Hatalmas lett a költségvetési deficit
Az első négy hónapban már az éves pénzforgalmi hiányterv 83%-a teljesült, ugyanis áprilisban ismét jelentős, 326 milliárd forintos lyuk alakult ki a költségvetésben.
Egyre inkább úgy tűnik, jelentős elszállásban lesz a költségvetési hiány, ha a kormány nem hoz pótlólagos intézkedéseket és minél később dönt ezekről, annál nehezebb lesz helyretenni büdzsé egyensúlyát. - írja a Portfolio
Nincs nyoma a javulásnak, sőt
Az év negyedik hónapjában az önkormányzatok nélkül számolt költségvetés egyenlege 326 milliárd forintos mínuszt mutatott. Az általunk gyűjtött adatsor alapján ekkora negyedik havi deficitre még soha nem volt példa.
A költségvetési folyamatok romlása tehát a negyedik hónapban sem állt meg.
Az első 4 hónap hiánya így már 2635,6 milliárd forintra rúg. Ilyen magas első négyhavi deficitre még nem volt példa. A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója ennek kapcsán azt írja: ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd forintos hiányt értek el.
Már az éves cél 83%-a teljesült
"A hazai kiadások kapcsán kiemelhető, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést. Nyugellátásokra 1679,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig" - sorolja a PM rövid közleménye a január-április közötti nagyobb kiadási tételeket.
Ez nyilván összefügg a magasabb nyugdíjkiadásokkal, ami az év elejei nyugdíjemeléssel és a 13. havi nyugdíj teljes összegű februári kifizetésével függ össze. A pótlólagos nyugdíjemelés - amiről pár hete döntött a kormány - hatása még nem is tükröződött ebben.
Ezzel április végéig az éves pénzforgalmi hiányterv 83,6%-a teljesült már. Ez szintén rendkívül magas arányszámnak mondható a korábbi évekkel összevetve.
Nem lesz könnyű dolga a kormánynak
A Pénzügyminisztérium előzetes havi költségvetési tájékoztatása a szokásosnál is rövidebb lett, ugyanakkor a tárca fontosnak tartotta leszögezni már az elején, hogy "a háború okozta kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett".
Ezt a rövid mondatot kétféleképpen is lehet értelmezni.
- Egyrészt a minisztérium azzal a céllal írta le általánosságban, hogy nyugtassa a piaci szereplőket, hogy a költségvetés egyensúlyával minden rendben van, nincs miért aggódni.
- Másrészt akár azt is bele lehet látni, hogy a kormány elkötelezett a hiány javítása mellett, ami akár arra is utalhat, hogy a kormány készül további egyensúlyjavító, kiigazító lépésekre, és most ezt vetíti előre, ennek alapozza meg a helyzetet.
A PM a közleményben azt is megjegyzi: "számításai szerint 4,3%-os gazdasági növekedés, a GDP 76,1%-ára javuló államadósság és 4,9%-os költségvetési hiány várható az idei évre. A következő négy évben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány".
Ha a kormány pótlólagos költségvetési lépéseket hozna az idei büdzsé egyenlege érdekében, az nem lenne váratlan és meglepő fordulat, elemzői körökben gyakorlatilag ez a konszenzus. Több okból kifolyólag is lépnie kell a kormánynak, ha nem akarja, hogy nagyon elszálljon a költségvetés hiánya (igaz a tervezettnél magasabb infláció és a 4,3%-ra várt idei GDP-növekedés még mindig ad egy jelentős mozgásteret a kormánynak).
Azt viszont érdemes kiemelni, hogy a mostani várakozások szerint az új kormány május végén állhat fel, tehát leghamarabb júniusban hozhat egyensúlyjavító intézkedéseket, amelyek leghamarabb júliustól léphetnek életbe. Miközben a pótlólagos költségvetési kiigazítási igény 1200-1500 milliárd forint éves szinten, ezt fél év alatt kellene teljesíteni, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak rendkívül nehéz dolga lesz ezen a téren. (Portfolio)