h i r d e t é s

Hatalmas küzdelem az országoknak a halálesetek rögzítése, a többlethalálozási statisztikák riasztóak

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Hatalmas küzdelem az országoknak a halálesetek rögzítése, a többlethalálozási statisztikák riasztóak

2021. január 25. - 10:25

 

Évek óta nem tapasztalt mértékben vesztik életüket az emberek a koronavírus következtében, melynek hatására a halálozások rögzítése is felgyorsult, részben azért, hogy a szakértőknek és a politikusoknak tisztább képe legyen a védekezési stratégia megalkotásához.

A kép illusztráció! - Forrás: Leo Correa | AP

Amikor a tavalyi év során a koronavírus-járvány első hulláma precedenst teremtő brutalitással csapott le Olaszországra, az orvosok és a halottasházak érzékelték, hogy a kormány nem szolgáltat megfelelő adatokat a halálozásokról. Később kiderült, hogy feltehetően több ezer halálos áldozatot nem rögzítettek a hivatalos statisztikákban.

Mivel akkoriban nem állt rendelkezésre megfelelő számban tesztfelszerelés, ezért még nem lehet tudni, hogy a kórházi ágyakon tömegével elhunyt emberek halálának a pontos oka tulajdonképpen mi volt. Mivel rengetegen meghaltak akkoriban a kórházak falain kívül is, ezért nem lehet tudni a hajszálpontos halálozási adatokat.

Az olasz statisztikai hivatal, az Istat nagyon hosszú ideig nem tudott megbízhatóan adatokat gyűjteni a különböző, főként vidéki városokból és faluhelyekről, viszont a koronavírus-járvány pusztítása egy későbbi, májusi jelentésben mutatkozott meg igazán: február 21 és március 21 között 39 százalékkal több ember hunyt el, mint a korábbi években.

Olaszország statisztikákkal való küzdelmét Európa és az Egyesült Államok is követte, példának okáért az Európai Uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csak áprilisban kezdte meg először 31 ország hivatalos halálozási statisztikáit heti frissítéssel közölni. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ nagyjából ugyanebben az időben jutott el a megfelelő adatrögzítésig.

A szakértők folyamatosan hangsúlyozták a gyors adatrögzítés és adatközlés fontosságát, mivel ez rávilágítana a halálozási rátára, valamint arra, hogy nem, kor vagy egyéb körülmények mennyiben befolyásolják a halálozást, már csak azért is, hogy az epidemiológusoknak segítséget nyújtson a megfelelő járványügyi stratégia felállításában.

Azért sem elhanyagolható a gyors adatrögzítés fontossága, mert rávilágíthat, mennyivel több halálozás történik egy járványhoz hasonló vis maior események idején. Ez a kezdetek kezdetén azért is lett volna fontos, mert a tesztelés aránya meglehetősen alacsony volt a koronavírus vonatkozásában a tavaszi hónapok során.

Lasse S. Vestergaard dán epidemiológus szerint a többlethalálozások rögzítése az egyik leghasznosabb információforrás, mivel ezeknél nem kell szakértőnek lenni, hogy értelmezni tudjuk – idézte a Wall Street Journal. A megfelelő adatszolgáltatás, és azokból a megfelelő következtetés levonása azonban borzasztóan nehézkes feladat volt.

Az amerikai CDC például már január végén megkezdte ennek az előkészületét, hónapokkal azelőtt, hogy a tényleges számokat megkezdték volna nyilvánosságra hozni. Robert Anderson, a CDC egyik statisztikusa például elmondta, a jelenlegi valós idejű adatszolgáltatás és adatelemzés kivételes feladat a szervezetektől, mivel ezt mindig utólag csinálták eddig.

Mint a lap is megjegyzi, alapvetően kevés olyan statisztika van, ami ennyire egyértelmű, mint a halálozás, ehhez nem kell különösebb elemzés, hogy az emberek életben vannak-e vagy nem. A problémát viszont az okozta, hogy a korábbiakban nem volt ekkora szükség még halálozási statisztikákra, mint a koronavírus-járvány idején.

Írországban például egészen szokatlanul oldották meg a valós idejű adatok szolgáltatását március környékében: egy halálesetekről értesítést készítő, finoman szólva sem hivatalos weboldalhoz, a RIP.ie-hez fordultak, és mint utóbb kiderült, ez egy nagyon hasznos információforrásnak minősült a számukra.

