klímaváltozás

Rekord arányú megújuló energia, ugyanakkor még több kibocsátás, romló éghajlati mutatók – látlelet bolygónkról 12 ábrán az ENSZ klímacsúcs idején

2026.11.13 CIVILHETES
2025-ben először történt meg, hogy több villamos energiát termeltek a világon megújuló energiaforrásokból, mint szénből, azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt. A bolygó éghajlati állapotát jelző mutatók közül a legtöbb a rövid távú ingadozások kiszűrésével rekordértéken áll, az óceánok egyre melegebbek, a jégtakaró fogy, és mind gyakoribbak a szélsőségesen forró napok. Miközben zajlik az idei ENSZ klímacsúcs (COP31), Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 12 összegző, új ábrán mutatják be a legfrissebb nemzetközi éghajlati jelentés legfontosabb eredményeit, és azt is megvizsgálják, mikorra érhetjük el a kétfokos felmelegedést, ha fennmarad a közelmúlt melegedési üteme.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

2026.11.11 CIVILHETES
Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója bemutatja, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Politikai szándék kérdése, mennyire akarjuk a jogot a Balaton védelmére használni

2026.10.22 CIVILHETES
Az államnak egyértelmű alkotmányos kötelezettsége van a Balaton védelmére, és csak politikai akarat és döntés kérdése, hogy megteremti-e annak lehetőségét, hogy éljen a kisajátítás eszközével a természeti értékek és a jövő nemzedék érdekeinek védelmében. A környezetvédelmi jogszabályokkal és azok alkalmazásával azonban – és kétségtelenül nemcsak Magyarországon – alapvető baj van: a tudomány számára előrelátható, későbbi károkkal ritkán foglalkoznak a hatóságok, miközben a klímaválság és következményei ránk rúgták az ajtót. Azt mindenki elismeri, hogy a klímaválság megfékezéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz technológiai átállásra van szükség. Azonban a jog is egy társadalmi „technológia”, amelynek átállítása nagyon is időszerű.

Új szabályok alakítják át a zártkerteket: értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése

2026.10.15 CIVILHETES
Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start már külterületi lakóingatlanok megvásárlására is igénybe vehető. A városok peremén fekvő egykori szőlőhegyek és zártkertek azonban nem egyszerűen beépítésre váró területek: a lakhatás mellett teret adnak a gazdálkodásnak és a rekreációnak, jelentős növényzetük pedig a városi hőség mérséklésében is szerepet játszhat. Vasárus Gábor László és Lennert József, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatói szerint ezért nem lehet minden zártkertet egyformán kezelni: mást kívánnak a már jórészt beépült területek, és mást azok, ahol a kertművelés és a zöldfelületi jelleg még megőrizhető.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

2026.09.25 CIVILHETES
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle

2026.09.17 CIVILHETES
A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik. A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait

2026.07.02 CIVILHETES
Az Európát sújtó hőhullám különösen fókuszba helyezte a klímaváltozás elleni fellépés kérdését. A júniusban Bonnban rendezett ENSZ-klímatárgyalások ugyanakkor azt is megmutatták, milyen nehéz nemzetközi megállapodásra jutni a kibocsátáscsökkentésről és az energiaátmenetről. Több kulcsfontosságú kérdésben nem született megállapodás, miközben egy figyelemre méltó geopolitikai változás is kirajzolódott: Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint a fosszilisenergia-termelő országok továbbra is igyekeznek lassítani az energiaátmenetet, miközben a következő hónapok meghatározóak lehetnek a novemberi COP31 klímakonferencia sikeréhez.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

2026.06.23 CIVILHETES
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma túlmutat a vízhiányon. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a jelenlegi helyzet nem csupán egy természeti rendszer válságát, hanem a tó köré épült használati és fejlesztési modell korlátait is megmutatja. Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egy természeténél fogva változékony sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik, hanem azon is, képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.

A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét

2026.06.11 CIVILHETES
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.

Háború és klímabiztonság: az iráni konfliktus „láthatatlan” erői már Európa jövőjét is alakítják

2026.06.10 CIVILHETES
Az iráni háború következményei messze túlmutatnak a Közel-Keleten: a konfliktus egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és a geopolitikai konfliktusok ma már egymást erősítő rendszerszintű kockázatokká váltak, amelyek az energiabiztonságot, az emberek biztonságát és a társadalmi stabilitást is közvetlenül érintik. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője szerint Európa számára ezek a kihívások többé nem kezelhetők különálló válságokként.

Itt a legújabb éghajlati jelentés a Földről: minden mutatóban rosszabb a helyzet, de vannak meglepő eredmények is a legutóbbi IPCC-jelentés óta

2026.05.15 CIVILHETES
A legutóbbi, 2021-ben megjelent IPCC-jelentés óta eltelt évek nem írták át a klímaváltozásról alkotott tudományos képet, hanem megerősítették azt — jóval kedvezőtlenebb számokkal. A megfigyelések, a frissített számítások és az új modellezési eredmények alapján ugyanaz a folyamat látszik: a felmelegedés duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek. Újdonság, hogy a csapadék globális változásában már nincs trend. A nemzetközi jelentés összefoglalását, a legfontosabb számok értelmezését saját szerkesztésű ábrák elemzésével mutatja be Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói.

Nem a beavatkozás, hanem a tétlenség a legdrágább a telepített, magukra hagyott erdőkben

2026.04.30 CIVILHETES
Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők nemhogy nem „gyógyulnak maguktól”, hanem ökológiai és pénzügyi értelemben is a legrosszabb pályára kerülnek. A REKK Alapítvány kutatóinak és a Pannon Örökerdő Kft.szakembereinek vizsgálata három erdőkezelési megközelítést hasonlított össze 50 éves időtávon, és azt találták, hogy a folyamatos erdőborításon alapuló kezelés a 38 hektáros vizsgált területen több ezer tonnával kedvezőbb szénmérleget és lényegesen kisebb pénzügyi veszteséget eredményez. A kezeletlenség ezzel szemben még a hagyományos gazdálkodásnál is rosszabb kimenetet adhat. A kérdés így nem az, hogy érdemes-e beavatkozni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.

KPMG a Föld napján: a mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés

2026.04.22 CIVILHETES
Átjárja az életünket a mesterséges intelligencia: ott van a telefonunkon, a számítógépen, használjuk a munkánk során, de akkor is, amikor a családi nyaralást tervezzük. Gyakorlatilag megjelent a hétköznapok szintjén, a jövőben pedig csak erősödni fog ez a jelenség. Vannak, akik a túlzott digitalizációtól, a technológiai újításoktól, vagy éppen az "AI-apokalipszistől" tartanak. Mindezek mellett azonban rengeteg lehetőséget is kínálnak a technológiai újítások és az AI megfelelő alkalmazása jelentős mértékben hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, sőt hosszú távon akár a globális felmelegedés megállításához is.

Ismert kockázatok, elmaradt lépések: hogyan jutott ide a magyar energiapolitika

2026.04.09 CIVILHETES
Míg az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik. Az elmúlt évek döntései nyomán beszűkült a mozgástér, és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok az ukrajnai és az iráni háborúk miatt csak növekedtek. Ráadásul a téma annyira átpolitizálódott, hogy egyelőre egyik nagy párt sem ígér átfogó és meggyőző megoldást. Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője szerint a rövid távú szempontok háttérbe szorították a stratégiai gondolkodást, aminek következményei egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak.

Oldalak