h i r d e t é s

Ezért szól be egymásnak állandóan Tarlós és Lázár

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Ezért szól be egymásnak állandóan Tarlós és Lázár

2015. július 13. - 09:29
0 komment

Sajátos stílusuk miatt meglehetősen szórakoztató a főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter csatája. 

Ám ha a beszólások mögé nézünk, akkor több, egészen mélyen gyökerező, rendszerszintű konfliktust találunk. Küzdelem a pénzért, pártpolitikai helyezkedés, Budapest–vidék-ellentét – mindenből van egy kicsi.

„A Tarlós–Lázár-háború kicsit színházi alakítás a sajtóban” – egy évvel ezelőtt még hasonló mondatokkal igyekezett elvenni az élét a konfliktusnak Tarlós István főpolgármester. Már akkor is a sajtón keresztül üzengettek egymásnak Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, aktuálisan éppen a fővárosi EU-s fejlesztések ügyében.

Kettejük konfliktusa legalább négy éve szórakoztatja a politika iránt érdeklődő újságolvasókat, legutóbb például azzal, hogy Tarlós szerint Lázár úgy repült be a parlamentbe, „mint a csudálatos Mary Poppins” – arra utalva, hogy Rapcsák András egykori hódmezővásárhelyi polgármester 2002-es, kampányidőszak eleji halála után a semmiből ívelt fel Lázár helyi, majd országos karrierje.


Lázár János - Fotó: MTI / Illyés Tibor

A főpolgármester és a miniszter közti pengeváltások mögött sokkal több áll, mint hogy két ember nem szíveli egymást, a két szereplő stílusa csak színesíti azokat a konfliktusokat, amelyek több okból is kódolva vannak a magyar politikában.

Pénzügyek

Az első, általunk az archívumokban fellelt Tarlós–Lázár-csörte is erről szólt: 2011 végén, az akkor még a Fidesz-frakciót vezető Lázár interjút adott a hvg.hu-nak, és a fővárosra utalva azt találta mondani, hogy „a mai világban egy 700 milliárdos költségvetésben el kell tudni érni 10 százalékos megtakarítást”. Azt is megjegyezte: „ez a BKV-problémákkal összefüggésben van”.

A BKV egészen a közelmúltig a főváros nagy problémája volt, de az sem biztos, hogy 52 milliárd forint adósság állami átvállalása megoldja ezt a helyzetet. A közlekedési cég ugyanis évtizedek óta alulfinanszírozott, erősen amortizálódott eszközparkjának felújítása pedig lényegében korlátlan mennyiségű pénzt el tudna nyelni. A fővárosnak sem a működtetésre, sem a fejlesztésekre nincs elegendő forrása, ezért nyilván a kormánytól vár segítséget. A kormány meg nyilván minél kevesebbet szeretne költeni.


Tarlós István - Fotó: MTI / Béla Fotós

A fent idézett 2011-es interjú előzménye például az volt, hogy a költségvetésben zárolták a következő évre a fővárosi tömegközlekedés támogatására szánt 32 milliárd forintot azzal, hogy majd a gazdasági miniszter feloldja, ha látja a takarékossági intézkedéseket. Tarlós 2012 elején már a BKV csődjét és leállását emlegette, amire Lázár annyit mondott: a főpolgármester „ne csak tartsa a markát”, hanem álljon elő megoldási javaslatokkal. A csörték ellenére mindig megoldódott a dolog, a főváros megkapta a pénzt, legutóbb pedig a BKV adósságának átvállalását.

Budapest és mindenki más

Részben pénzügyi természetű a konfliktus második szintje is: az önkormányzatok közti rivalizálás. A fővárosi önkormányzat különleges helyet foglal el az országban, de a rendszerben kódolva vannak a konfliktusok egyrészt a kerületekkel, másrészt a vidéki városokkal. Előbbiek a főváros jogköreit és forrásait is szeretnék magukhoz vonni, utóbbiak a fejlesztési forrásokra pályáznak. A vidéki önkormányzatok egyik erős képviselője épp Lázár János, aki 2014-ig Hódmezővásárhely polgármestere volt.

