"Ha az ellenzéki pártok elvéreznek a következő önkormányzati választáson, az országgyűlési voksoláson elindulni se lesz érdemes"
A jövő évi önkormányzati választásnak nagyobb tétje lesz, mint valaha – véli Érd polgármestere, Csőzik László. A Népszava interjúja.
A kormány erősen korlátozná az új építési övezetek kijelölését, egy hektár felett engedélyt kellene kérni a településeknek. Újabb területen csorbul az önkormányzatiság?
Maximálisan egyet tudok érteni a települések szétterülését akadályozó kormányzati törekvéssel. Még akkor is, ha Érd esetében már három éve nem jelöltünk ki új építési övezeteket. Azzal már kevésbé, hogy az állam ezt is kivenné az önkormányzatok kezéből. Nem a települések dönthetnék el, hogy átminősítenek-e, hanem az állam tiltja meg nekik. Ez újabb lépés a centralizáció felé. Bár azt sem hallgathatjuk el, hogy az elmúlt években több település is rossz szakmai döntéseket hozott. Lázár János a kezdetektől nyitottnak tűnt az agglomerációs boom észszerű mederbe terelésére. De az is gyorsan kiderült, hogy a megoldást állami kézbe venné. Első lépésként magához vonta a döntési jogkört az 500-1000 négyzetméteres társasházak, csarnokok esetében. Azután jött a szintén önkormányzati jogköröket szűkítő beruházási törvény javaslat, most pedig az építészeti jogszabály koncepciója. Ezzel együtt valamit tenni kell, hiszen az agglomerációs építkezési boom már-már kezelhetetlen. Ma 500 ezer emberrel él több a Budapest környéki településeken, mint a rendszerváltáskor, csak Érden 20 év alatt több mint 20 százalékkal nőtt a lélekszám, miközben a város infrastrukturális elmaradottsága tízmilliárdokban mérhető.
Nem késett el ezzel a szabályozással a kormány?
Jobbára csak integetünk a vonat után. Hiábavalónak mégsem mondanám. Érden például 75 ezren élnek, de felmehet ez a szám akár 100 ezer fölé is. Mert van 1500-2000 foghíjtelek a városon belül, ahol anélkül épülhetnek új házak, hogy új építési övezeteket jelölnénk ki. A városfejlesztés aranyszabálya: csak akkor engedj be új lakosokat, ha ezzel párhuzamosan fejleszteni tudod a közműveket, utakat, intézményeket.
De az agglomerációs önkormányzatoknak erre nemcsak pénze nincs, de jogköre is alig.
A főváros környéki agglomerációs települések aligha tartották magukat ehhez a szabályhoz. Van olyan település, ahol az új városrészekben alig csordogál víz a csapokból, másutt az áram megy el, de a bölcsődék és az óvodák mindenütt teltházasak. Érden mi a legnagyobb gond?
A víziközmű és csatornahálózat okozza a legtöbb fejtörést. Fejlesztés nélkül legfeljebb néhány száz beköltözőt tud még kiszolgálni a városi víziközmű társaság. Érd magasabb fekvésű területeire már most sem adnak ki csatlakozási engedélyt a kettő vagy több lakásos épületre. Ha nem kapunk pénzt a hálózat fejlesztésére, akkor hamarosan nyaranta nálunk is kicsi lesz a víznyomás, nagyobb esőzésnél a csatornák már most sem tudják elvezetni a vizet. A másik feszítő kérdés a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhely. Jelenleg 13 óvodánk van, de még kellene három. A bölcsődékben is sorra utasítjuk el a jelentkezéseket. Holott a Modern városok programban több óvoda és iskolafejlesztésünk is megvalósult. Uniós forrást is kaptunk egy kétcsoportos bölcsőde építésére. Így is kevés a hely. Sok szülő kénytelenek Budapestre vinni a gyerekeit.
Csakhogy közben a fővárosi kerületek egyre-másra vonják össze, zárják be az intézményeiket, mivel a helyi gyerekek száma csökken, részben a kiköltözéseknek köszönhetően. Az ingázók gyerekei sehová se férnek be.
Az új törvény lehetőséget adna az önkormányzatoknak, hogy településkép védelemre hivatkozva módosíttassák a terveket. Nem ad ez lehetőséget az önkényes ízlésterrorra?
