Döntést hozott az Európai Unió Bírósága a Brexittel kapcsolatban, amelyben kimondták, Nagy-Britannia szabadon visszavonhatja kilépési szándékát az Európai Unióból.

Nagy-Britanniában 2016-ban tartottak népszavazást az EU-ból kilépésről, ami után 2017 márciusában jelezte a brit miniszterelnök a kilépési szándékát az Európai Tanácsnál. Európai parlamenti, valamint brit és skót parlamenti képviselők ezután 2017 végén fordultak az EU Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a kilépési szándék jelzése visszavonható-e még Nagy-Britannia részéről.

Az EU Bírósága végül hétfőn kimondta, hogy ha egy tagállam jelezte is a kilépési szándékát, az egyoldalúan visszavonható a részéről. Ez a lehetőség mindaddig nyitva áll a tagállam előtt, amíg a kilépési megállapodás nem lépett hatályba, vagy ha ilyen nem születik, akkor a kilépési szándék jelzésétől számított két éven belül, a két év letelte után ugyanis automatikusan életbe lép a kilépés.

A bíróság azt is kimondta, hogy a szándék visszavonásáról demokratikus folyamat során kell dönteni a tagállami alkotmányos szabályoknak megfelelően, majd írásban kommunikálni ezt az Európai Tanácsnak. Ebben az esetben az adott tagállam továbbra is tagállam maradna a korábbi feltételek szerint.

Az EU Bírósága ezzel rövidre zárta azt a vitát, amely arról szólt, hogy a kilépési szándék visszavonásához szükség van-e a többi tagállam beleegyezésére is,egyes jogászok ugyanis emellett érveltek. A döntést az EU Bírósága gyorsított eljárásban hozta meg, ez ugyanis azért is fontos, mert így a brit alsóház jobban tisztában lehet a döntési lehetőségeivel a kedd esti szavazás előtt. Az EU Bírósága szerint a brit parlament előtt így összesen három lehetőség áll: megszavazhatják az EU és Nagy-Britannia közötti kilépési megállapodást, dönthetnek a megállapodás nélküli kilépés mellett is, de akár vissza is vonhatják Nagy-Britannia kilépési szándékát. 

Brit külügyminiszter: "lényegtelen" az Európai Bíróság hétfői ítélete

Lényegtelen az Európai Bíróság friss ítélete, miszerint az Egyesült Királyságnak jogában állna egyoldalúan leállítani az európai uniós kiválás folyamatát, a londoni kormánynak ugyanis ez nem áll szándékában - jelentette ki Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Brexit leállítása vagy elhalasztása elfogadhatatlan lenne a lakosság azon 52 százaléka számára, aki a kilépésre voksolt a 2016-os referendumon - emelte ki Hunt az uniós külügyminiszterek tanácsülésének megkezdése előtt.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "valódi kockázatokhoz" vezetne, ha a parlament alsóháza kedden elutasítaná a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást, ami pedig szakértők szerint több mint valószínű.

Rámutatott, hogy az egyezség nem tökéletes, de ez a lehető legjobb és egyben az egyetlen lehetséges megállapodás, ráadásul a bennmaradó tagországok nyilvánvalóvá tették, hogy nem hajlandóak a tárgyalások újranyitására.

A szerződés teljesíti a túlnyomó többségét azoknak a dolgoknak, melyekre az emberek szavaztak. Valós kockázatai lennének, ha nem ragadnánk meg ezen lehetőséget, amíg van rá mód

 - fogalmazott Hunt, hozzátéve, hogy nincs a láthatáron semmilyen jobb alternatíva.

Simon Coveney, az ír diplomácia vezetője megerősítette, hogy az EU és a brit kormány által már elfogadott, jóváhagyásra váró kiválási szerződés szövege semmiképp nem fog már változni.

Mint mondta, a dokumentum "nehezen elért, kiegyensúlyozott" kompromisszum, amely mindkét félre nézve tisztességes.

Az Európai Bíróság hétfőn kimondta, hogy az EU alapszerződésének 50. cikkelye lehetővé teszi a kilépési szándék bejelentésének egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg hivatalosan nem lép hatályba a távozás.

Szakemberek szerint az ítélet hatással lehet a kiválási folyamatra, ugyanis a bennmaradás sok brit parlamenti képviselő szemében vonzóbb lehet a komoly gazdasági károkat okozó, megállapodás nélküli kiválásnál, az úgynevezett "kizuhanásnál", és a kilépést ellenzők számára kedvező döntés nyomán valamelyest nőhet egy második népszavazás esélye is.

bumm.sk/MTI