Egyre többet tudhatunk meg arról, hogy a kormány és az Európai Bizottság közötti jogállamisági diskurzus keretében milyen jogszabály-módosításokról állapodott meg a két fél. 

A Bizottság és a magyar kormányzat közötti legmagasabb szintű, de nem politikai egyeztetések tanulságaiból arra lehet következtetni, hogy ezek a javaslatok összhangban vannak a Bizottság prioritásaival. Utóbbiak a következők: 

• megfelelő keretek kidolgozása az állami hatóságok törvénytelen döntéseinek megelőzésére; 
• az összeférhetetlenség megelőzését biztosító mechanizmusok kialakítása; és
• hatékonyságnövelés az európai források terhére elkövetett csalások felderítésének területén, egyúttal a felelősségre vonást akadályozó korlátok leépítése.

Az Országgyűlés asztalán már számos olyan javaslat is szerepel, amely összhangban áll a fenti prioritásokkal. Ezt az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn is elismerte, amikor úgy fogalmazott, hogy a módosítások az uniós pénzek jogállami védelmére „elvben alkalmasak”. Gyakorlati hatékonyságukról akkor lehet meggyőződni, ha a jogszabályok hatályba lépnek, ami még ebben a félévben várható.

A módosítások közül az Országgyűlés többet is sürgősséggel tárgyal.

Régi-új elemek a vagyonnyilatkozatok területén

Legutóbb kedd este került fel újabb javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő vagyonnyilatokra vonatkozóan.

Eszerint azok a közjogi tisztségviselők, akik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, újból kötelező lesz családtagjaik tekintetében is vagyonnyilatkozatot tenni. További lényeges változás, hogy az érintetteket a mostani változás-bejelentési kötelezettség helyett ismét évenkénti, továbbá záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

Az új szabályozás szerint vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-éig kell tenni. Eddig a 2022. november elsejét megelőzően hatályos szabályok érvényesülnek (vagyis az érintetteket a változás-bejelentési kötelezettség terheli). Ezzel nem sérül az átláthatóság követelménye a családtagok vonatkozásában,

ugyanis a családtagok vagyonnyilatkozatait 2023. augusztus 1-jéig most is őrizni kell.

A módosított szabályok az alábbi közjogi tisztségviselőket és családtagjaikat érintik:

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja;

A Médiatanács tagja;

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke;

A köztársasági elnök;

A volt köztársasági elnök;

Az alapvető jogok biztosa és helyettese;

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,

Az Alkotmánybíróság tagjai, elnöke és volt elnöke;

A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese;

A Költségvetési Tanács elnöke;

Az országgyűlési háznagy;

A parlamenti képviselő;

A parlamenti nemzetiségi szószóló;

A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese;

Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai;

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja;

A Közbeszerzési Tanács elnöke, alelnöke és tagja;

Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető.

Új hivatalok az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésére

Egy szeptember 23-án benyújtott javaslat konkretizálja az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével megbízott új hivatal jogállását és feladatkörét is. Ha az Országgyűlés az előterjesztést elfogadja, létrejöhet a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, amely Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében kezdheti meg működését. 

A szervezet vezetője az igazgató, akit a miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevez ki. Mielőtt a miniszter javaslatot tesz az igazgató személyére, kikéri az Integritás Hatóság elnökének a véleményét is.

Ugyanebben a javaslatban a kormány az információszabadságról szóló törvényt módosítva lazítaná a közérdekű adatokhoz való hozzáférés költségeit és szabályait a veszélyhelyzet ideje alatt. Megszűnne az a szabály is, amelynek értelmében a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit ki kell számlázni az adatkérő részére.

A javaslat több olyan adatigénylési ügyre vonatkozóan is végdátumot tartalmaz, amelyek eddig a vészhelyzet időtartamával együtt mozogtak. 

A korrupcióellenes harc kulcsszereplője lehet az Integritás Hatóság

A már említett Integritás Hatóság is új elem. Szintén szeptember 23-án nyújtotta be a kormány az e hatóság létrehozására irányuló javaslatát. Az Integritás Hatóság egy autonóm igazgatási szerv, amely a kormánytól és más szervektől függetlenül működik. A függetlenséget több törvényi garancia is szavatolja. Például, a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot,

illetve (ezzel összefüggően) a költségvetésére vonatkozó javaslatát, illetve annak végrehajtásáról szóló beszámolóját is maga állítja össze. Ezt a kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek. Az Integritás Hatóság költségvetése pedig kizárólag saját hozzájárulásával csökkenthető.

Az Integritás Hatóság minden olyan esetben köteles fellépni, ahol a Hatóság szerint az uniós költségvetést veszélyeztető csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy egyéb jogsértés gyanúja merül fel. A hatóság emellett hatáskörrel rendelkezik az EU részéről pénzügyi támogatásban részesülő projektek tekintetében. Fontos garancia, hogy attól még, hogy egy projektet kivonnak az uniós finanszírozásból, ez a lépés nem eredményezheti azt,

hogy a Hatóság a továbbiakban nem rendelkezik hatáskörrel az adott projektnek az uniós finanszírozásból megvalósított szakaszára vonatkozóan.

Az Integritás Hatóság gyanúját köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget is. Emellett, a Hatóság kezdeményezheti például a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását is. Ha az érintett szervek nem járnak el, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint bíróság előtt mulasztási pert indíthat.

A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségének betöltésére nyílt és nyilvános pályázat alapján kerülhet sor. A pályázat akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik. Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnöke nevezi ki hat évre.

