A koronavírus-járvány sosem látott gyorsasággal robbant be Magyarországra augusztusban, és kúszott fel a napi új megbetegedések száma néhány tucatról ezer közelébe kevesebb mint egy hónap alatt. A szeptember 12-én látott 916-os rekordot követően azonban megnyugtatóbb adatok érkeztek: azóta 484 és 844 közötti számokat láthatunk.

Néhány nap adataiból még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de úgy tűnik, mintha a kifejezetten gyors terjedési ütem lassulni kezdett volna. Ez különösen meglepő annak tükrében, hogy napról napra új intézményekben (iskolákban, idősotthonokban) bukkan fel a vírus. Az Emmi azon közlése sem a járványhelyzet javulására enged következtetni, hogy folyamatosan nő a megrendelt mintavételek száma.

Mindenesetre két dolog történhetett:

1. szelídül a járványhelyzet Magyarországon az enyhe korlátozó intézkedések és a fegyelem erősödése miatt, így valóban csökken a nap új esetek száma a múlt heti rekordok után,
2. vagy elértünk a tesztelési kapacitásaink határára, ezért nem tudunk kimutatni több napi új koronavírusos esetet, miközben továbbra is erősen terjed a fertőzés.

Kétségtelenül nagyon jó lenne hinni az első forgatókönyvben, azonban a Portfolio szerint a másodiknak van sokkal nagyobb esélye.

• Mentősök: A mentősök korábban jobbára 24 órán belül érkeztek ki a koronavírus-gyanús esetekhez. A múlt héten már 24-48 óráról beszélt a mentőszolgálat, most pedig már azt mondják, hogy akár 3 napot is igénybe vehet, hogy a bejelentés után leteszteljenek valakit.
• Háziorvosok: Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő háziorvosokat kérdezett meg. Hetven háziorvos válaszolt arra a kérdésére, hogy mi a tapasztalatuk, mennyi időn belül érkezik ki a mentő mintavételre. Budapest és Pest sokszor 5-6 napot is kell várni a mintavételre, míg máshol – jobbára vidéken – gyorsan, akár 24-48 óra alatt kiérkeznek a mentők. 
• Teszteredmény: A laboratóriumok is jelentős terhelés alatt vannak. Egyes hírek szerint annyira túlterhelődtek, hogy a korábbinál sokkal több időt kell várni egy teszt eredményére. 

A fentiek alapján úgy néz ki, hogy a jelenlegi keretek között a tesztelési kapacitások végére ért az ország. Ez pedig azt eredményezi, hogy amíg korábban (néhány hete) a koronavírus-gyanú felmerülése után 2-3 nap alatt felállították a diagnózist, addig mostanra ez 4-5 (vagy akár ennél is több) napra emelkedhetett. A napi új esetszámok konzisztenciája csak úgy biztosítható, ha nincs jelentős időbeli elmozdulás a tesztelés lebonyolódásának hosszában. A fentiek alapján a teljes kapacitáson működő mentőszolgálat/laborok tehát akkor sem tudnak több tesztet végezni és teszteredményeket felmutatni egységnyi idő alatt, ha gyorsul a járvány terjedése Magyarországon. 

Az elmúlt időszakban ahogy a nőtt az esetek száma, úgy kellett volna a tesztek számát is emelni. Miközben napi néhány tucat pozitív eset mellett több ezer tesztet végeztünk naponta augusztus közepén, addig napi 600-800 pozitív eset mellett 10 ezer körüli tesztet végzünk. Így történhetett meg, hogy amíg egy hónapja még 1 pozitív esetre 90 teszt jutott, addig mostanra már csak 15, és a trend folyamatosan csökken. Ha fent szerettük volna tartani legalább az augusztus végi arányt, akkor naponta a jelenleginél legalább kétszer ennyi, több mint 20 ezer tesztet kellene végeznünk. Mindez azt mutatja, hogy a kontaktkutatás lelassult és/vagy a tesztelési kapacitásunk végére értünk. 

Mindez abból a szempontból kellemetlen, hogy a napi új esetszámok innentől kezdve még kevesebb adattartalommal rendelkeznek. Azt eddig is tudtuk, hogy Magyarország csak minden 15-20. esetet tudja diagnosztizálni. De ha egyre csak nőtt a letesztelendők várólistája és az eredményükre várók sora, akkor nem a járvány szelídült hazánkban, hanem csak arról van szó, hogy arányaiban a valós fertőzöttséghez képest a korábbinál kevesebb pozitív esetről kapunk jelentést nap mint nap. Vagyis lehet, hogy már nem minden 20. hanem csak 22., 23., vagy 25. esetet tudjuk diagnosztizálni az adott napon. Ezzel bizonytalanná vált, hogy milyen szakaszban van a járvány, hiszen ez most épp a várólisták hosszától függ (azonos tesztkapacitás mellett nő vagy csökken a várólista), amit senki sem tud, és nincs rá adat. Ez nem csak a tesztelésre váróknak rossz hír, hanem azoknak a modellezőknek is, akik az esetszámokból próbálják előrejelezni a járvány lefutását, amelyeket figyelembe véve a kormány meghozza a járványügyi intézkedéseket.

Mindezek tükrében a legracionálisabb választás a tesztkapacitások nagyon jelentős megemelése, a kontaktkutatások felgyorsítása és a szigorú szabályokhoz kötött tesztelési protokoll/kritériumok irányából való elmozdulás, közeledve az európai normákhoz. (portfolio)