Több száz erdélyi magyar intézményt és civil szervezetet hozott kényelmetlen, esetenként kínos helyzetbe, hogy tavaly nagy késéssel kapták meg a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi közpénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapnál (BGA) sikeresen megpályázott támogatást, egy szűkebb kategóriájukhoz pedig egy fillér sem jutott még el az elnyert pénzből. Ugyanakkor a kilátások sem biztatóak: március derekán vagyunk, de az idei támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások még nem jelentek meg, és információink szerint forráshiány miatt kétséges a közzétételük.

Tavaly a pályázatokat még időben kiírták

A határon túli magyar intézmények és szervezetek alapvetően kétféleképpen juthatnak hozzá magyarországi költségvetési forrásokhoz a BGA-n keresztül:

• egyedi kérelem alapján
• és pályázati úton.

Egy részüknek – a nemzeti jelentőségűnek nyilvánított intézményeknek – évente alanyi jogon jár egy bizonyos összeg; egyedi kérelem alapján kapnak támogatást, de a működésükhöz szükséges forrásokat szavatolja a magyar állam. Erdélyből jelenleg 15 intézményt – köztük a Sapientiát, a Kincses Kolozsvár Egyesületet és a Böjte atya vezette Szent Ferenc Alapítványt – tekinti nemzeti jelentőségűnek a budapesti kormány. A teljes lista:

A BGA az egyedi kérelmek fogadása mellett évente nyílt pályázatokat és egy meghívásos pályázatot is hirdet, utóbbit kizárólag erdélyi magyar intézmények és szervezetek számára. A nyílt pályázati rendszert 2021-től kettéosztották, az intézmények és szervezetek kérhetnek támogatást:

• működésre, fejlesztésre
• és a programjaikra is.

A meghívásos pályázat meghívottjainak köre a magyar állam által jelentősnek nyilvánított erdélyi szakmai és kulturális intézményekből, szórványkollégiumokból, felsőoktatási háttérintézményekből, illetve a kulturális és a tudományos sajtó területén tevékenykedő szervezetekből áll. A meghívottak a pénzt „nemzeti jelentőségű programok” megvalósítására kapják, és a nemzeti jelentőségű intézményekhez hasonlóan a támogatásukat szavatolja a magyar állam. Erdélyből legutóbb 139 erdélyi szervezet (a Jakabffy Elemér Alapítvány két kategóriában is) vehetett részt a meghívásos pályázaton.

Arról még nincs hivatalos adat, hogy pontosan mekkora keretből gazdálkodott tavaly a BGA, mert az alapkezelő még nem tette közzé a múlt évre vonatkozó közhasznúsági beszámolóját. A 2022-es költségvetési törvényben rögzített előirányzatot nem érdemes alapul venni, mert amint az alábbi grafikonból is kiderül, az előző években a kormány „menet közben” rendszeresen kipótolta különböző források átcsoportosításával az alap költségvetését.

Az adatok szerint kiemelkedő esztendő volt ilyen szempontból a koronavírus-járvány ellenére is 2020, amikor a BGA az eredetileg tervezett 46,6 milliárd forint helyett végül 140 milliárd forintos keret felett rendelkezett. Látványosan, 57 százalékkal csökkent viszont 2021-ben az alap költségvetése, és abban az évben a növekedési trendet megtörve az eredeti előirányzat is kisebb volt az előző évinél.

Mindenesetre a BGA a 2021-es évre eredetileg előirányzott 33,6 milliárdnál valamivel nagyobb összegű kerettel, 33,8 milliárd forinttal vágott neki 2022-es évnek. Hivatalos adatok hiányában az előző évi közhasznúsági beszámolóból, illetve Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár múlt év végi tájékoztatásából kiindulva valószínűsíthető, hogy tavaly is a források 15 százalékát jogszabályi alapon (például a Szülőföldön magyarul és az óvodafejlesztési programra), 80 százalékát egyedi kérelem alapján ítélték oda, és mindössze 5 százalék volt a pályázati juttatás. A juttatásokról minden esetben – formálisan legalábbis – a BGA döntéshozó testülete, egy négyfős bizottság határoz, amelynek tagja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.

Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy a BGA forrásaiból finanszírozzák a Határtalanul! programot, a Kárpát-medencei testvértelepülési programot, a kárpátaljai szociális csomagot, a Magyarság Házát és a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet, illetve 2018-tól átvették az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését is. Ettől függetlenül az alap forrásainak 95 százaléka 2021-ben határon túli támogatás volt, és hasonló volt az arány a korábbi években, és vélhetően 2022-ben is.

Bár a BGA költségvetésének 2021-es bezuhanása intő jel lehetett, a magyarországi közpénzekkel tervező erdélyi magyar intézmények és civil szervezetek mérsékelt optimizmussal várták a 2022-es évet. Annál is inkább, mert az alap időben, már 2021 őszén kiírta a nyílt pályázatot a működésük, illetve a programjaik támogatására, és a keretösszegek (1,5 milliárd, illetve 500 millió forint), valamint a megpályázható összegek felső határa (5 millió, illetve 1 millió forint) sem csökkent az előző évhez képest. A nemzeti jelentőségű programokat megvalósító erdélyi magyar intézmények és szervezetek is időben, az év elején kaptak pályázati meghívót. Esetükben a keret az előző évi 301 millió forintról 287 millió forintra csökkent, a megpályázható összegek felső határa pedig változatlanul 10 millió forint volt. Igaz, ez utóbbi összegre – akárcsak az előző évben – csupán a felsőoktatási háttérintézmények pályázhattak.

Potápi Árpád bejelenti a Határtalanul! program 2020-as felhívásait – Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala

Hónapok óta hitelből élnek

A BGA már április végén, illetve május elején közzétette a határon túli intézmények és civil szervezetek működésének és programjának finanszírozására kiírt nyílt pályázatok nyerteseinek listáját. Erdélyből 706 pályázó működésére ítélt meg támogatást 2022-re az alap döntéshozó testülete, a legkisebb összeg 600 ezer, a legnagyobb 1,6 millió forint volt. Programokra 431 pályázónak ítéltek meg Potápiék 400 és 600 ezer forint közötti összeget. Több tucat erdélyi intézmény és szervezet a működésére és a programjaira is támogatást nyert, mert ezt már a múlt évtől nem tiltja a szabályzat, így akár 1 és 2 millió forint közötti összegre számíthatott Budapestről.

Csakhogy teltek a hetek, de a finanszírozás elnyerését igazoló, úgynevezett támogató okirat és pénz nem érkezett meg a BGA-tól. „A korábbi években megszoktuk, hogy késnek néhány hetet a kifizetések, de én abban bíztam, hogy az előző évekhez hasonlóan hamarosan utalják az összeget, ezért számoltam is vele” – mondta el a Transtelexnek az egyik erdélyi magyar civil szervezet vezetője. Közlése szerint a támogatás megérkezésének reményében a nyár végén szállást foglalt több panzióban egy őszire tervezett rendezvényük meghívottjai számára.

„Elérkezett az ősz, a rendezvényt megtartottuk, a pénz azonban még nem volt a számlánkon, pedig az utolsó pillanatig ebben reménykedtem. A panziósak megértőek voltak, azt mondták, hogy tudnak várni néhány napig, de ez számomra roppant kínos volt. Végül egy másik szervezettől kért kölcsönből fizettem ki őket. Örömmel tapasztaltam, hogy az erdélyi civil szférában van még szolidaritás” – idézte fel a történteket. Hozzátette, a támogatói okirat és a pénz végül a múlt év novemberében érkezett meg. A későbbiekben pedig arról értesítette őket a BGA, hogy a bizottság a támogatásuk céljának megvalósítási határidejét 2022. december 31-ről 2023. június 30-ra, az elszámolási határidőt pedig július 31-re tolta ki.

