Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közölte, feljelenti Járóka Líviát, ha a fideszes politikus nem tisztázza, mi lett annak a közel 35 millió forintos támogatásnak a sorsa, amit állami forrásból kapott 2016-ban.

Hadházy előzőleg közérdekű adatigénylés segítségével igyekezett megtudni Járókától, illetve a testvére által vezetett egyesülettől, hogy mire költötték a pénzt, válasz azonban sokáig nem érkezett. Az ellenzéki képviselő június 10-én a sajtótájékoztatón számolt be az ügyről, azt hangoztatva, hogy a fideszes politikus máskor igen szerényen teljesítő egyszemélyes kft.-jébe az állami támogatással szinte forintra megegyező összeg folyt be 2017-ben. Hadházy szerint "az, hogy Járóka egyesülete a saját maga egyszemélyes 'tanácsadó' cége számára utalta át a pénzt (elsikkasztotta), egyelőre csak feltételezés, ami sajnos nem cáfolható addig, amíg a képviselőnő nem küldi meg, hogy az egyesület mire költötte a 10+25 millió forint támogatást."

Járóka Lívia egyesületét 2016-ban – éppen amikor karrierje kissé megakadt, miután sem a magyar, sem az uniós parlamentben nem jutott neki képviselői hely – találta meg az állami támogatás. (2017-ben egyébként ismét európai parlamenti képviselő lett, jelenleg az EP alelnöke is.)

A 25, illetve 10 millió forintot a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület (JALTE) kapta egy hátrányos helyzetű roma gyerekek focioktatását célul tűző program lebonyolítására, illetve az azzal kapcsolatos működési költségekre. A szervezetnek korábban nem volt jelentősebb projektje, a bevétele sem előtte, sem utána meg sem közelítette a 2016-ost, leginkább a százezres szinten maradt. A Farkas János Program finanszírozása még 2016-ban véget is ért, ám az egyesület elszámolást vagy a roma fiatalok között végzett tevékenységről szóló korrekt beszámolót sehol sem publikált.

Júniusban a 444.hu írt arról, hogy a 35 millió forint elköltésének alig van online nyoma, ami meglepő az adományokból dolgozó jótékony szervezetek esetében. A Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesületnek van ugyan Facebook-oldala, és YouTube-csatornája, de ezeken kevés a tartalom, ami van, annak egy része Járóka tevékenységét mutatja be. A lap három sajtómegszólalást talált, ahol Járóka maga beszélt a JALTE Farkas János Programról. A nagyközönség kizárólag ezekből hallhatott arról, hogy létezik ilyen program. Járóka az interjúkban azt mondta, a támogatást 25-30 hátrányos helyzetű fiatal futballoktatására fordították, valamint tudatta, hogy fiatalok először Szolnokon, majd Tiszavasváriban fociztak.

Járóka Lívia a korrupcióinfó után közleményében sértőnek nevezte Hadházy kijelentéseit, jogi eljárást helyezett kilátásba, továbbá azt állította, átláthatóan és részletesen elszámolt a támogatást nyújtó szervek felé, valamint azt, hogy a cége, a JLR Consulting Kft. számláján nem a JALTE Farkas János Programból származó pénz jelent meg: „a kft. bevételi forrása alapvetően építőipari tevékenység volt”.

Járóka a feljelentéses fenyegetés után végül magát Hadházyt is megkereste, és személyes találkozót kért, hogy bemutassa a program dokumentációját.

A Tiszavasváriban összehozott találkozón többen is részt vettek, Hadházy Ákos az elhangzottakról azt mondta a 24.hu-nak: a fideszes politikus megpróbálta neki megmagyarázni, mit is értett a tanácsadócége, a JLR Consulting esetében az építőipari tevékenységen.

Hadházy azt mondta: "Járóka közölte vele, hogy a cég bevétele nem a támogatási pénzből ugrott meg, hanem az eladásra szánt családi házuk okán: a csok-szabályok miatt az ingatlant bevitték a kft.-jükbe, mivel a vevő csak így tudta igénybe venni az állami támogatást."

Az ingatlannal 2017-ben véletlenül éppen 34 millióra növekedtek az egyébként veszteséges vállalkozás bevételei. Járóka a cég hivatalos beszámolói szerint 2018-ban és 2019-ben osztalékként 21 millió forintot vett ki a kft.-ből, miközben a cég ellen folyamatosan végrehajtási eljárások indultak. Az Opten adatai szerint 2017-18-ban a NAV összesen hat végrehajtást rendelt el. Az utolsó egészen a cég felszámolásáig érvényben maradt. A cégbíróság ugyanis az idén tavasszal hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás kertében elrendelte a kft. kényszertörlését, ami azóta jogerőre is emelkedett.

Járóka a cégével kapcsolatban nekünk is hasonló állításokat tett. Azt hangsúlyozta, hogy a hirtelen megnövekedett bevételnek nem volt köze a támogatáshoz, és egy csok-os ügy miatt került a férje által épített ház a cégbe. A kft. elleni eljárásokról viszont mondta, mindez csupán azért történt, mert soproni lakhelyén a postaládára nem volt kiírva a cég neve, ezért nem tudta átvenni a hatóságtól érkező leveleket.