Sok egyéb mellett Lázár felel az uniós fejlesztési pénzek elosztásáért, amiből szintén támadt már feszültség. Ez részben természetes, hiszen a fővárosnak hatalmas a fejlesztési igénye, de mivel az EU-ban fejlett régiónak számít, nem jogosult úgynevezett konvergenciatámogatásokra. Erre még rátett egy lapáttal az a hír, amely szerint tavaly nyáron Lázár egyszerűen lehúzta az EU-s projektek listájáról a fővárosnak fontos fejlesztéseket, például a 3-as metró felújítását, majd oda is szólt, hogy Tarlós menjen inkább lobbizni Brüsszelbe.


Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ekkoriban több ellenzéki is felvetette, hogy az egész Tarlós–Lázár-vitacsak színjáték, valójában a főpolgármesteri kampány része. Erre utal, hogy végül a hármas metró szerelvényeinek felújítására adott a kormány 60 milliárd forintnyi hitelgaranciát, és idén márciusra 340 milliárd forint uniós támogatásban is megegyeztek. Tarlós látszólag sikeresen harcolt az ellen is, hogy az állam magához vonja az összes közszolgáltatást, amivel kiüresedett volna a fővárosi önkormányzat, amelynél lényegében csak a kertészet maradt volna feladatként.

Tarlós és a Fidesz

A hivatalosan nem Fidesz-tag Tarlósnak voltak konfliktusai a kormánypártokkal, és ez nem sokkal a 2010-es megválasztása után kezdődött. A főpolgármester azzal próbálkozott, hogy függetleníti magát a Fidesztől és holdudvarától. Lecserélte például a fővárosi cégek vezetőit, de az újonnan kinevezettek közt nem volt szinte senki, akit fideszesnek lehetett volna nevezni. Akadtak viszont régi MDF-esek és egy korábbi szocialista kémelhárító is. A Fővárosi Biztonsági Iroda élére kinevezett Pető György személye később még okozott feszültséget.


Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

A fővárosi fideszes képviselők 2012 októberében odáig mentek, hogy ultimátumot adtak Tarlósnak, és az egyik követelésük épp Pető eltávolítása volt. A főpolgármester elmúlt négy és fél évét egyébként is végigkísérte a Fidesszel, főleg a kerületi polgármesterekkel és képviselőkkel, köztük saját helyettesével, György Istvánnal folytatott huzakodás. Jellemző, hogy a fővárosi kerületek Tarlós nélkül megalapították a Budapesti Önkormányzati Szövetséget, amelyet a főpolgármester rögtön „súlytalan gittegyletnek” minősített, de idén tavasszal ő is csatlakozott ahhoz.

Mivel Tarlós nem sokkal a megválasztása után lemondott parlamenti mandátumáról, neki csak kevés ráhatása maradt a törvényhozás munkájára, a fővárosi közgyűlés fideszes képviselőinek többsége viszont ott ült az Országgyűlésben. Ennek következménye volt például az idegenforgalmi adó vagy a parkolási bevételek átterelése a kerületekhez, a főváros rovására. Bár a főpolgármester ezt ellenezte, a fővárosi közgyűlést is úgy alakították át tavaly, hogy lényegében a kerületi polgármesterek tanácsa lett, kiegészülve néhány kompenzációs listás képviselővel.

Orbánra hiába várnak

2012-ben a kormánypárti fővárosi képviselők nemcsak Tarlósnak adtak ultimátumot, hanem levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek is, amelyben azt kifogásolták, hogy a főpolgármester megpróbálja kihagyni őket a fontos ügyekből. A kormányfő viszont elhárította a megkeresést, és közölte, hogy ő nem akar a fővárosi konfliktusokkal foglalkozni, és Lázár Jánosra bízta az ügyet. Hasonlóan járt Tarlós is, aki szintén gyakran beszélt arról, hogy magával a miniszterelnökkel szeretné megbeszélni az ügyeket.


Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint

Orbán viszont 2010 óta azt a gyakorlatot honosította meg, hogy ő nem kíván részletkérdésekkel foglalkozni, azt elvileg ráhagyja a miniszterekre, államtitkárokra, ő pedig csak a stratégiával, a jövőképpel törődik. A gyakorlatban persze minden fontos döntés nagyban függ a kormányfőtől is, de azt láthatóan el szeretné kerülni, hogy mindenki hozzá szaladgáljon ügyes-bajos dolgaival. Sőt, ismerői szerint a miniszterelnök gyakran tudatosan manőverez úgy, hogy „beosztottjai” rivalizáljanak egymással.

 

vs.hu (Címlap: Forrás: MTI)

Posted by SEJT on 2015. július 13.