A több mint 131.000 ingatlanhirdetés elemzésével készített kutatásból kiderül: akár eladás előtt, akár azt követően is nagyon megéri leszigetelni a falusi csok által érintett településeken kínált vagy megvásárolt családi házakat. Az értéknövekedés mellett, a falusi csok jelentősen javítja majd vidéki családiház-állomány energiahatékonyságát is.

Érdemes sietni annak, aki falusi csok-kal érintett településen keres családi házat, mert a kínálat viszonylag szűkös. Minden 100, most meghirdetett ingatlanból ugyanis kevesebb mint 6 található a falusi csok-kal érintett településen, klasszikus családi ház közül pedig 100-ból alig 4 eladó az érintett településeken. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mindössze 5.000 olyan családi házat hirdetnek eladásra tulajdonosaik országszerte, amely alkalmas a falusi csok felvételére. Ezen eladásra váró otthonok több mint fele az 1960-as és az 1980-as évek közt épült, energiahatékonysági szempontból döntően korszerűtlen, szigetelés nélküli családi ház. Mi több, a falusi csok-os településeken kínált házak kevesebb mint egytizede – mindössze 469 eladósorban lévő ingatlan – van leszigetelve, legalábbis ez derül ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg, a falusi csok-kal érintett településeken a vásárlókra váró házak bő 90 százaléka korszerűtlen, nem szigetelt épület.

„A rendkívül kedvező kondíciók mellett, a falusi csok másik nagy előnye, hogy jelentősen javul a ma még kifejezetten rossz energiahatékonysági állapotban lévő vidéki családiház-állomány energiahatékonysága. Hiszen aki a csok segítségével vásárol, könnyedén kaphat, illetve találhat olyan házat, amelynél kihasználhatja azt, hogy a falusi csok– amúgy magas, három gyereknél már tízmilliós – támogatási összegének felét csak a felújításra, illetve korszerűsítésre lehet elkölteni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

Júniusban az Otthontérkép és az Ingatlantájoló adatbázisában több mint 131.600 ingatlan várt gazdára. Ezek közül csupán 7.514, vagyis az ingatlanok 5,7 százaléka helyezkedik el a falusi csok-kal érintett településeken. Az említett több mint 7.500 ingatlan kétharmada, mintegy 4.875 ingatlan önálló családi ház, amelyekre a csokK eredményeként várhatóan felfutó kereslet döntő része irányul majd.

„A legtöbb falusi csok-kal is megvásárolható házat Heves, Baranya és Somogy megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megyében hirdetik tulajdonosaik” – mondta Dr. Halaska N. Gábor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. „Az elérhető családi házak 25 százaléka 1960 előtt, 17-18 százaléka az 1960-as, hasonló hányaduk az 1970-es, és megint csak ekkora részük az 1980-as években épült. Az összes falusi csok-kompatibilis ház átlagos életkora pedig 29 év” – tette hozzá a szakember.

Egy régebbi ház leszigetelése sokkal fontosabb annál, mint amilyennek elsőre látszik. Az adatokból ugyanis kiderül, hogy a szigetelt családi házak átlagos négyzetméterára közel 149.000 forint, miközben a nem szigetelteké alig több mint 64.000 forint. Hozzávetőleg két és félszer annyiba kerül egy szigetelt ház négyzetmétere, mint egy nem szigetelté.

Az állapot mellett az ingatlanok árát leginkább a lokáció befolyásolja. Azonban az átlagárakat figyelembe véve elmondható, hogy egy csok-kompatibilis, szigetelt családi ház értéke 20,4 millió forint, míg a nem szigetelt házak átlagára csupán 16,5 millió forint annak ellenére, hogy a hirdetett korszerűtlen ingatlanok mérete átlagosan duplája, a korszerű, szigetelt ingatlanok alapterületének!