Az alapvető nehézségekhez tartozik, hogy a halálesetek bejelentése hivatalos formában meglehetősen körülményesen zajlik: sokszor az egészségügyi hatóságok, a rendvédelmi hatóságok és különböző közigazgatási hatóságok bevonása is szükséges, mielőtt azt a hivatalos nemzeti statisztikákban rögzítik.

A kórházak esetében annyi a különbség, hogy azok szinte azonnal küldik a halálozási jelentéseket az illetékes hatóságoknak, azonban a koronavírus esetében nagyon sokan hunytak el kórházon kívül (otthon, idősotthonokban), mely halálesetek akár hónapokkal később kerülnek regisztrálásra, ha egyáltalán regisztrálásra kerülnek.

Az ENSZ megbízásából erről először Bangladesben csináltak felmérést májusban, mely kimutatta, hogy mindössze a halálesetek 15 százaléka történik egészségügyi intézményekben. Ebből kifolyólag számos helyen nem regisztrálják megfelelően a halálozásokat, mely különösen Afrika és Ázsia egyes részein okoz égető gondot.

A lap megjegyzi, hogy ez még „gazdag” országok esetében is felmerül: hamarabb temetik el az áldozatot, írnak az elhalálozott számára nekrológot, és veszik fel az érte kapott életbiztosítási pénzt, mint hogy a halála, mint tény az országos statisztikákba bekerülne.

Egy évvel ezelőtt ugyanis még az volt a helyzet, hogy egy kézzel meg lehetett számolni azon országokat, melyek napi szinten frissítették az országos halálozási statisztikákat, de a heti frissítést kiadó országok sem voltak túl sokan. A legtöbben ugyanis havi vagy éves szinten adnak kijelentést az országban bekövetkezett halálozásokról.

A világ országainak felében ráadásul a halálozások elsődleges forrása a felmérésekből (akár népszámlálásból) származik, mely nem feltétlenül mutat mindig pontos adatot. Már számos törekvés volt arra, hogy javuljon a halálos áldozatok hivatalos statisztikákban való rögzítése, melyek több-kevesebb sikerrel jutottak eredményre. Kiemelendő Latin-Amerika, ahol nagyobb fejlődés sikerült az adatrögzítés terén elérni.

A világ akkor szembesült a halálozási adatok súlyával, amikor Olaszországra és Spanyolországra először lecsapott a koronavírus-járvány Európában. Az EuroMOMO nevű szervezet, mely korábban az influenza okozta halálozások rögzítését forradalmasította, az első számú forrása Európában a többlethalálozási számoknak, és ők voltak az elsők, akik naprakész adatokat szolgáltattak a SARS-CoV-2 halálozásairól.

Az EuroMOMO szakértői egy úgynevezett referencia halálozási rátát használnak a korai tavaszi és korai nyári hetek alapján, mely időszakokban alacsonyabb az influenza vagy a nyári hőhullámok következtében életüket vesztők száma, hogy egyfajta várható halálozási rátát megadjanak. Amely halálesetek a referencia halálozási rátában meghatározott számon felül következnek be, azokat tekintik úgynevezett többlethalálozásnak.

Akik az EuroMOMO hivatalos weboldalára látogatnak, láthatják a heti többlethalálozásokat különböző grafikonokon. Ezek alapján olvasható ki igazán a pandémia tragédiája: míg korábban nem haladta meg a többlethalálozás a 100 000 főt egy évben, addig 2020-ban 25 millió fő volt ez a szám a statisztikák szerint.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: 25 millió emberrel több halt meg tavaly, mint arra számítani lehetett a referencia halálozási ráta alapján. Ebben természetesen nem csak a koronavírus okozta halálozások szerepelnek, hanem az esetleg egyéb betegségek és körülmények miatt életüket vesztők is, a szám viszont ennek ellenére elképesztő.

Rövidesen pedig akár egy alaposabb képet is kaphatunk a világ halálozási számairól, ugyanis az ősszel a CDC és az EuroMOMO egy közös projektbe kezdett, melyben a saját módszertanaikkal végigelemzik a többlethalálozási számokat, melynek eredményeire a közeljövőben lehet számítani az Egyesült Államok és Európa kapcsán, így nem szabad meglepődni, ha az esetleges negatív eredmény miatt óriásit ugranak a halálozási számok globálisan. (liner.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s