h i r d e t é s

Gigantikus ősi férget fedeztek fel Kanadában

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Gigantikus ősi férget fedeztek fel Kanadában

2017. február 22. - 14:04

Egy 400 millió éves hatalmas kihalt gyűrűsférget, egy eddig ismeretlen fajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy kanadai múzeum gyűjteményében bukkant az ősi fosszíliára.

Így nézhetett ki a Websteroprion armstrongi, miközben egy halra támad - Forrás: James Ormistron

Az angliai Bristoli Egyetem, a svédországi Lundi Egyetem és az Ontariói Királyi Múzeum kutatói egy ősi fosszília tanulmányozásakor fedezték fel a soksertéjűek osztályába tartozó óriás gyűrűsféreg maradványait, amely a földgiliszták és a piócák rokona.


A kövület
Fotó: Luke Parry

Centis állkapcsa volt a most talált gigantikus ősi féregnek (hvg.hu) Egy 400 millió éves hatalmas kihalt gyűrűsférget, egy eddig ismeretlen fajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy kanadai múzeum gyűjteményében bukkant az ősi fosszíliára.

"Az óriásnövés az állatoknál egy környezettanilag fontos sajátosság, az előnyökkel, a versenyjelleggel függ össze. A tengeri gyűrűsférgeknél ez egy kevésbé ismert jelenség, és még soha nem találkoztunk vele megkövült fajokban"

- hangoztatta Mats Eriksson, a Lundi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. 

Ez az új faj egy óriásnövésű soksertéjű (polychaeta) páratlan egyede, amely mintegy 400 millió éve, a földtörténeti ókorban élt - tette hozzá.


Az állkapocs egy darabjának 3D-s rekonstrukciója
Fotó: Luke Parry

A kövületet 1994 júniusában gyűjtötte Derek K. Armstrong, a helyi geológiai földmérő hivatal munkatársa a kanadai Ontario állam egy kietlen részén kőzetek és fosszíliák vizsgálatakor. Azóta őrizték a múzeumban. 

A faj a Websteroprion armstrongi nevet kapta felfedezője nyomán, illetve a Cannibal Corpse amerikai death metal együttes basszusgitárosa, Alex Webster tiszteletére, akit játéka miatt óriásnak titulálnak. Ez utóbbi azért is találó, mert a tanulmány mindhárom szerzője rajong a zene iránt és hobbizenész - mondta Luke Perry, a Bristoli Egyetem kutatója. (MTI)