Hajlandó volna szükség esetén részben vagy egészben lemondani egyes TB-ellátásokról – például az ingyenes kórházi kezelésről vagy nyugdíjról - ha cserébe kevesebb járulékot kellene fizetnie? – szegezték a kérdést 834, véletlenszerűen kiválasztott embernek a Századvég kérdezőbiztosai 2012 márciusában.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült felmérés alapvetően a vállalkozói kedvet és az adózási hajlandóságot szondázta, utolsóként került a kérdések közé a fizetős állami egészségügyet és drasztikus nyugdíjreformot előrevetítő puhatolózás.

Forrás: VS.hu

Egy hónappal később egy a közigazgatási reformot vizsgáló felmérésben - a járási rendszerre való átállás minősítése mellett - arra vártak választ a megkérdezettektől, hogy hajlandóak lennének-e többet fizetni azért, hogy továbbra is biztosítva legyen környezetükben az oktatás és az egészségügyi ellátás, illetve azért, hogy a kulturális intézmények működése ne kerüljön veszélybe.

Forrás: VS.hu

Ugyanennek a kérdésnek a folytatásaként egyúttal elgondolkodtató szerepjátékra is kérték a válaszadókat:

Forrás: VS.hu

Árulkodó puhatolózások

Bár a Századvég által készített közvélemény-kutatások legtöbbje egy-egy, már korábban életbe lépett kormányzati intézkedés népszerűségét vizsgálta, mint a fenti példák is mutatják, előfordult az is, hogy egy-egy tervezett lépésről próbálták kideríteni, hogyan fogadnák a választók. 

A legtöbb megszondáztatott felvetésből azóta sem lett semmi, de érdekes és árulkodó lenyomatai a kormány akkori gondolkodásának.

Már 2012 júniusában tesztelte például a Századvég azt a csak mostanában előkerült nyugdíjelképzelést, hogy a vállalt gyerekek számát vegyék figyelmembe a nyugdíj megállapításánál. 

A megkérdezettek többsége egyébként ellenezte a megoldást, ahogyan a közvélemény-kutatás másik felvetését is, amely azt puhatolta, támogatja-e a lakosság, hogy a pályakezdő fiatalok csökkentett összegű minimálbért kapjanak.

A dohánytermék-árusítás állami monopolizálása óta visszatérő pletyka, hogy a kormány a nemzeti dohányboltokhoz hasonló hálózatba terelné a röviditalok árusítását is. Bár a gazdasági tárca évek óta kitartóan cáfolja a híreszteléseket, egy 2012 novemberi kutatásban egyértelműen ott a kérdés:

egyetért-e ön azzal, hogy tömény alkoholt kizárólag az állam árusíthasson az erre kijelölt boltokban?

Hogy a felmérés eredményének volt-e köze ahhoz, hogy mindebből egyelőre nem lett semmi, itt sem nem tudni biztosan, a megkérdezettek 60 százaléka mindenesetre ellenezte a változtatást.

Forrás: VS.hu

A gazdasági lépések fogadtatása mellett a cégcsoport kultúrával és médiával kapcsolatos témákban is többször puhatolózott. 

2012 júliusában például azt tesztelték egy felmérésben, hogy lenne-e igény egy jobboldali bulvárlap elindítására. Az eredmény itt viszont alighanem szerepet játszhatott benne, hogy ilyen végül is azóta sincs a kormányközeli média-portfólióban. 

A válaszadók 53 százalékának ugyanis egyértelműen nem tetszett az ötlet, arra kérdésre pedig, hogy ha mégis lenne ilyen lap, megvennék-e, 67 százaléknyian válaszoltak nemmel.

A kutatásban később egyébként azt is megkérdezték, hogy olvasnának-e olyan újságcikkeket, amelyek bepillantást engednek a politikusok magánéletébe, de erre az előbbieknél is többen, 72 százaléknyian mondtak nemet.

A kormányzati intézkedések ismertségét szondázó kutatások pedig abban nyújthattak hathatós segítséget, hogy mely választói csoportok körében kellhet egy adott lépést még jobban népszerűsíteni.

Kritikus választók

A Nemzeti Színház igazgatói pályázatának elbírálása után készült közvélemény-kutatásban a válaszadók több mint 60 százaléka támogatta volna, hogy továbbra is Alföldi Róbert vezesse a teátrumot: még a nemzeti hagyományokat fontosnak tartó, jobboldali válaszadók többsége is támogatóan nyilatkozott Alföldi munkájáról. 

Arra felvetésre pedig, hogy egy művész értéke függ-e az alkotó nemzeti elkötelezettségétől, a válaszadók több mint 86 százaléka nemmel válaszolt.

Forrás: VS.hu

Gyurcsányt szemmel tartották

A közvélemény-kutatások érdekessége még, hogy a válaszadók pártpreferenciájának felmérésénél a kezdetektől a választási lehetőségek közt szerepeltették Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök frissen alakult pártját, a Demokratikus Koalíciót, pedig a szervezet támogatottsága 2012 elején még a 2 százalékot sem érte el.

A válaszadók pártszimpátiáját firtató kérdéseknél sokszor külön választási lehetőségként szerepeltették a KDNP-t, noha a kisebbik kormánypárt 1998 óta egyetlen választáson sem indult önállóan, tíz éve még a támogatottságát is csak a Fidesszel közösen mérik a különböző közvélemény-kutatók.

