Az Európai Unió intézményei december vége előtt jóváhagyták a többéves helyreállítási tervet és a 2021-2027 közötti időszakra szóló támogatási programokat, így Magyarország egy eurócent elvesztése nélkül hozzájuthat a különböző címeken számára megítélt közösségi forrásokhoz. Hiánytalanul rendelkezésre áll a klímavédelmet és a digitális átállást segítő helyreállítási alapból származó 5,8 milliárd euró, valamint az EU költségvetéséből megítélt csaknem 22 milliárd eurós felzárkóztatási, azaz kohéziós támogatás. A több évre szóló pénzügyi kötelezettségvállalásokból az uniós döntéshozó szervekkel egyetértésben kidolgozott célokra érkezhet pénz.

Brüsszel azonban külön feltételeket támasztott a kifizetésekhez, miután megállapította, hogy az évek óta büntetlenséget élvező magas szintű szintű korrupció és az ezzel összefüggő jogállamisági problémák miatt Magyarországon veszélyben vannak a közösség költségvetési érdekei. Eszerint a helyreállítási és a kohéziós támogatások jelentős részének folyósítását mindaddig zárolja, illetve visszatartja, amíg nem lát meggyőző bizonyítékokat arra, hogy a pénzt arra költik, amire eredetileg szánták, nem többnyire kormányhű oligarchák magánvagyonának gyarapítására, felesleges látszatberuházásokra vagy a közösség értékeivel ellentétes tevékenységre.

Az EU-nak több eszköze van az előírások betartatására, a pénzügyi kötelezettségvállalások felfüggesztésével járó jogállamisági eljárástól kezdve az alapvető jogok érvényesítését kikényszerítő költségvetési feltételrendszerig. A közösségi szervek ezeket az uniós rendelkezéseket most párhuzamosan, egymást kiegészítve alkalmazzák Magyarországgal szemben. Van, amihez a tagállamok többségének a beleegyezése kellett – ilyen volt a helyreállítási támogatás folyósítását megelőző terv feltételekhez kötött elfogadása és a jogállamisági eljárásban elhatározott pénzbefagyasztás. És van, amihez elég volt az Európai Bizottság döntése – idetartozik a felzárkóztatási alapból finanszírozott programok megszorításokkal történt jóváhagyása.

A szabályszerű pénzfelhasználás legfontosabb garanciája a függetlenül és pártatlanul működő igazságszolgáltatás, amely feltárja, üldözi és megbünteti a korrupciót. A brüsszeli intézmények szerint Magyarországon az igazságszolgáltatási rendszert komoly hiányosságok és gyengeségek jellemzik. Emiatt a megjelölt uniós támogatásokhoz való tényleges hozzáférés feltételéül szabták, hogy Magyarország erősítse meg a rendszer függetlenségét és hajtson végre egy négy pontból álló bírósági reformot. Amíg ezek a változtatások nem lépnek hatályba, a járvány utáni gazdaságélénkítési alapból Brüsszel nem küldheti el az első részletet, a felzárkózásra költött számlákat pedig nem térítheti meg, kivéve a teljes összeg 1,5 százalékát kitevő, valamint a technikai segítségnyújtásra szánt összegeket. Az Orbán-kormány március végére vállalta, hogy végrehajtja a reformot, és ha azt az Európai Bizottság megfelelőnek értékeli, megkezdődhet az emiatt visszatartott források folyósítása.

Az igazságszolgáltatás átalakítása a jelzett támogatások kifizetésének általános, de korántsem az egyetlen feltétele. A helyreállításra rendelkezésre álló 5,8 milliárd euró első, 800 millió eurós részletének megérkezéséig további 23, úgynevezett szuper követelményt kell teljesíteni. A többi között szükséges jelentősen mérsékelni az egyajánlatos közbeszerzéseket, megelőzni és felszámolni az összeférhetetlenséget, bírói felülvizsgálatot biztosítani az ügyészség által következmények nélkül lezárt korrupciós ügyekben, erősíteni az együttműködést az EU Csalás Elleni Hivatalával, független intézményeket létrehozni a pénzfelhasználás ellenőrzésére. Ezek közül a kormány már jó párat teljesített, de még nem eleget ahhoz, hogy Brüsszel megkezdhesse az átutalást. A végrehajtás Budapest által önként vállalt határideje itt is március vége.

Hasonló a helyzet az EU hétéves büdzséjéből érkező, a gazdasági és társadalmi kohézióra szánt majdnem 22 milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalással, amelyből a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsának döntésére december közepén 6,3 milliárdot befagyasztottak. A felfüggesztés az áprilisban elkezdett jogállamisági eljárás eredménye volt, amikoris a tárcavezetők megerősítették, hogy Magyarországon veszélyben vannak az EU költségvetési érdekei. A zárolt összeg felszabadítását Brüsszel ebben az esetben is a korrupcióellenes intézkedéscsomag megvalósításától teszi függővé, viszont a felzárkózásra költött projektek számláinak a kiegyenlítését csak akkor fogja elkezdeni, ha végbement az igazságszolgáltatási rendszer megkövetelt átalakítása.

A felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférés feltétele emellett az EU Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása is. A költségvetési szabályok szerint az EU nem támogathat olyan programokat, amelyek ellentétben állnak az Unió alapvető értékeivel és normáival. Nem finanszírozhat például olyan oktatási és kutatási tevékenységet, amelynek során hátrányosan megkülönböztetnek kisebbségeket vagy teret hagynak az iskolában politikai beavatkozásoknak. És nem adhat pénzt olyan migrációs politikához, amely nem tartja tiszteletben a migránsok alapvető emberi jogait. Mivel Magyarországon az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” diszkriminál és sérti a melegek jogait, a menekültügyi szabályozás ellentétes az EU szabályaival és alapértékeivel, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett egyetemek vezetésében helyet foglaló politikusok a tudományos szabadságot sértő módon befolyásolhatják a szakmai döntéseket, az Európai Bizottság úgy határozott, hogy három kohéziós, illetve belügyi támogatási programból nagyjából 2,5 milliárd euró kifizetését mindaddig vissza fogja tartani, amíg a magyarországi döntéshozók összhangba nem hozzák az érintett jogszabályokat a Charta rendelkezéseivel. Az Orbán-kormány még nem nyilatkozott, hogy hajlandó lesz-e erre.

Az EU 2021-2027-es költségvetéséből érkező 12 milliárd eurónyi agrár- és vidékfejlesztési támogatást, valamint több, közvetlenül az EU által irányított és pályázható programot nem érintenek a pénzbefagyasztások. (Népszava)