A változás úgy kezdődik, hogy valaki elindul valamerre.

/BLc/

Cserdi, 2021. július 10, szombat 10.00-óra. polgármesteri hivatal előtti terület. Bogdán Gyula polgármester, Bogdán László testvére meghatottan, könnyes szemmel köszönti a bátyja emléktáblája leleplezésére megjelenteket.

Kérésére családtagok, a település lakói, barátok állnak némán, lehajtott fejjel, emlékeztek Bogdán Lászlóra, az eltávozott családtagra, barátra, ismerősre, a jóság, a szeretet nagykövetére.

A megemlékezés szervezői nevében Etelközi Péter elmondta: "2021. július 13.-án lesz egy éve, hogy Bogdán László itt hagyott bennünket. Laci sajnos korán távozott. Meggyőződésünk, hogy öröksége példaértékű, követésre méltó. Olyan magyar ember volt, aki mélyen hitt abban, hogy a cigányság kiemelhető a mai élethelyzetéből, és idővel nem lesznek másodrendű állampolgárai Magyarországnak."

Kitért arra, hogy az elmúlt hetekben Bogdán László barátai közül páran összefogtak, és egy szerény, méltóságteljes, teljesen civil, politikamentes megemlékezés előkészítését kezdték meg.

"Ennek eredményeként most Emléktáblát avathatunk, ott ahol László 2006 - óta a település polgármestereként dolgozott. Az évfordulóra elkészült Gyurok Jánosnak Bogdán László életéről szóló könyve, amelyet itt Cserdiben mutathatunk be a nyilvánosságnak. " - mondta.

Hangsúlyozta, rövid, szerény megemlékezésre készültek, hiszen László nem szerette a pompát, a magamutogatást. Igyekeztek ennek megfelelni. Kiemelte:

Emléke a szívünkben él, és ez mindennél fontosabb.

Az emléktábla avatás előtt a jelenlévők rövid kulturális műsort hallgattak meg.

Füsti Molnár Éva, a pécsi Nemzeti Színház művésze, Ady vers idézetekből állított össze egy szöveget, A magyar messiások címmel.

Egy idézet az összeállításból:

Sósabbak itt a könnyek,
S a fájdalmak is mások,
Ezerszer messiások, a magyar messiások.

Ezt követően pécsi Chacho Rom zenekar cigány dalokkal emlékezett Cserdi volt polgármesterére.

Az eredeti tervektől eltérően Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tudott elutazni Cserdibe. Püspök úr üzenetét Bogdán Veronika, Cserdi első egyetemi hallgatója, Bogdán László unokahúga olvasta fel:

"Egy év telt el a fájdalmas hír óta. Bogdán László meghalt.

Akkor is, most is, úgy éreztem és érzem, hogy halála egy keserűséggel teli kiáltás volt mindnyájunk felé. Vegyetek észre bennünket! Ha másként nem, hát a halálom árán. Ez az első gondolatom, ami vele kapcsolatban eszembe jut. Miért vagyunk mi cigányok lenézettek, miért van irányunkban annyi előítélet, indulat, bántás? Miért vagyunk útban mindenkinek? Azért, mert barnább a bőrünk?

Tudom, hogy neki ez nagyon fájt. Erről szól az a vers, amit annak idején elszavalt itt Cserdiben, és amit most is őrzök az íróasztalomon. Ugyanakkor felismerte, hogy a cigányoknak is mindent meg kell tenni azért, hogy eloszlassák az előítéleteket. Ezért harcolt szenvedélyesen a tisztességes munka lehetőségekért, a tanulás támogatásáért, a közbiztonságért, a tiszta utcáért. Ezért volt számára fontos, hogy Budapesten krumplit osszon, hogy a mezőgazdasági üzemmel példát adjon.

Minden lehetőséget megragadott, hogy erről beszéljen idehaza és külföldön egyaránt. Sajnos egyedül maradt. Túl gyors tempót diktált és ezért lemaradtak sokan mellőle. Egyedül maradt, mert a társadalom nem tudta vagy nem akarta megérteni. Egyedül maradt, és sokan ki is használták jóhiszeműségét.