A Hatóság mellett a Korrupcióellenes Munkacsoport működik, amely jellemzően elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat lát el. A Munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő és a Hatóság elnökéből, az állami szerveket képviselő tíz tagból és a nem kormányzati szereplőket képviselő további tíz tagból áll.

A Munkacsoport nem kormányzati szereplőit is nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban kell kiválasztani.

Pénzügyőrökkel erősíthet az OLAF Magyarországon

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Bizottság keretein belül működik, a szervezet feladata az uniós források felhasználásának ellenőrzése. Vizsgálja az EU költségvetését károsító csalásokat, az uniós intézményeken előforduló korrupciós cselekményeket és a súlyos kötelezettségszegéseket.

Ez a tevékenység kapna most a kormány szeptember 21-ei előterjesztése nyomán újabb garanciákat. A kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás ugyanis pénzügyőri támogatást biztosít az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez. A pénzügyőri fellépés jelentőségét az adja, hogy a pénzügyőr jogosult a pénzügyi igazgatás területén akár fizikai erőszakot is alkalmazni – éppúgy, mint a rendőrség az életviszonyok egyéb területein. 

Ez a gyakorlatban különféle kényszerítő eszközök bevethetőségét takarja, amelyeket a pénzügyőr csak törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. A pénzügyőr jogait a NAV-törvény rendezi.

Érdekesség a módosítással kapcsolatban, hogy a pénzügyőri fellépéssel megtámogatott OLAF-vizsgálódásra bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja hiányában is lehetőség lehet.

Ez a lehetőség a magánlakásnak nem minősülő helyiségbe való belépésre és a helyszín biztosítására vonatkozik. 

Az OLAF vizsgálódásait könnyítheti, hogy ha a vizsgált személy neki felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, ismételten kiszabható egymillió forintos bírsággal sújtható.

A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek. A bírság a központi költségvetést gyarapítja. 

Az OLAF munkatársait a pénzügyőrök a helyszíni vizsgálatok alkalmával támogathatják; a módosító szabályok lehetővé tehetik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. A pénzügyőr a helyszínbiztosítás útján emellett támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását. Így az OLAF ellenőrei hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.

Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn. Az AFCOS (Anti-Fraud Coordination Service) egy mozaikszó és egy olyan szervezetre utal, amely pár tagjelölt országban és 2015 óta minden uniós tagállamban megtalálható. Magyarországon ezt a funkciót az OLAF Koordinációs Iroda látja el.

Szélesítené a kormány a jogalkotásban való társadalmi részvételt is

A kormány augusztus 22-ei javaslatában rögzítették azt a minimális időtartamot, amelynek a társadalmi egyeztetésre nyitva kell állnia. Eszerint általános társadalmi egyeztetésre legalább nyolc napot kellene biztosítani (miniszteri rendelet, kormányrendelet esetén pedig a rendelkezésre álló időszak öt nap lenne).

Eszerint a jogszabály-előkészítésben a Központi Statisztikai Hivatal is részt venne, vagyis az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat során hivatalos adatok segítenék a döntéshozatalt.

Ezen felül, a kormányzat pedig vállalta, hogy 90 százalék lesz azon jogszabály-tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.

A továbbiakban nem lehetne mellőzni a társadalmi egyeztetést arra hivatkozva, hogy a sürgős elfogadáshoz kiemelt közérdek kapcsolódik. 

Bővülne a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogköre is: a KEHI ellenőrizni fogja, hogy a társadalmi egyeztetés előírásait az ellenőrzött miniszterek teljesítik-e. E körben a hivatal eljárási bírságot, mulasztás esetén pedig szankcióként pénzbírságot szabhat ki.

Terítéken a büntetőeljárás lényeges reformja is

„Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén” – ez a neve annak az új kategóriának, amely köré a bűntetőeljárás tervezet módosítása épül. Az új eljárásfajta a rendes büntetőeljárástól tematikailag is elkülönül: azzal önálló fejezet foglalkozik.

Alább azon bűncselekmények listája, amelyekre vonatkozóan a külön eljárás alkalmazása szóba jön:

• a jelentősebb korrupciós bűncselekmények;
• a jelentősebb hivatali visszaélés;
• 5 millió forint feletti elkövetés esetén a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények és a hűtlen kezelés;
• 5 millió forint feletti elkövetés esetén a költségvetési csalás;
• a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban súlyosabban minősülő esetei;
• illetve a fenti bűncselekmények esetében a bűnszervezetben való részvétel és a pénzmosás.

A módosítás kulcsfogalma a „vádkikényszerítés”. Azért lényeges, mert adott esetben akár az ügyészség álláspontját is felülbírálhatóvá teszi. Ha ugyanis az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja a büntetőeljárás lefolytatását,  az igazukhoz ragaszkodó polgárok tovább üthetik a vasat.

Ebből a szempontból ez az új külön eljárás nagyon hasonlít egy pótmagánvádas eljáráshoz. Utóbbi már egy eleve meglévő lehetőség arra vonatkozóan, hogy egy bűncselekmény sértettje kérelmére folytatódjon a büntetőeljárás akkor is, ha az ügyészség a feljelentést elutasította, a büntetőeljárást idő előtt megszüntette, vagy a vádat ejtette.

Lényeges különbség azonban, hogy míg a pótmagánvádas eljárást csak a sértett indíthat, a korrupciós bűncselekményt felderítő külön eljárás folytatását bárki kérheti. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges érintettséget igazolni ahhoz, hogy valaki ilyet kérjen. (mandiner.hu)