Most a háború és Orbán Viktor Putyinnal ápolt viszonya miatt, melyet a lengyelek nem néznek jó szemmel ezt a hagyományt kénytelen volt megtörni. Így az első útja a Vatikánba vezetett, ahol Ferenc pápa magánkihallgatáson (audiencián) fogadta a magyar miniszterelnököt. Összeszedtük, hogy miben nem mondott igazat Orbán Viktor ezen út kapcsán, valamint hogy milyen diplomáciai és illemszabályok nem kerültek betartásra.

1. Nem a pápa hívta meg Orbánt, ő kérte a magánkihallgatást

Mintha ő gyakorolt volna kegyet, hogy meglátogatta a Szentatyát, úgy beszélt Orbán a vatikáni audiencián való részvételről. A kormányfő úgy fogalmazott az általa közzétett videóban, hogy „választási győzelmünket követően a Szentatya meghívását fogadtam el elsőként”. Valójában Orbán egy ún. pápai magánkihallgatáson (audiencián) vett részt a Vatikánban, amint ez a Szentszék hivatalos közlönyében, az ún. Bulletin 0278-as számában is szerepel. A pápától magánkihallgatást a látogató (és értelemszerűen nem a pápa) kérhet, melyet a állam- és kormányfők szinte automatikusan meg is szoktak kapni. (Egy esetet jegyeztek fel, amikor egy pápa megtagadta a kihallgatást valakitől: XI. Piusz nem volt hajlandó fogadni Adolf Hitlert.) Aznap, április 21-én Orbánon kívül nyolc másik személyt is fogadott ilyen magánkihallgatáson a Szentatya.

2. Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából

Ugyanabban a videóban, melyben meghívásnak állította be a magánkihallgatást, Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „az egész világon közismert tény, hogy népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából, minden idők legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítjuk”. Az MTI hírében ezt már számszerűsítette is Orbán, 640 ezer befogadott ukrajnai menekültről beszélt. Szintén az MTI híréből derül ki, hogy a harminc perces találkozó egyik témája is az volt, hogy a magyar miniszterelnök jó érzékkel elbüszkélkedett a fenti adattal.

A valóság azonban az, hogy a 640 ezres szám nem a befogadottak száma, hanem a magyar-ukrán határt átlépőké, akik hivatalosan kérték a magyarországi befogadásukat, azok ennek a töredékét adják ki: az ENSZ és a segélyszervezetek azt állítják, hogy a 640 ezer fő 95 százaléka továbbment Nyugatra, valamint Lengyelországba és Csehországba. A Portfolio április elejei cikke szerint addig a menekültek mindössze egy százaléka, 7 ezer ember folyamodott menedékes státuszért a magyar hatóságokhoz, és párszáz ember állt könnyített eljárás révén munkába.

3. Itt, Rómában

Mint az köztudott, a Vatikán egy külön városállam, még ha a világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama is. A városállamot, melynek államfője a pápa ugyan teljes egészében körülveszi Róma, Olaszország fővárosa. Egy másik, Orbán látogatásáról készült videóban a miniszterelnök úgy fogalmaz, hogy „mindannyian úgy gondoljuk itt, Rómában”, melyet gyorsan javít és hozzáteszi, hogy „Vatikánban”. Ha egy kormányfő a pápát látogatja meg, akkor nem Rómába érkezik, még ha azon keresztül is közelíti meg Vatikán Államot. Egy olyan szintű diplomáciai baklövés, mint a Budapest–Bukarest tévesztés, vagy mintha a repülővel Bécsben földet érő külföldi vendég Budapestre továbbutazva azt mondaná, hogy ej, de szép ez az Ausztria.

4. Kézcsók

A tiszteletet kifejező kézcsók, mellyel a pápai ún. halászgyűrűt szokás illetni, csak hívő katolikusoktól elvárás, de Ferenc pápa ebben is újított, és még tőlük sem várja el azt. Körbejárta a világot a Guardian azon videója, melyben Ferenc pápa megannyi hívőtől húzza el a kezét, megakadályozva ezzel, hogy csókkal illessék a halászgyűrűt. Más vallásúaktól vagy más felekezethez tartozóktól pedig egyenesen érthetetlen gesztus, ha kézcsókkal kívánnák üdvözölni a Szentatyát.

Mint az köztudott, Orbán Viktor a református egyházhoz tartozik, mégis, a pápai audiencia végén, a búcsúzáskor kezet próbált csókolni Ferenc pápának. A pápa kézfogásra nyújtja a jobbját, Orbán lehajol a kézcsókhoz, a pápa próbálja elhúzni a kezét, majd hogy biztos legyen benne, hogy nem történik újabb kézcsók-próbálkozás még rá is teszi a bal kezét Orbán karjára. (E technikával akadályozta meg már az audiencia elején is a mélyen meghajoló Orbán próbálkozását a pápa.) Jól láthatóan a kezdetben Orbán kezét erősen szorító Szentatya a kézcsók-próbálkozás hatására már csak épp hogy csak hozzáér Orbán kezéhez. Orbán ennek hatására végül nem csókolja meg a pápa kezét. A háttérben álló, ezúttal tolmácsszerepet betöltő, egyébként a Fidesszel szimpatizáló Vértesaljai László atya arcára e jelenet láttán jól láthatóan kiült a döbbenet.

5. Öltözködés

Jelen sorok írója Ferenc pápa múlt szeptemberi budapesti és felvidéki látogatásakor a Szentatya kíséretében vett részt a programokon, a Magyar Hang képviseletében. Már a vatikáni kiutazás előtt kapott tájékoztatóban kihangsúlyozta a Szentszék, majd ezt többször megtették személyesen is, hogy a pápa kíséretében az elfogadható öltözet férfiak esetén a sötét (mélykék vagy fekete öltöny), fehér hosszujjú ing és az ehhez igazodó, sötét színű, nem túlságosan mintás nyakkendő. Ami kötelező egy újságírónak, az méginkább az lehet a Magyarországot képviselő miniszterelnökre nézve. Ehhez képest Orbán Viktor egy világosszürke nyakkendőt választott a pápai magánkihallgatásra.

5. Orbán intelmet intéz a pápához

Két szuverén, „hagyományos” ország közötti kapcsolatban is legalábbis furcsa, ha az egyik fél kioktatja a másikat, különösen így van ez amikor egy ország kormányfője a Vatikán államfőjével, a pápával találkozik. Orbán Viktor mégis megtette ezt, az MTI-nek a találkozóról beszámolva arról beszélt (majd ezt később Facebook-bejegyzésben is megerősítette), hogy a pápát arra kérte, hogy „támogassa a béke érdekében tett erőfeszítéseinket”. A diplomácia és a vatikáni etikett világában modortalanságnak számít, ha valaki ilyen intelmet intéz Jézus Krisztus földi helytartójához.

Gulyás Balázs / hang.hu