Személyes barátságával ajándékozott meg. Ezért személyesen is fáj, hogy nem lehettem mellette, amikor szüksége lett volna rám. Titkolta a betegségét, titkolta a gondjait. A világjárvány is rosszkor érkezett. Elszigetelődött ő is, mi is. Most, amikor emléktáblát állítunk neki, azzal a reménységgel tesszük, hogy mégsem volt hiábavaló az élete, a küzdelme. Sokan vagyunk, akik őrizzük az emlékét és folytatni akarjuk azt a feladatot, hogy cigányok és nem-cigányok elfogadjuk egymást és valóban testvérként tekinthessünk egymásra.

Laci, Isten veled!"

Tudjuk, hogy Bogdán László számára sokat jelentett, hogy püspök urat barátjának tudhatta. Sokszor elmondta, hogy Beer püspök úr a "cigányok pápája". Mindketten a közös jövőt tervezgették, amikor a sors közbeszólt.

Bogdán László Emléktábláját a két unokahúga - Veronika és kicsi Zoé - leplezte le, néma csendben, sokan a szemeiket törölgették. Az emléktábla örök időkre hirdeti annak a cigány embernek az örökségét, aki kezdetekkor úgy fogalmazott:

"A változás úgy kezdődik, hogy valaki elindul valamerre."

Cserdi korán eltávozott polgármestere nagy utat tett meg, mi a barátai büszkék vagyunk arra, hogy ismerhettük, hogy barátainak tartott bennünket. Lehetőségeink szerint igyekszünk emlékét megőrizni, örökségét tovább vinni. Hisszük, hogy László üzenetei, így:

"Az én boldogságomhoz mások boldogsága is szükséges."
"A jósághoz nem kell pénz. A jósághoz akarat kell."

időtállóak, és példaértékűek.

Bogdán László tisztában volt azzal, hogy a cigányság felemelkedéséhez tudásra van szükség. Büszke volt arra, hogy a település minden gyermeke tanul, mert tudta, csak ez adhat esélyt arra, hogy többre vigyék az életben, mint a szüleik.

Az emléktábla előtti főhajtás után a megemlékezés résztvevői átvonultak a temetőbe, Bogdán László sírjához. Elsőnek a család helyezte el koszorúját, majd a helybéliek, a távolabbról jött barátok tették le a sírra a kegyelet fehér rózsáját.

A szervezők nevében tisztelettel köszönjük mindenkinek az adományát. Külön is köszönjük Karácsony Gergelynek, hogy magánemberként, a költségek jelentős részét fedezte. Hangsúlyozta, hogy a változáshoz Budapest és vidék együttműködése szükséges, és ezt Bogdán László barátjaként és tisztelőjeként az ország jövőre szempontjából fontosnak tartja.

Bogdán László Emléktáblája avatásán sokan voltunk. Mindazok ott voltak, akik számára Bogdán László barátsága, egy tiszta ember közelsége nemcsak egy közös szelfit jelentett. Számunkra, szervezők számára azok a barátaink a fontosak, akikkel együtt emlékeztünk a szeretve tisztelt emberre, a szívéből áradó jóságra, igaz hitére, szüntelen tenni akarására Mindenkinek vannak hibái, neki is voltak. De ez semmivel nem kisebbíti az érdemeit.

Voltak olyan résztvevők, akik több száz kilométert utaztak, de olyan is volt, aki oda-vissza több mint ezer kilométert tett meg. Sokan jelezték azonban, hogy a nagy távolság miatt nem tudnak eljönni, de kegyelettel emlékeznek Bogdán Lászlóra. Minden más --úgy gondoljuk-- lényegtelen.

Bogdán László súlyos örökséget hagyott maga után. Láttuk Cserdi él, dolgozik, az új polgármester vezetésével --lehet más módszerekkel--, de mennek tovább. Erre "kötelezi" őket BLc emléke is. Ott fenn, ahol László új és terveken gondolkozik, biztosak vagyunk abban, hogy Bogdán László féltő szeme ott van Cserdin is.

Mi a barátai ott leszünk jövőre is Cserdiben, és addig is sok--sok honfitársunkat szeretnénk megnyerni annak, hogy jelképesen menjenek át Cserdiben a magyar--roma együttműködés hídján. Mert a jövőnk, a boldogulásunk közös, mert az nem normális, hogy a 21. században, Európa szívében bárkit a bőre színe alapján ítéljenek meg.

Bogdán László maradandó nyomot hagyott maga után, óvjuk féltőn emlékét. Mert megdolgozott, megszenvedett érte. Ember maradt az embertelenségben!