A 168 óra cikke:

Máig rejtély, hogy hová tűnt több száz millió forint a Kecskemét önkormányzata által a helyi teremlabdasportok (kosár-, kézi- és röplabda) működtetésére létrehozott cégből, a jelenleg felszámolás alatt álló Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető Kft.-ből. Mert azokon, akiket a hosszú nyomozás után végül megvádoltak – Feyér Zoltánon, a KSE Kft. ügyvezetőjén, Vörösmarty Attilán, a cég marketingigazgatóján, a Fidesz volt városi elnökén és előző ciklusbéli frakcióvezetőjén, valamint a kft. könyvelőjén –, nem látszik, hogy szemernyit is gazdagodtak volna. A vádlottak padján foglal helyet továbbá három cégvezető (egyikük Mezei Richárd, a Pick Kézilabda Zrt.-nek az ügy miatt lemondott elnöke), a vádirat szerint az általuk vezetett társaságok marketingszámlákat bocsátottak ki a KSE Kft. részére, de semminemű ilyen tevékenységet nem végeztek, az egész arra kellett, hogy az önkormányzati cégből ily módon ki tudják venni a pénzt.

A helyi férfi kosár-, kézi- és röplabdát működtető sportvállalkozás ötlete az előző fideszes polgármesterhez, Zombor Gáborhoz köthető, aki 2006 és 2014 között vezette a várost, és egyedülálló modellnek tekintette a KSE Kft.-t. Kétségtelen, a rendszer jól működött, a csapatok szépen teljesítettek, legfőképpen azért, mert rengeteg pénz áramlott be az önkormányzati sportcég kasszájába a vállalkozói szférából – a helyi vállalatok ugyanis cserébe stabil megbízásokat reméltek az önkormányzattól.

A rendszer szövete akkor kezdett felfesleni, amikor 2011 tavaszán az egyik felügyelőbizottsági tag szeretett volna betekinteni a cég gazdálkodási irataiba, felfedni az egyre gyorsuló pénzveszteség okait, de Feyér Zoltán ügyvezető rendre kitért előle. A fel­­ügyelőbizottsági tag végül előzetes bejelentés nélkül beállított a KSE Kft. irodájába, átnézte a könyvelést, egyúttal lefotózta a dokumentumokat. A 2011-es első félévi könyvelésében 17 gyanús (tizenöt készpénzes és két átutalásos) kifizetett számlát talált összesen 64 millió forint értékben. E számlák kiállítója egy Pest megyei kistelepülésen, Kocséron bejegyzett építőipari cég, a GLOBE-ÉP Kft. volt. A számlán szolgáltatásként reklám- és marketingtevékenység szerepelt, csakhogy nem voltak csatolva sem pénztárbizonylatok, sem teljesítésigazolások. A felügyelőbizottsági tag összegezte az észrevételeit és a szabálytalanságokat, majd az anyagot – a posztról való lemondásával együtt – eljuttatta Zombor Gáborhoz. A polgármester felkért egy könyvvizsgálót, az csupán néhány számviteli szabálytalanságot állapított meg.

Feyér Zoltán 2010-ben a sportiskolai évnyitón.
Az asztalnál balra Zombor Gábor

A cég gazdálkodásával kapcsolatos gyanús mozzanatok kiszivárgását azonban már nem lehetett megállítani. Kiderült például, a GLOBE-ÉP Kft. telephelye egy romos, lakatlan ház Kocséron, ügyvezetője pedig a KSE Kft. könyvelőjének, a harmadrendű vádlott K. Mártának az ismerőse – a férje szentkirályi horgászparkjában ő a büfés. A helyi ellenzék vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amit az egyre gyűrűző városi pletykák ­miatt már nem lehetett megakadályozni. Nyilvánosságra került az is, hogy a KSE Kft. egy baranyai kistelepülésen bejegyzett, fő tevékenységét tekintve fűrészárugyártással foglalkozó céggel is kötött reklámmarketing-tevékenységről szóló szerződést, csakúgy, mint a szegedi székhelyű Sport Group Invest Kft.-vel. (Ez utóbbinak volt a vezetője Mezei Richárd.)