Ez egy félmegoldás. A polgármesterek többsége azt szeretné, ha teljes egészében visszakerülnének az önkormányzatokhoz az építéshatósági jogkörök és a 300 négyzetméter alatti épületek engedélyezési eljárása ismét teljes körű lenne. Egy kézben sokkal hatékonyabb lenne az engedélyezés és a felügyelet, most csupán a helyi építési szabályzat, a HÉSZ és a településkép védelem tartozik hozzánk. Egy új HÉSZ megalkotása azonban két évig is eltart, negyvennél több szakhatóság hozzájárulását kell hozzá beszerezni. Ez túl hosszú idő, ezért mi fontolgatjuk, hogy az új elkészültéig változtatási tilalmat rendelünk el Érden. Ezért is mondom, ne álljunk meg félúton! Amelyik önkormányzat szeretné, kapja vissza az építéshatósági jogköröket. Enélkül ugyanis kevés ráhatásunk van arra, hogy mi épül a településünkön. Ami pedig az ízlésterrort illeti, a dolog szerintem pont fordítva áll: az építtetők, az ingatlanfejlesztők tolják le a torkunkon a kizárólag profitmaximalizálást szolgáló, minimalistának csúfolt, új Kádár-kocka építményeiket. Hiába köti ki a HÉSZ, hogy Érd nagy részén egy bizonyos teleknagyság alatt csak kétlakásos ház épülhet, a beruházók a kiskapukat kihasználva osztatlan közös tulajdonban lévő 10-12 „lakrészes” házakat húznak fel. Még azzal sem foglalkoznak, hogy az M7-es zajvédő fala mellé építkeznek, azután a beköltöző lakók nálunk kopogtatnak, hogy nagy a zaj, meg a por.
Tavaly szeptemberben megalakult a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. Nem sok szivárgott ki az ott végzett munkáról. Mivel foglalkoztak eddig?
Az alakuló ülés tíz percig tartott. Később döntöttünk a szervezeti keretekről. Ennyi. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tanács társelnöke, Láng Zsolt kormánymegbízott egyedi ügyekben hatékony segítőnek mutatkozik. Az egyik érdi körfogalmi csomópont építéshez például az utolsó napon sikerült megszereznie a kormányzati hozzájárulást, így nem buktuk el az uniós támogatást.
A tanács létrejöttét Navracsics Tibor, a kormány fő uniós tárgyalója javasolta. Ez azt is jelenti, hogy több fejlesztési forrás jut a településeknek?
Amikor Pest megye levált a központi régióról, abban bíztam, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban, 2021 és 2027 között valóságos pénzeső hullik ránk. Nagyot tévedtem. Feleannyi forráshoz se jutunk, mint korábban. Érd egyetlen közepes projektre elegendő uniós támogatásra, hét év alatt összesen 4,5 milliárdra számíthat. Most azért lobbizunk, hogy ezt megduplázzák.
Elég ritka módon két önkormányzati szervezetnek is tagja: a kormánypárti kötődésű, Szita Károly által irányított Megyei Jogú Városok Szövetségének és az ellenzéki Gémesi György vezette Magyar Önkormányzatok Szövetségének. El tudnak érni bármit is kormánynál?
Enyhe túlzás, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége kormánypárti lenne, hiszen 25 tagból 11 város ellenzéki vezetésű, a társelnök is az. Mindkét szövetség törvényi tárgyalópartnere a kormánynak, ebben rejlik a legnagyobb erejük. Persze sikert csak akkor érhetünk el, ha a fideszes polgármesterek is csatlakoznak az indítványunkhoz. A háttérben ez a legtöbb esetben így van, hiszen közösek a gondjaink, de nyilvánosan csak kevés településvezető vállalja fel a véleményét. Vitathatatlan, hogy fideszeseknél dacolni, asztalt verni nem szokás.
Szita Károly soha nem fog kardot csörtetni.
Az ellenzéki többségű Gémesi vezette szövetség az elmúlt években kis híján úgy működött, mint Csehországban a Polgármesterek Pártja: érdekérvényesít, szakpolitikai ügyekben véleményt formál, forrásokat biztosít szakértői tanulmányokra, összefogja az önkormányzatokat és érdemi párbeszédet folytat a fideszes polgármesterekkel is. Az iparűzési adó felezését követően, illetve az egekbe szökött rezsiárak miatt kapott kormányzati kompenzáció ezeknek a szervezeteknek, ideértve a Települési Önkormányzatok Szövetségét is, köszönhető. Néhány vadhajtástól eltekintve relatíve korrekt megoldás született. A fővárosi DK-s vezetésű kerületekkel persze kibabráltak, de szerintem ők is hibáztak, amikor nem mentek el tárgyalni: a település érdeke minden polgármesternél felül kell, hogy írja a pártpolitikát.
Szita Károly legutóbb négyszemközt tárgyalt Orbán Viktorral. Mit ígért és mit kért cserébe a miniszterelnök?
Nem tudunk erről semmit. A közelgő választmányi ülésen szándékunkban áll rákérdezni a találkozón elhangzottakra. Nekem az elnök úr mindössze a közvilágítás átadását emlegette a liftben, amikor Lantos Csaba miniszterhez mentünk egyeztetésre.
Az Orbán-kormány egymás után vonja el az önkormányzati hatásköröket, kebelezi be a települések intézményeit. Legutóbb a vízi közművekre tettek ajánlatot. Most következhet a közvilágítás, az óvodák, a szakrendelők. Melyikről mondana le Érd?