Sokkal rosszabbul jártak viszont a meghívásos pályázat résztvevői. A 139 erdélyi magyar intézmény és civil szervezet számára tavaly augusztus 8-án végül 287 milliós keretből eredetileg összesen 283 millió forintot ítélt meg a BGA bizottsága. A legkisebb összeg 800 ezer, a legnagyobb 10 millió forint volt, ez utóbbi támogatást egyetlen szervezetnek, az Iskola Alapítványnak ítélték meg.

A pályázókhoz augusztus folyamán megérkeztek a támogatói okiratok is, de a pénzt azóta sem kapták meg. Azt történt ugyanis, hogy a BGA bizottsága múlt év december 13-án a tavalyi erdélyi meghívásos pályázati kiírást és a támogatások megítéléséről szóló korábbi határozatát is visszavonta. A döntést hivatalosan csak egy hónappal később, idén január 11-én közölték egy aláírás nélküli e-mailben a pályázókkal. Ebben tájékoztatták őket arról is, hogy a megpályázott összeg az 2023. évi költségvetésben „ténylegesen rendelkezésre áll”, ezért „a megítélt támogatás kifizetésére – új pályázati kiírás keretében – a 2023. évben kerül sor”. Két hét múlva a pályázók az idei évre vonatkozó meghívót is megkapták, és időközben telefonon arról értesítették őket, hogy ha a tavalyi pályázatukat január 31-ig benyújtják, akkor a múlt évre megítélt összeget március folyamán megkapják.

A BGA által kiküldött értesítés szövege – Forrás: BGA levele

Az egyik pórul járt erdélyi magyar intézmény vezetője a Transtelexnek elmagyarázta: a korábbi években a támogatást augusztusban, szeptemberben, a tavalyelőtt novemberben, de mindenképpen az év második felében utalták át. Csakhogy a támogatás céljának a megvalósítási határideje mindig az következő év február vége, tehát a pénzt addig a pályázóknak el kell költeniük. Vagyis minden évben március elsejétől kezdve néhány hónapon keresztül a meghívásos pályázatokon résztvevő intézmények és szervezetek kénytelenek takaréklángon működni vagy más forrásokra hagyatkozni.

„Mi tavaly március elseje után annak a tudatában költekeztünk, hogy a pénz az előző évekhez hasonlóan az év második felében meg fog érkezni, hiszen a támogatói okiratot is megkaptuk. Vannak szervezetek, amelyek az összeg átutalására számítva kölcsönkérnek, de tudok olyan intézményvezetőről is, aki a saját pénzéből hitelezi meg esetenként több tízezer lejjel a saját intézményét, hogy a következő budapesti támogatás megérkezéséig működni tudjanak. Ha megmondják előre, hogy figyelj ide, gondok vannak, nem lesz pénz, akkor azt meg tudom érteni, megszorítom a nadrágszíjat, és próbálok takarékoskodni. De arra nem számítottam, hogy a már megítélt támogatást egy tollvonással visszavonják, azzal az ígérettel, hogy ha a pályázatot újra benyújtom, akkor valamikor tavasszal megjön a pénz” – magyarázta az intézményvezető.

Elmondta azt is, hogy főként azokat az intézményeket és szervezeteket hozta nagyon nehéz helyzetbe a magyar állam, amelyeknek fizetett alkalmazottjaik vannak. Példaként az erdélyi szórványkollégiumokat említette, amelyek működése szinte teljes egészében a budapesti finanszírozástól függ. Hozzátette, hogy az nem oldja meg a pályázók problémáit, ha a tavalyi támogatás végül mégis megérkezik, mert csak tűzoltásra elég, mert azt a pénzt hitelből már elköltötték, a kölcsönt vissza kell fizetni, tehát a magyarországi keretből már nem marad az idei tevékenységekre.