A városi képviselőkből álló vizsgálóbizottság végül felderített ugyan néhány számviteli-pénzkezelési anomáliát, de – kompetenciahiányra hi­­vat­­kozva – nem vizsgálta, miként tel­­jesültek a három céggel kötött szerződések. Feyér Zoltán ügyvezető megelőzte a visszahívását, lemondott, de a bizottság előtt úgy nyilatkozott: nem történt semmiféle szabálytalanság a cégnél, a kifogásolt dolgok országszerte gyakorlatnak számítanak az érintett sportágakban.

De milyen gyakorlatról is van szó?

A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a szerződéses-finanszírozási rendszert Vörösmarty Attila dolgozta ki. Ennek a lényege: a büntetőügyben szereplő gazdasági társaságok bizományosi szerződést kötöttek az önkormányzati KSE Kft.-vel a sportcég alkalmazásában álló sztárjátékosok arculati jogainak árusítására, szponzorok felkutatására. Ezt a marketing- és reklámtevékenységet a KSE Kft. megfizette, majd az átutalt összegeket – nemegyszer más cégeken keresztül – visszaadták Feyér Zoltán ügyvezetőnek, aki így többletjuttatásokat tudott adni az egyébként minimálbérre bejelentett játékosoknak. A „kiegészítés” olykor milliós nagyságrendű összeg is lehetett. Ezzel a speciális jutalékos rendszerrel a KSE Kft. megspórolta a teljes juttatás után számítandó adó- és járulékfizetési kötelezettségét. Az arculati szerződéses mar­­ketingszámlák fiktívek voltak, a cégek ilyen irányú tevékenységet nem végeztek.

Azt azonban a több mint négy évig tartó nyomozás sem tudta kideríteni, hogy mely sportolóknak és mennyit fizettek ki, illetve mekkora összeg tűnt el kézen-közön. Mint utóbb kiderült, számos KSE-iratnak egyszerűen lába kelt. Bizonylatok híján a játékosok zömmel úgy nyilatkoztak, csak annyi pénzt kaptak, ami hivatalosan járt nekik, vagyis a minimálbért. Ez képtelenség ugyan, de a sportolók nem akartak szembemenni saját érdekeikkel: ha ugyanis bevallják a zsebbe fizetést és annak mértékét, akkor visszamenőleg adót kellett volna fizetniük.

Az ügyészség minden átutalást, pénzmozgást megvizsgált. E szerint 452 225 175 forint kár keletkezett, az eljárás során nem térült meg, a kiutalt összegek későbbi felhasználása nem volt nyomon követhető – olvasható a vádiratban. Ehhez adódik még a KSE Kft. 2012-ben elrendelt felszámolása során feltárt összeg: a felszámoló 335 584 811 forint tőke erejéig jelentett be az ügyben polgári igényt.

A vádlottak az elmúlt években csak ritkán szólaltak meg. Információink szerint a hallgatásuk fő oka az a politikai ígéret volt, hogy az ügyből nem lesz semmi. Ezt a meggyőződésüket a hosszas, nyögvenyelős nyomozás is erő­­síthette. A vádemelés meg is lepte a főszereplőket, ők továbbra is azzal védekeznek, hogy a rendszer áldozatai, az összes pénzt a sportra költötték.

Vörösmarty Attila visszament vendéglátósnak     
Fotók: kecskemet.hu

A történet pikantériája, hogy Feyér Zoltán szerint – aki felvette a pénzt a KSE Kft. számlájáról – mindent Vörösmarty Attila intézett, ő csak formálisan volt ügyvezető. Kétségtelen, a történet kezdetén Vörösmarty nagy ember volt a városban, a polgármester bizalmasaként tekintettek rá, felesége pedig Zombor Gábor kabinetfőnöke lett. Aztán máig nem tudni, min kaptak össze, de Vörösmarty 2010 tavaszán távozott a KSE Kft.-től, az alkalmazottakat felszólították, hogy onnantól semmilyen belső információt ne osszanak meg a volt marketingigazgatóval, és a feleségét is elhelyezték Zombor mellől, sőt 2014-ben a frakcióvezetőt már el sem indították a belvárosi körzetében.

