Kate Ricke, a Scripps Institution of Oceanography klímakutatója a Wired magazinnak elmondta, hogy mivel a geomérnökség valójában rendkívül olcsó, az országok elkerülhetetlenül ezt a megoldást fogják választani: „Egyszerűen nehezen tudom elképzelni, hogy a gazdaságossági szempontok alapján miként ne történhetne meg az előrelépés. Számomra ez azt jelenti, hogy sürgősen több kutatást kell végezni a cél érdekében.”

A bolygó geomérnökségéhez egy országnak mindössze annyit kell tennie, hogy aeroszolokat, például szulfátokat juttat a sztratoszférába, ahol szétszóródnának a Föld légkörében, ezáltal vissza tudnák verni a Nap sugárzását, így elméletileg lehűtenék a légkört és a felszínt.

Lehet, hogy sci-finek hangzik, de ugyanez a jelenség megfigyelhető, amikor egy nagy vulkánkitörést követően a hőmérséklet csökken, globális szinten azonban a hatás akár katasztrofális is lehet, a geomérnökség ugyanis a világ egyes részein az időjárási viszonyok romlásához vezethet.

Mindez azt is eredményezheti, hogy a geomérnökségtől globálisan függővé válunk, ami azt jelenti, hogy ha valaha is képtelenek leszünk szulfátokat permetezni a légkörbe, tömeges kihalási eseményeket és a növények kipusztulását idézhetjük elő.

Ricke ezért arra sürgeti a tudományos közösséget, hogy több kutatást szenteljenek a geomérnökségnek, különösen ha abba a szakaszba kerülünk, amikor a technológia már elkerülhetetlen lesz: „A globális szintű kollektív döntéshozatalhoz olyan tudományra van szükség, amelyet mindenki legitimnek tekint. A geomérnökséggel még messze nem tartunk ott.”(liner.hu)