h i r d e t é s

Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány

2020. augusztus 04. - 06:43

 

Az Orbán-kormány több száz millió eurót dobott ki az ablakon, így vesznek el a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.

A kép illusztráció! - Fotó: Népszava/Draskovics Ádám

A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.

Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.

Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése.

A három EGT ország az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek.

Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s