Felmerül a kérdés, ilyen körülmények között Vörösmarty miként irányíthatott mindent a háttérből, valamint hihető-e, hogy Zombor Gábor nem volt tisztában ezzel a finanszírozási rendszerrel, amikor – informá­­cióink szerint – számos sportstratégiai döntésben ő mondta ki a végső szót. Annyi biztos, a nyomozók Zombor felelősségét nem firtatták, mindenki a pártból kiebrudalt Vörösmartyra vallott, ő meg csak hallgat, illetve tagadja a vádakat. Az egykori Fidesz-elnök visszament vendéglátósnak, szinte mindennap a pult mögött áll, hogy eltartsa kiskorú gyermekeit.

Van egy mellékszála is a KSE Kft. büntetőügyének, amelyet sem az ügyészség, sem a bíróság nem vett komolyan, nem indult benne külön nyomozás, pedig az ügy szereplői nem teljesen azonosak a vádlottak padján ülőkkel, és a bűncselekmény minősítése is más, mint az alapeljárásban (lásd keretes írásunkat).
A fővádlottak nem kívántak nyilatkozni, a védőikhez irányítottak. Jován László, Vörösmarty Attila ügyvédje azt mondta, vannak jogi aggályai a vádirattal kapcsolatban, de ezt a hivatalos tárgyalási keretek között szeretné kifejteni. Hasonlóan nyilatkozott Makó Sándor, Feyér Zoltán védője is.

Egy hiányzó nyomozás

2016. január 18-án Király József, az MSZP kecskeméti frakcióvezetője, a párt országos elnökségének tagja az önkormányzat egyik sportcélú támogatása elszámolásának kivizsgálását kérte a helyi ügyészségtől. E szerint Zombor Gábor 2011 augusztusában támogatási szerződést kötött Feyér Zoltánnal, az önkormányzati sportcég, a KSE Kft. ügyvezető igazgatójával 54 millió forint értékben. A kontraktus szerint a pénzt az ifjúsági kézilabda-, az U20-as és a junior kosárlabda-, valamint az extraligás junior röplabdacsapatok működésére használhatják fel. A szerződésben az áll: az elszámolás kizárólag a csatolt nyomtatványon, szakmai beszámolóval, illetve hitelesített számlákkal és beszámolókkal könyvelhető le. Az elszámolás szerint azonban 28 millió 750 ezer forintot marketingszolgáltatás címén számoltak el, ami a kiírás értelmében szabálytalan, nem beszélve arról, hogy a számla kiállítójáról, a GLOBE-ÉP Kft.-ről kiderült, hogy fiktív számlákat bocsátott ki, ráadásul a számlák mellé csatolt teljesítésigazolások időpontjai nem a junior, hanem felnőtt mérkőzések időpontjait fedték le. Király József a beadvány mellé csatolta az ominózus számlák másolatait, valamint a teljesítésigazolásokat. Kérte, vizsgálják meg, ki a felelős a pénzügyi osztályon a szabálytalan elszámolásért, illetve a hibát kinek az utasítására követték el.

Az ügyet a Legfőbb Ügyészség a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségre tette át, az pedig február 11-én azt válaszolta Király Józsefnek: tekintettel arra, hogy a vádemeléssel befejezett ügyben lefolytatott nyomozás tárgyát képezik az általa beadottak, a beadványát a szükséges intézkedések megtétele érdekében a Szegedi Járásbíróságnak küldték meg. Április 9-én Király József a KSE-ügy büntetőbírójának, Kánitz Juditnak is küldött levelet, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a be­­adványával kapcsolatban, de választ nem kapott. Néhány hónap múlva a Szegedi Törvényszék elnökének küldött levelet, hogy hol tart az ügye, erre szeptember 26-án kapott rövid választ, miszerint a beadványát megvizsgálták, egyúttal jelezték: ebben az ügyben a járásbíróság december 1. és 6. közötti időpontra tárgyalásokat tűzött ki.

Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy az ügy kivizsgálandó szereplői nem a vádlottak, hanem a kecskeméti önkormányzat pénzügyi osztályának illetékesei, illetve az alapügyben a minősítés hűtlen kezelés, a Király József beadványában foglaltakat pedig a Legfőbb Ügyészség költségvetési csalásnak minősítette, ennek okán – ezt több jogi szakértő is megerősítette – nyomozást kellett volna elrendelni.