Az emberek a Föld létfenntartó rendszereinek stabilitásával játszanak – figyelmeztetnek szerdán a tudósok, óva intenek attól, hogy az óceánok savassága egy újabb kulcsfontosságú bolygószintű küszöbérték, amelyet át kell lépni.

Egy globális tudósokból álló csapat becslése szerint kilenc úgynevezett „bolygóhatárból” – a Föld stabilitását, ellenálló képességét és életfenntartó képességét szabályozó folyamatokból – hetet átléptek.

Az éghajlatváltozás , a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtás, az édesvíz kimerülése, a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, valamint a mesterséges vegyszerek és műanyagok környezetbe kibocsátása már mind mélyponton volt.

Új jelentésükben a tudósok azt írták, hogy mind a hét bolygó „növekvő nyomás trendjeit mutatja, ami a bolygó egészségének további romlására és destabilizálódására utal a közeljövőben”.

A romboló és szennyező tevékenységek, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, ezeket még kockázatosabbá teszik, és egyre inkább kölcsönhatásba lépnek egymással.

„A Föld teljes életfenntartó rendszerének stabilitását veszélyeztetjük” – mondta Johan Rockström, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet (PIK) igazgatója a kutatást elindító sajtótájékoztatón.

A bolygónk határainak koncepcióját először 2009-ben alkották meg, amikor csak a globális felmelegedés, a kihalási ráták és a nitrogénszint lépte át a határait.

„Egyre távolabb kerülünk a biztonságos működési tértől, kockáztatva a Földünk destabilizálódását, és ez a kockázat évről évre növekszik” – mondta Levke Caesar, a PIK Planetary Boundaries Science társvezetője.

A romlás számos oka összefügg egymással, bemutatva mind az emberi tevékenységek széleskörű hatását, mind a cselekvési lehetőségeket.

A fosszilis tüzelőanyagok használata kulcsfontosságú példa, amely az éghajlatváltozás előidézője, valamint a műanyagszennyezés és az óceánok savasodásának növekedését is elősegíti.

A biztonsági háló „kibomlik”

A becslések szerint a világ tengerei az olaj, gáz és szén elégetéséből a légkörbe kibocsátott felesleges szén-dioxid nagyjából 30 százalékát nyelték el.

Ez megváltoztatja az óceán pH-értékét, ami befolyásolja az olyan élőlények, mint a korallok, a kagylók és egyes planktonformák héj- és vázképzési képességét.

A tavalyi jelentés óta megnövekedett óceáni savasodás részben a jobb adatoknak és a felülvizsgált számításoknak tudható be.

A tudósok szerint már vannak bizonyítékok a páncélkárosodásra, különösen a sarkvidéki és part menti régiókban élő tengeri állatok esetében.

„Amit az adatokban látunk, az már nem absztrakt. Már most is megmutatkozik a körülöttünk lévő világban” – mondta Caesar.

Az idei jelentés egyik pozitívuma a globális levegőminőség javulása, mivel az aeroszolkibocsátás világszerte csökken, annak ellenére, hogy egyes régiókban továbbra is súlyos részecskeszennyezés sújtja a környezetet.

A végső határ – az ózonréteg csökkenése – továbbra is kényelmesen biztonságos keretek között marad, ami a tudósok szerint a globális együttműködés sikerét bizonyítja az ózonréteget lebontó szennyező anyagok korlátozása terén.

A kutatók számszerűsítették a Föld rendszerének ezen összefonódó aspektusainak biztonságos határait, amelyek táplálják és felerősítik egymást.

A klímaváltozás esetében például a küszöbérték a légkörben lévő hőt megkötő szén-dioxid (CO₂) koncentrációjához kapcsolódik .

Ez az érték az ipari forradalom előtt legalább 10 000 évvel közel 280 ppm (milliomodrész) körül mozgott, a kutatók pedig 350 ppm-es határértéket feltételeznek. A koncentráció 2025-ben 423 ppm.

A világ biológiai sokféleségének és ökoszisztémáinak felmérése még veszélyesebb.

„A természet biztonsági hálója felbomlik: a kihalások és a természetes termelékenység csökkenése messze meghaladja a biztonságos szintet, és nincs jele a javulásnak” – áll a jelentésben. (France 24)