2013 februárjában, egy évvel az emlékezetes éhségmenet után (amelyet Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter és a fideszes képviselő, Zsiga Marcell kijelentésére reagálva – meg lehet élni 47 ezer forintból - indított el a Közmunkások Szakszervezete) arra vártak választ egy felmérés résztvevőitől, hogy szerintük meg lehet-e élni az akkori közmunkás minimálbérből, 49500 Ft-ból. 

A megkérdezettek 90,4 százaléka – még a bevallásuk szerint jobboldali elkötelezettségűek is - egyértelmű nemmel felelt a kérdésre. 

2012 októberében pedig a parlamenten botrányosan átvert trafiktörvény fő kormányzati indoklását vonták kétségbe a megkérdezettek: a dohányáruk nemzeti dohányboltokba tereléséről a megkérdezettek közel 74 százaléka mondta azt, hogy az nem csökkenti majd a fiatalok dohányzását.

Forrás: VS.hu

A pártok finanszírozásával egy 2013 februári felmérésben foglalkoztak. Az

Ön szerint szükséges, hogy a pártok állami támogatást kapjanak?

- kérdésre a válaszadók 64,5 százaléka válaszolt nemmel, arra pedig, hogy magánszemélyként támogatnának-e valamilyen pártot a saját forrásaiból, még többen, 89,5 százaléknyian mondtak határozott nemet. 

Ugyanebben a kutatásban egyébként a kormány korrupcióellenes tevékenységével szemben is kritikus válaszok születtek: a megkérdezettek majdnem háromnegyede, 71 százaléka úgy látta, hogy a kormány nem jól végzi a dolgát ezen a területen. 

Nem értékelik az emberek a stadionokat

Még szomorúbb lehetett a miniszterelnök – ha egyáltalán eljutott hozzá – egy a stadionépítések társadalmi megítéléséről készült felmérés eredményeitől: a 2013 szeptemberi kutatásban résztvevők 56 százaléka ugyanis nem, vagy egyáltalán nem értett egyet az építkezésekkel. 

38 százalékuk azért ellenezte az építkezéseket, mert véleménye szerint a pénzt más, fontosabb beruházásokra kellene fordítani, közel 12 százalékuk pedig a magyar futball színvonalát tartotta annyira gyengének, hogy nem érdemes költeni a stadionokra.

Forrás: VS.hu

Forrás: VS.hu

Mindent tudnak rólunk

A kormány egyes intézkedéseivel szembeni ellenérzéseket tükröző válaszok, és a különös kormányzati terveket leleplező kérdések mellett a közvélemény-kutatások harmadik nagy - és sokaknak talán rémisztő - tanulsága az is, hogy mennyi mindent tudnak-tudhatnak rólunk a döntéshozók. 

A szerződés három éve alatt készült több mint száz felmérésben minden egyes kérdés után a válaszadó korát, nemét, foglalkozását, jövedelmi helyzetét és politikai irányultságát is rögzítették ugyanis a kutatásokban. 

Az ebből összeálló információhalmazból pedig olyan speciális adatbázisokhoz juthat(ott) a megbízó minisztérium, ami könnyen elérhetővé és megcélozhatóvá tette a választók egyes csoportjait.

Forrás: VS.hu

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Ahogy az ábrán is látszik, ebből a 2012-es energetikai tárgyú felmérésből például egyértelműen kiderülhet, hogy az MSZP-s és jobbikos szavazókat egy jól célzott kazán-felújítási programmal, az LMP-vel szimpatizálókat a távfűtés korszerűsítésére adott támogatással, a DK-sokat pedig egy konvektor-csere programmal lehet megszólítani.

A médiával kapcsolatos felmérésekből szintén hasznos információkra tehetett szert a kormány.

Forrás: VS.hu

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A kormányzati intézkedések ismertségét szondázó kutatások pedig abban nyújthattak hathatós segítséget, hogy mely választói csoportok körében kellhet egy adott lépést még jobban népszerűsíteni.

Forrás: VS.hu

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Gyurcsányt szemmel tartották

A közvélemény-kutatások érdekessége még, hogy a válaszadók pártpreferenciájának felmérésénél a kezdetektől a választási lehetőségek közt szerepeltették Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök frissen alakult pártját, a Demokratikus Koalíciót, pedig a szervezet támogatottsága 2012 elején még a 2 százalékot sem érte el.

A válaszadók pártszimpátiáját firtató kérdéseknél sokszor külön választási lehetőségként szerepeltették a KDNP-t, noha a kisebbik kormánypárt 1998 óta egyetlen választáson sem indult önállóan, tíz éve még a támogatottságát is csak a Fidesszel közösen mérik a különböző közvélemény-kutatók.

A Századvég-saga

A 4 milliárdért készült tanulmányok megismeréséért a VS munkatársa, Joó Hajnalka 2012-ben, még az Origo újságírójaként perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a cégcsoport szerződésével kapcsolatban. A perben 2015 nyarán született jogerős ítélet. Bár az ítélőtábla az anyagok kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget, az anyagokat csak 2016 februárjában kaptuk meg .

A 21 gigabájtnyi adathalmazt szerkesztőségünk az elmúlt hetekben feldolgozta, az anyagokban szereplő érdekességekről cikksorozatban számolunk be. A sorozat végén az érintett 2012-14-es időszak összes dokumentumát eredeti formájában is elérhetővé tesszük.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök már 2012-ben felvetette, hogy szüntessék meg a pártok állami támogatását, a tény, hogy a választók nem lennének hajlandók eltartani a szervezeteket, közrejátszhatott az állapot azóta is tartó változatlanságában. 

vs.hu