a független sajtótermékek finanszírozása ellehetetlenül. Az elemzés megállapítja, hogy

a kormány hegemón médiapiaci helyzetének köszönhetően sikeresen elzárta a lakosság jelentős részét a kritikus és független információ- és hírforrásoktól.

Ezzel párhuzamosan a független újságírók a kormány átfogó diszkriminációjával szembesülnek, mikor a kormányzati tisztviselők nem hajlandóak az érdemi kommunikációra, illetve megtagadják tőlük a közérdekű információkhoz való hozzáférést vagy a bejutást egyes középületekbe, eseményekre.

A jelentés azt is megemlíti, hogy tavaly novemberben az Index két újságíróját antiszemita támadások érték, amikor kiplakátolták tavaly az arcképüket a budapesti utcákon. A jelentés hozzáteszi, hogy a gyűlöletkampány jelentőségét a most már kizárólagosan a kormány álláspontját közvetítő közmédia is felerősítette. (index.hu) / muosz.hu