Mi történhetett tavaly?

A külhoni támogatások 2021-től kezdődő jelentős megcsappanásáról korábban már cikkezett az erdélyi sajtó, a kormánybarát erdélyi magyar lapokat működtető kiadó finanszírozásának tavalyi levágása és az erdélyi demokrácia-központok idei felszámolása is arra utaltak, hogy Budapesten véget ért a határon túlra történő osztogatások korszaka. Amikor a múlt év decemberében a BGA vezérigazgatóját az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában a 2021-es költségvetésük látványos csökkentéséről kérdezték, Erdélyi Rudolf Zalán azt válaszolta, hogy „nyilván ez kormányzati politikai döntés volt”. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy korábban rengeteg határon túli beruházási program indult el, „óvodafejlesztési program, határon túli sportfejlesztések, jelentős egyházi támogatások mentek ki”, és ez a támogatási görbe 2019-2020 fordulóján kezdett lefelé fordulni. „Tehát az utolsó évnél ez a jelentős változás abból adódik, hogy itt már a kifutó támogatások kisebb mértékben jelentek meg” – magyarázta a múlt év végén a BGA vezetője.

Egy, a külhoni támogatásokra rálátással rendelkező és a budapesti kormányzati körökben otthonosan mozgó forrásunk megerősítette, hogy a magyar gazdaság állapota miatt egyre kevesebb pénz jut határon túlra. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy a pénzügyminisztérium Orbán Viktor kormányfő utasítására a múlt évben egyszerűen zárolt a BGA előirányzatából 5,5 milliárd forintot. Forrásunk ugyanakkor fenntartja, hogy a meghívásos pályázatokra szánt mintegy 280 millió forint tavaly november környékén még megvolt a BGA költségvetésében, és arról volt szó, hogy ezt ki is fizetik.

És ki is tudták volna fizetni, ha odafigyelnek a határidőkre az illetékes hivatalnokok. Tehát szerintem a pénzhiány mellett emberi mulasztáson is múlott, hogy Erdélybe nem érkeztek meg a támogatások. Ám az is igaz, hogy abban az időszakban a magyar költségvetés lebegő állapotban volt, egy darabig befagyasztottak minden fajta kifizetést

– magyarázta, elismerve azt is, hogy a BGA-nak a korábban 180 fősre felduzzasztott apparátusa a magyarországi nemzetiségi és egyházi támogatáskezelésének átvétele óta nagyon le van terhelve.

Másfelől szerinte tavaly a BGA túlköltekezett, nem figyeltek eléggé oda a számokra. „Amikor már semmi pénz nem volt, bevállalták a visegrádi médiakonferenciát. Három napig tejben-vajban fürösztötték a kárpát-medencei magyar médiát azért, hogy a nemzetpolitikai államtitkárról írjon cikkeket. Erre jutott pénz, de a 280 milliót nem tudták kifizetni” – jelentette ki. Megtudtuk tőle azt is: eredetileg a BGA-nak voltaképpen nem is állt szándékában idén kifizetni az erdélyi meghívásos pályázóknak a múlt évre megítélt 280 milliót, „az RMDSZ és a Fidesz politikai meccsének eredménye volt”, hogy végül erre mégis ígéretet tettek.

Potápi Árpád János beszédet mond a II. Kárpát-medencei Magyar Médiakonferencia résztvevői előtt Visegrádon, 2022. november 12-én – Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala

Mi várható idén?

A magyar költségvetési törvény az idei évre a tavalyi összeg dupláját, 62 milliárd forintot irányoz elő a BGA-nak. A keretnövekedés fő oka az, hogy 2023-ban a kormány jelentős mértékben meg akarják növelni a határon túli diákoknak járó oktatási-nevelési támogatást. A határon túli magyar intézmények és szervezetek nagy része számára azonban az idei kilátások sem túl biztatóak.