Egyikről sem. Bár a közétkeztetés esetében nagyon csábító a gondolat, hiszen a bekerülési költség alig felét kapjuk meg az államtól. Bár alapvetően jónak tartom a Lázár-féle koncepciót az új építési törvényről, az általa javasolt járási főmérnökségek létrehozása aggasztó: nagyon remélem, ezzel nem a lokális infrastruktúra-fejlesztések, a projekttervezés államosítását készítik elő. Ha a városfejlesztési funkciót is elveszik, ha arról se dönthetünk, hogy melyik utat aszfaltozzuk, melyik városrészben fejlesszük az ivóvíz- vagy a csatornahálózatot, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy mi marad az önkormányzatiságból. Lassan csak arra kellünk, hogy ünnepi beszédeket mondjunk. Az önkormányzatoknak nem az a segítség, ha elvonják a feladatokat, hanem az, ha biztosítják hozzá a szükséges finanszírozást. Az elmúlt években született döntések sajnos azt mutatják, a kormány nem ezen az úton jár. Ma már el tudom képzelni, hogy a játszma vége az önkormányzatok elöljárósággá alakítása lesz.
Jövőre önkormányzati választás lesz. Mekkora a tétje ennek? Számít az még valamit, hogy ellenzéki vagy kormánypárti egy település vezetője vagy csupán a zsírosbödöntől való távolságot befolyásolja?
A választásnak nagyobb tétje lesz, mint valaha. Ha az ellenzéki pártok elvéreznek, a megnyert önkormányzatok száma akárcsak a felére csökken, akkor a következő országgyűlési választásokra a mostani ellenzék eltűnik a süllyesztőben. Nem lesz értelme elindulni se. Ha viszont meg tudná tartani a jelenlegi pozíciókat és behúzná mellé azokat a településeket, ahol 2019-ben nem sok hiányzott, akkor érdemi hatalmi ellensúlyt képezhetne a kormánnyal szemben. Az előjelek nem túl jók. Az országos ellenzék ramaty állapotban van, semmi esélyt sem látok az összefogásra. Az sem hallgatható el, hogy sajnos nagyon kevés az olyan ellenzéki önkormányzat, ahol az elmúlt négy évben a települési érdekekre tekintettel félre tudták tenni a pártpolitikát és látható eredményeket tudnak felmutatni. Holott a választókat nem érdeklik a pártcsaták, csak az, hogy mi történik a településükön. A belső vitákkal csak megágyaznak a Fidesz visszatérésének. Jászberény nagyon jó példa: a pártokat nem megtagadva, de a helyi ügyekre, közösségekre támaszkodva lehet sikereket elérni.
Nekifut jövőre? Függetlenként vagy csatlakozik valamely párthoz?
Mindenképpen szeretnék újraindulni. Párttag nem vagyok, de az még kérdés, hogy civil jelöltként vagy függetlenként indulok. Az elmúlt évek középre húzó, szövetségkereső attitűdje és a sok munka, amely nem csak az ellenzéki szavazók, hanem Érd valamennyi lakóját szolgálta, szerintem meghozza a gyümölcsét. Úgy vélem, ha ma lenne a választás ismét megnyerhetném. Ha a kampány idejére országos szinten marad ez a politikai széthúzás az ellenzéken belül, akkor azt fogom javasolni a csapatomnak, hogy civil jelöltként vágjunk neki.
A felesége, Bősz Anett a Magyar Liberális Párt elnöke, de a DK jelöltjeként lett Budapest főpolgármester-helyettese. Márpedig a DK sorban fogja be a polgármestereket. Nincs családi nyomás erre? Este a vacsora asztalnál előkerül a politika?
Nehéz lenne elkerülni, mindketten vastagon hazavisszük a munkát. De nem a DK a fő téma, egyébként is jó előre megüzentem a DK vezetésének: én tényleg élvezem, hogy mindenkitől függetlenül dolgozhatok.
Érdről nézve mennyiben számítanak külön utasnak a fővárosi önkormányzatok? Közös nevezőre hozhatóak-e a vidéki települések és Budapest abban, hogy legalább önkormányzati szinten leváltsák a Fideszt?
Budapest az igazi vörös posztó Orbánék szemében, aminek a vidék egy kicsit a haszonélvezője is. Időnként csak azért csurran nekünk valami, hogy mutassák: nem ellenségei az önkormányzatoknak, bár a főváros ellenében cselekednek. Nekem mondjuk nincsenek rossz tapasztalataim a kormány képviselőivel való tárgyalásokról, soha nem éreztem, hogy más elbírálás alá esnék, mint a fideszes polgármesterek. Mindezek ellenére abban bízom, hogy a közelgő választások előtt az ellenzék megrázza magát, a pártok képesek a megújulásra és létrehozható egy közös platform. Fontos, hogy ne legyenek egymásra indulások, készülhet egy közös program, mert az egység erőt adhat. A NER ugyanis nem ért másból.
Csőzik László több mint 20 éve részese az érdi közéletnek 2019 óta polgármesterként. A 2000-es években két cikluson át volt alpolgármester, majd 10 éven át ügyvédként dolgozott. Jogász, EU-szakjogász, politológus végzettséggel rendelkezik, diplomáit a Pécsi Tudományegyetemen és az ELTE-n szerezte. A 20-as éveiben az SZDSZ-ben kezdte politikai pályafutását, melyet civil színekben (a 2030 Egyesületben) folytatott. Három gyermek édesapja, felesége Bősz Anett, Budapest főpolgármester-helyettese.
(Népszava)