Hatalmas bajban vannak a magyarok
Kifutott az egyszeri juttatások jövedelemnövelő hatása és az évtizedek óta nem látott infláció is egyre több háztartás életszínvonalát veti vissza.
Kénytelenek csökkenteni fogyasztásukat, illetve érdemben alacsonyabb minőségű termékeket kell vásárolniuk – mondták a Portfolionak kiskereskedelmi források. Az árstopok szétzilálják az kiskereskedelmet, ami miatt nagyon erőteljes vásárlási korlátozások vannak érvényben, de még így is egyre többször van áruhiány a boltokban. Vannak olyan termékek
Naponta többszáz terméket áraztak át a különadó kivetése után. Ilyet még nem láttam
- mondta a Portfolio-nak egy, a kiskereskedelmi szektorra rálátó forrása annak a drasztikus áremelkedésnek a hátteréről, amint az elmúlt hónapokban láthattunk a boltokban akkor, amikor bementünk vásárolni. Idén évtizedek óta nem látott inflációt tapasztalnak a vásárlók, az élelmiszerek esetében 22% feletti a drágulás mértéke éves szinten.
A globális áremelkedési trend mellett Magyarországon belső folyamatok is hizlalták az árakat az első félévben: ilyen volt a minimálbér és a bérminimum 20%-os emelése, illetve az, hogy 1000 milliárd forint feletti összeg hullott a háztartásokra az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj formájában az idei első negyedévben, ráadásul a forint mélyrepülése sem segít.
Az árstopos termékeken elszenvedett veszteség miatt is a többi, nem árstopos termék árát kellett emelniük a boltoknak, hogy kompenzálják a veszteséget. Ebben a helyzetben érkezett a kiskereskedelmet is érintő különadó bejelentése, ami olyan magasra emelte az adókulcsot, hogy az már a szektort ismerő forrásaink szerint veszteségbe taszította volna a az egész szektort. Ezt pedig, érhető módon nem hagyták szó nélkül a vállalatok: azonnali, drasztikus emeléseket hajtottak végre a már egyébként is magas áremelkedés közepette.
500 termék átárazása naponta. Nem hetente, naponta
- mondta egyik forrásuk arról, hogy miként dolgoznak egy-egy láncnál az árrobbanás időszakában.
Már látjuk, a népegészségügyi termékadó emelését is azonnal rátették a termékek árára
- emelte ki egy másik forrásuk, aki a kormányzat egy másik, a cukros termékekre vonatkozó adó emelésének hatásáról beszélt.
Nem csoda, hogy júniusra már kifejezetten gyengén teljesített a kiskereskedelem, amikor 11,7%-os volt az infláció. Havi alapon már a harmadik egymást követő hónapban mérte a kiskereskedelem csökkentését a KSH, az iparcikkek és a bútorok már visszaesnek, vagyis a lakosság elkezdett lemondani arról, amit nem muszáj megvenni.
A következő hónapokban még magasabb lesz az infláció, miközben a megemelkedő rezsire fognak spórolni az emberek. "Már ma is csökkennek a volumenek számos egységben. A következő hónapok még nagyobb visszaeséseket hoznak majd" – fogalmazott forrásunk.
A kiskereskedelemnek gyakorlatilag nincs más választása, hogy mindent áthárítson a fogyasztókra. A globális nyersanyagárak emelkedése alól Magyarország sem tudja kivonni magát, tehát az árak emelése elkerülhetetlen. Ezt már mindenki érzi a saját bőrén, így a kereslet eltolódott a sajátmárkás termékek felé.
Ma már a sajátmárkás kerül annyiba, mint tavaly a prémium
– mondja egy bolti dolgozó. Számos lánc mindeközben igyekszik is kivenni a kínálatából a prémium minőségű árstopos termékeket, hiszen ezeken egyre nagyobb a veszteségük, ahogy nő a beszerzési ár. Ezeket olcsó importtal helyettesítik, amire viszont nagy a kereslet, ezért mennyiségi korlátozásokat kell érvényben tartani. Vannak olyan boltok, ahol pl. már csak 2 kilo csirkemellet lehet venni. A nem árstopos termékeknél is egyértelműen látszik, hogy az olcsóbbak felé fordulnak az emberek.
A helyzet már annyira kiélezett, hogy az egyik forrásunk szerint két választás előtt vannak ma a kiskereskedelmi vállalkozások:
Vagy áthárítanak minden költséget és adóemelést, vagy bezárják a boltot.
Ennek hatására az év második fele gyenge kiskereskedelmi adatokat hozhat majd, hiszen bár értékben egyre többet vásárolnak az emberek (az infláció miatt), volumenében csökkenteniük kell a vásárlásaikat. A júniusban 12%-ot közelítő infláció ma már 14% felett lehet. A beszerzési árak tovább nőttek az élelmiszerek esetében, ahol már 30% feletti az általános drágulás, ez pedig megjelenik a fogyasztói árakban is. Forrásaink szerint szinte mindenki elkezdett spórolni: a várhatóan még magasabb infláció és az őszi-téli rezsiszámla elgondolkoztatja az embereket, hogy mit engedhetnek meg maguknak azután, hogy eltapsolták a kormányzat választások előtti ajándékait. (Portfolio)