Forrásunk szerint politikai döntés Budapesten eddig csak arról született, hogy a meghívásos pályázatokra tavaly megítélt összegeket valóban kifizetik. Arról nincsenek információk, hogy írnak-e ki idén ismét nyílt pályázatot az intézmények és szervezetek működésének és programjainak a támogatására, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy lesz-e idén újra meghívásos pályázat az erdélyi civil szféra számára. „Budapesten elhangzott a politikai döntéshozók részéről az a kijelentés, miszerint 2023-ban az erdélyi meghívásos pályázatok kiírását attól teszik függővé, hogy Brüsszelből végül jönnek-e pénzek vagy sem” – jegyezte meg forrásunk.

Szerinte idén csak az erdélyi nemzeti jelentőségű intézmények érezhetik magukat többé-kevésbé biztonságban. „Döntés még róluk sincs, de az fel sem merül, hogy például a Sapientia ne kapjon pénzt. Az egyetemnek van egy bejáratott költségvetése, ezért legfennebb az történhet, hogy levágják a tervezett fejlesztéseiket. De a működése semmilyen formában nincs veszélyben” – jelentette ki.

Arra a felvetésünkre, hogy szinte az összes budapesti minisztériumnak vannak határon túli támogatásokra szánt költségvetési előirányzatai, forrásunk elmondta: ezek rendszerint nem jelentős összegek, a kifizetésük pedig kötelező módon a BGA-n keresztül történik. „A BGA a határon túli pénztár. Csak az alap tud magyar költségvetési forrást külföldre helyezni úgy, hogy a mindenféle bonyolult szabálynak megfeleljen. Egészen biztos, hogy a határon túlra szánt pénzek 95 százaléka átmegy a BGA-n” – magyarázta.

A határon túli támogatásokról szóló döntések mechanizmusáról elmondta, a 100 millió forint feletti kifizetéseket személyesen Orbán Viktor kormányfő hagyja jóvá, de ezek a pénzek is a BGA-n keresztül kerülnek a határon túlra, mint ahogy történt 2017 végén az Erdélyi Református Egyházkerületnek utalt közel 90 millió euróval is.

Ugyanakkor jogosnak nevezte azokat a kritikákat, hogy a BGA a határon túlra szánt keret egy nagyon kis hányadát osztja szét nyílt pályázatok útján. Mint mondta, a valóban nagy összegekről szóló döntések az alap bizottságánál születnek, ahol „nincsenek szabályok, aki bírja marja, és a csókosok mindig előnyben vannak”. Megfogalmazta azt a kritikát is, hogy a BGA tíz éve alig növelte a megpályázható összegek felső határát, pedig időközben igen jelentősen nőtt az infláció és folyamatosan növekedtek a határon túli pályázók költségei is. „De a legnagyobb gond szerintem az, hogy az erdélyi civil szféra egy része döntően magyarországi forrásokból táplálkozik, és ki van szolgáltatva a budapesti döntéseknek” – fogalmazott a forrásunk.

A Transtelex már három hete megkereste kérdésekkel a Bethlen Gábor Alap Határon Túli Támogatások Igazgatóságát. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy mi volt az oka az erdélyi meghívásos pályázatra tavaly megítélt támogatások visszavonásának, és érdeklődtünk arról is, hogy írnak-e ki idén nyílt és meghívásos pályázatokat, illetve mi volt tavaly a pénzkifizetések késésének az oka. Ha kérdéseinkre választ kapunk, cikkünket frissítjük.

Potápi Árpád János államtitkár hétfőn egy székelyudvarhelyi óvoda avatóján a határon túli támogatások kapcsán elmondta, hogy 2023-ban nem indulnak új nagy beruházások, de minden, a magyar kormány támogatásával elkezdett beruházást be fognak fejezni, legyen az bölcsőde-, óvoda- vagy iskolaépítés, egyetemi beruházás, templomfelújítás vagy közösségi színterek építése, felújítása. (Transtelex)