Na de, ha nem a kft.-be folyt be az állami támogatás, akkor mi lett vele? A tiszavasvári találkozón előkerült a 35 milliós program Wordben készült elszámolása, ami egy oldalba sűrítve sorolta fel a kifizetéseket, ám nevek nem szerepeltek a listán.

Hadházy beszámolója szerint a kérdésére Járóka elmondta, hogy a legnagyobb fizetésekkel párosított igazgatói, stratégiai igazgatói, illetve koordinátor-sofőri posztot ő maga, a férje és a testvére töltötték be. Ebből Hadházy szerint az következik, hogy Járókáék a támogatási pénz közel egyharmadát a saját fizetésükre költötték, de e mellett még jelentős összegeket könyveltek el irodabérlésre, adminisztrációra és PR-ra is.

Járóka Lívia a 24.hu megkeresésére írásbeli választ is ígért, de feleletet kérdéseinkre nem kaptunk. Telefonon viszont azt hangoztatta: "Ezt a feladatot sokáig önkéntesen végeztem, a Fidesz nem fizetett ki semmivel. Ez a program sokkal többe került, mint amit a kormány adott. Éveken át tárgyaltam mindenkivel, hogy állami programmá tegyék a kezdeményezést, végül annak is örültem, hogy ennyit adtak. Nem bánom azt sem, hogy a család megtakarított pénzét kellett erre áldozni.  (…) Én és a férjem négy hónapig kaptunk fizetést, az öcsém hat hónapig, de abszolút ők voltak a program motorjai."

A telefonbeszélgetés után Járóka újabb tiltakozó levelet jelentetett meg a Facebookon. A fideszes politikus nyilvános bocsánatkérést követelt Hadházytól, amiért besározta őt és családját.

A Hadházynak bizonyítékul átadott projektnaplóból viszont az ellenzéki politikus szerint úgy tűnik, hogy Járókáék nem vettek részt a program mindennapjaiban. A 4-5 hónapot felölelő naplóbejegyzésekből legalábbis az látszik, hogy a képviselő és családtagjai lakóhelyükről, Sopronból legfeljebb havonta látogattak el a tiszavasvári iskolába.

A heti bontásban készült nevelői feljegyzés szerint valóban hátrányos helyzetű, súlyos anyagi gondokkal küzdő fiatalok indultak neki a fociedzéseknek. A létszám emiatt folyton változott, volt, akit magatartás-problémák miatt rúgtak ki menet közben az iskolából (így a programból is), több résztvevő pedig azért került bajba, mert nem tudta a felszerelését biztosítani a szakképző iskolában. A napló szerint hosszú ideig megoldatlan probléma volt a kötelező munkavédelmi bakancs. Több gyerek a program ideje alatt került kirúgásközeli helyzetbe, mivel a bakancs hiánya miatt nem engedték be őket a szakmai gyakorlatokra, ezt pedig folyamatosan igazolatlan hiányzással büntették a tanárok. A bakancsproblémát végül nem a program pénzéből, hanem egy nagyvállalat adományából oldották meg.

A Járóka által elkészített programbeszámoló egyébként tele van jószándékú kitérőkkel: hosszú részek szólnak olyan tervekről, amelyeket a politikus szerint további támogatásokból meg lehetne valósítani. Egy egész oldalt tesz ki egy országos növénytermelői szaktanfolyam ötletét leíró szövegrész, amelyben Járóka azt ecseteli, hogy egy nyolchetes borász-szőlész tanfolyammal országszerte meg lehetne fogni az iskolai végzettség nélküli munkanélkülieket, vagy akár „az agráriumból évtizedek óta kiszorult öregeket”. Az lenne a cél, hogy „a tanfolyamot elvégzettek 70 százaléka valódi érdeklődési háttérrel, és ne csak kényszerből vállaljon munkát az érintett mezőgazdasági szektorban”.

Az ambíciót sugárzó tervekből az elmúlt években nem sok minden valósult meg, és maga a finanszírozott JALTE Farkas János Program is furcsán halt el. A Hadházynak átadott nevelői projektnapló, mintha elvágták volna, egyszer csak megszakad, sem programzárásról, sem nyomon követésről nincs szó.

Hadházy Ákos szerint valamit félreérthetett Járóka Lívia a személyes találkozón: "Azt tényleg, mondtam, hogy a dokumentumok alapján elismerem, hogy nem a cégébe ment a pénz, de azt is mondtam, hogy nehéz lesz neki kommunikálnia, hogy a cég helyett a férje és testvére kapta meg fizetésként."

Hadházy szerint a papírok alapján egyértelmű, hogy a romák felemelésére adott állami pénz mintegy harmadát a politikus családjának a fizetésére fordították, és a maradék felhasználása is megkérdőjelezhető volt. A független képviselő hozzátette:

"Az, hogy miért kellett három soproni illetőnek néhány hónap alatt 13 millió forintot adni azért, hogy néhány szakiskolás Tiszafüreden focizzon, megmagyarázhatatlan és védhetetlen, az EP alelnökéhez méltatlan. Ha az EP kicsit is ragaszkodik az elveihez, Járóka Lívia nem maradhat a posztján."

Hadházy a jogászai tanácsára beadvánnyal fordul a NAV-hoz, mert az eddigi adatok alapján felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja. (24.hu)