h i r d e t é s

Ezért veszélyes, ha oltás után fertőződünk meg

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ezért veszélyes, ha oltás után fertőződünk meg

2021. április 06. - 19:37

 

A Covid oltás után újra szabadon összegyűlhetünk a családdal, barátokkal, újra ölelhetjük egymást, és végre, maszk nélkül mehetünk zárt térbe is? Magyar virológus válaszol.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Quibit egy virológusnak tette fel a mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket, amik arra irányulnak, miben változhat, és miben marad (egyelőre) a régi az életünk a koronavírus oltás után.

A CDC ajánlásait Magyarországon nem szerencsés figyelembe venni

A CDC, azaz az amerikai járványügyi hatóság egyelőre azt javasolja a beoltottaknak, hogy mivel még nem tudni, hogy a koronavírus vakcinák megakadályozzák-e egyáltalán a Covid továbbadását, nyilvános helyeken az oltottak is tartsák a távolságot, viseljenek maszkot, és kerüljék a tömeget.

Azoknak, akik már 2 héttel a beoltás után vannak az alábbiakat javasolja a CDC – itt fontos megjegyeznünk, hogy ezen ajánlásokkal a Quibitnek nyilatkozó virológus a magyar viszonylatban nem ért egyet, és inkább veszélyesnek tartja, tekintve itthon a koronavírus terjedése felszálló ágban van, és sokkal erőteljesebb, mint az USA-ban (ahol már lecsengőben van).

Tehát az amerikai CDC ajánlásai az USA-ban a beoltottakra vonatkoztatva:

  • más beoltottakkal szabad zárt térben, maszk nélkül is együtt lenni;
  • egy másik, beoltatlan háztartás tagjaival is lehet maszk nélkül, zárt térben találkozni, kivéve, ha ők vagy valaki, aki velük él, a koronavírus valamelyik rizikócsoportjába tartozik.
  • annak a beoltottnak, aki fertőzöttel találkozott, nem kell karanténba vonulnia vagy teszteltetnie magát, hacsak nincsenek tünetei. (kivéve, ha sokakkal lakik együtt, például börtönben, idősotthonban, kollégiumban él).

Miért kockázatos, ha oltott személy fertőződik meg?

Izraelben a lakosság 27 százalékát beoltották, azonban az oltottak 5,7 százaléka meghalt a Covid következtében, hiába kapták meg Pfizer-vakcina mindkét adagját. Ez hogy történhetett? A virológus szerint nem ment át eléggé a köztudatba, hogy az oltások populációs szinten hatnak, és a klinikai kísérleti adatok nem azt mutatják, hogy egyénileg mi fog történni, hanem általános képet adnak, és a védettség valóban nem 100 százalékos. Vagyis: attól, hogy valakit beoltanak, az nem garantálja azt, hogy nem lehet súlyos vagy halálos kimenetele a koronavírus fertőzésnek.

Az sem tisztázott még, hogy a különböző variánsokkal szemben hogyan hatnak a vakcinák. A dél-afrikai variánsra például az AstraZeneca vakcinája a Dél-afrikai Köztársaságban nem hatott, de ez nem univerzális érvényű, mert egyáltalán nem mindegy, hogy hol, milyen populációban alkalmaznak egy oltóanyagot.

A virológus szerint amíg nagyon terjed a koronavírus, fontos, hogy a vakcináltak is minél kevésbé találkozzanak vele – ez a különféle variánsoktól független szabály. Ez azért fontos, mert minél többször találkozik a koronavírus egy oltottal, annál inkább képes lehet változni, és kikerülni az oltóanyagot.

A vakcina után sem lesz szupererőnk!

A virológus azt is elmondta, hogy attól függetlenül, hogy azt hallani, hogy a koronavírus egyetlen adagja is jelentős védelmet ad, ne számoljunk a védettséggel addig, amíg nem kaptuk meg a 2. adagot.

De egyelőre akkor sem szabad azt gondolni, hogy sérthetetlenek vagyunk, ha már megkaptunk mindkét adag vakcinát. Az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt alakul ki a védettség. A Pfizer-vakcinánál például a második adagot követő 7-14 nap után alakul ki, a Modernánál 14 nap, ahogy a Sinopharmnál és az AstraZenecánál is 1-2 hétről beszélnek. A Szputnyik V vakcinánál a fázis III. vizsgálatokban az első dózis után 21 nappal állapítottak meg 91,6 százalékos hatásosságot.

A magyar virológus - szemben a CDC ajánlásával - azt tanácsolja, kicsit még bírjuk ki, amíg lesz elegendő adat arra vonatkozóan, hogyan hat a vakcina a terjedésre. Maszk továbbra is kell, de a virológus hozzáteszi: ha az átoltottság mértéke megnő, a kórházakon pedig enyhül a nyomás, a maszkviselési kényszer szépen lassan átformálódik ajánlássá, és egyéni döntéssé válik majd.

Hogyan találkozhat biztonságosan egy oltott és egy, a betegségen korábban átesett személy?

A virológus szerint a természetes fertőzésnél többféle antitest működik, és nagyobb eséllyel kialakul a nyálkahártya-immunitás is. ami a publikált adatok szerint 8 hónapig nagyon jó immunitással számolhat a fertőzöttek 90 százaléka, sőt ez a védettség tovább is tarthat. De ez is eltérhet egyénenként. Az izomba adott vakcina inkább szervezetszintű immunitást alakít ki, és „nem biztos, hogy a vakcina a nyálkahártya-immunitást is a megfelelő mértékben hergeli föl”.

A virológus itt is azt az aranyszabályt ajánlja - amit az amerikaik is ebben az esetben -, hogy amíg a lakosság kellő hányada nincs átoltva, a szokásos óvintézkedéseket figyelembe véve járjunk el, azaz maszkban és szabad téren vagy jól szellőztetett helyen találkozzunk másokkal.

Oltott és nem oltott személy találkozása, aki nem is esett át a koronavírus fertőzésen

„Gondolkozzunk virológusként, és ameddig tudjuk, ne adjuk meg az esélyt a koronavírusnak. Ha meg is látogatjuk a nagymamát, tartsuk be továbbra is a jól megtanult óvintézkedéseket.”

Még akkor is tartsuk ezt be, ha őt már beoltották, mi pedig óvatosak vagyunk. A bevált óvintézkedések mellett (szabad téren) találkozzunk a nem beoltott ismerősökkel, akkor is, ha ők vigyáznak magukra – ne úgy, ahogy a CDC ajánlja az amerikai beoltottaknak. (egeszsegkalauz.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s