A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.

A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.

A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint

nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.

Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként

az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.

Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.

Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.

nepszava.hu