Egyebek mellett ez volt az egyik legfontosabb kérdés azon a konferencián, amelynek célja a cigány gyermekek közösségbe való beilleszkedésének elősegítése helyi, illetve regionális szinten, valamint olyan együttműködő struktúrák kialakítása, amelyek segítségével roma és nem roma szervezetek, intézmények közösen dolgoznak a felmerülő problémák megoldásán, és ezen keresztül az integráció megteremtésén.

A csütörtöki találkozó témái elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának, szocializálásának, közösségekbe való beilleszkedésének segítése voltak. A találkozón olyan nevelési módszerek, illetve a felzárkóztatáshoz szükséges anyagi források hatékony felhasználásához szükséges hasznos útmutatók hangzottak el, amelyek, bár elméleti síkon szépek és jók, a gyakorlatban nem olyan egyszerű a kivitelezésük. Utóbbi vélemény benne volt több felszólalásban is. Ennek ellenére a témakörben több sikertörténet is elhangzott, amelyeket széles érdeklődés övezett, főleg a berettyóújfalui (Magyarország) Igazgyöngy Alapítvány elnökétől, L. Ritók Nórától, mely alapítvány egy alapfokú művészeti iskolát támogat, ahol cigány gyermekeknek nyújtanak lehetőséget a kibontakozásra - írja a reggeliujsag.ro.

Az integráció oktatási támogatása témában tartott expozéjában L. Ritók Nóra elmondta, alapítványunk 1999 óta működik Kelet-Magyarországon, a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, Berettyóújfalu körzetében. Az általuk fenntartott iskola a tehetséggondozás mellett sajátos, művészeti alapú személyiségfejlesztéssel sikeres integrációs modellt valósított meg, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. „Bár ez irányú oktatási sikereink nemzetközi hírűvé tették munkánkat – hiszen évente több száz díjat hoznak el tanítványaink különféle hazai és nemzetközi gyermek képzőművészeti versenyekről –, nem elégedhettünk meg az oktatással, és tevékenységünket tovább bővítettük. Szükséges volt ez, mert felismertük, a mélyszegénységben élő gyerekek integrációja sosem fog megoldódni az iskola falain belül. Komplex, stratégiaszerű munkára van szükség. Így egy esélyteremtő modell fejlesztésébe kezdtünk, mely már mérhető eredményeket mutat. Ebben az oktatás, családgondozás, közösségfejlesztés – intézményi együttműködés hármas pillére a meghatározó. Megpróbáljuk megkeresni az összes beavatkozási pontot, és erre a közösség bevonásával hatást gyakorolni. A skála nagyon széles, a családoktól a településfejlesztésig átfogja a problémát, szerepel benne többek között a krízishelyzetek elhárítása, az önfenntartás fejlesztése, motiváció kialakítása, munkahelyteremtés, stb.” – mondta az alapítvány elnöke.

Az Érmellék és a Berettyó-vidék helyzetéről

A szinte adaptálható modell értékű, vetítéssel egybekötött módszer ismertetését megelőzően, Vad Márta, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója és egyben a találkozó házigazdája köszöntötte a konferencia vendégeit: Bíró Rozália szenátort, Szabó Ödön képviselőt, Kéry Hajnal főtanfelügyelő helyettest, Pető Csilla szaktanfelügyelőt, megyei és érmelléki elöljárókat, romaügyi szakreferenseket, iskolaigazgatókat, pedagógusokat. A felsoroltak közül Bíró Rozália, Szabó Ödön, Nagy Gabriella, a margittai Horváth János Elméleti Líceum igazgatója, Pocsaly Zoltán és Béres Csaba margittai, illetve székelyhídi polgármesterek referáltak a témában.

Vad Márta A romaoktatás helyzete Székelyhídon című előadásából kiderült, hogy míg 2007-ben alig egy-két roma gyermek jutott el a nyolcadik osztályig, addig jelenleg a vegyes osztályokban járók – akár román, akár magyar szakon – valamennyien elvégzik a nyolc általánost. Pénteken például tizenhárom gyermek fog ballagot,e z nagy jelentőségű a helyi viszonyok között. „Ez az eredmény minden kollégámnak az érdeme, aki tanította és főleg nevelte őket, illetve külön szeretném megköszönni Varga Radu kollégámnak, aki roma mediátorként áll az iskola alkalmazásában, és igazi kapcsolatot tartott az iskola és a roma közösség között, minden egyes gyermekért külön-külön harcolva, az iskola mindenkori vezetőségével együtt” – mondta az igazgatónő. Utólag hozzáfűzte, hogy természetesen problémák is vannak, hisz minden igyekezet ellenére idén sem sikerült minden roma gyermeket beiskoláztatni, leginkább anyagi okok miatt, illetve menet közben is sokan kihullnak az oktatási rendszerből.  Hasonló helyzetről számoltak be a Berettyó.vidékiek is.

Vad Márta köszönti a résztvevőket, mögötte Nagy Gabriella és Kéry Hajnal

„Nem lehet válaszok nélkül hagyni”

Hogyan tovább? címmel Szabó Ödön parlamenti képviselő inkább arra helyezte a fő hangsúlyt, hogy a hazai felzárkóztatási törekvések zöme mindaddig elméleti síkon reked, amíg a romákat inkább szegregálja, kirekeszti, elkülöníti a társadalom. Példa erre, hogy külön templomok, iskolai osztályok, lakónegyedek jönnek létre, több esetben is előítéletekre alapozva nem vállalva velük közösséget. A megbélyegzés pedig egyre csak mélyíti a szakadékot a roma és a nem roma közösségek között. Az effajta elzárkózás pedig még inkább szinten tartja a mélynyomorban tengődők kilátástalanságát.

Felzárkóztatni, szocializálni vagy kirekeszteni, nem venni tudomást egy lélekszámban, saját megélhetése érdekében szaporodó embercsoportról – ez az ország és ezen belül a régió kardinális kérdése, amelyet a 21. század küszöbén már nem lehet válaszok nélkül hagyni – összegezte a képviselő.

Az ebédszünetet követően párhuzamos foglalkozásokra került sor, melyek keretében kilátogattak a romatelepre, majd a délután további részében Hátránykompenzáció vizuális neveléssel címmel pedagógusi műhelymunka kezdődött a városközponti általános iskola épületében. A konferencia moderátor szerepét Fekete Katalin kulturális előadó vállalta. A hőség ellenére a házigazdák, szervezők dicsőségére vált az esemény jó szervezettsége, gördülékenysége, operativitása. A találkozó támogatói a székelyhídi önkormányzat, az Igazgyöngy Alapítvány, a margittai Horváth János Elméleti Líceum, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, a margittai Oskolámért Egyesület és a székelyhídi Scola Nostra Egyesület voltak.

reggeliujsag.ro (Címlap Fotó: A konferencia vendégei)