Havi százmilliárdokba kerül a "rezsicsökkentés" fenntartásának látszata
Az orosz fűtőanyag áprilisban is emelkedő magyar tarifája immár 16 százalékkal haladta meg az irányadó, februári, akkor épp csökkenő tőzsdei szintet.
Áprilisban több mint 3 százalékkal, ezer köbméterenként körülbelül 934 euróra nőtt Magyarország orosz gázára – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi nyilvántartásából. Ez annál is kevésbé biztató, mivel a Ttf-nek nevezett, irányadónak tekinthető holland gáztőzsde két hónappal korábbi, 800 eurós átlagát éppenséggel 4 százalékos csökkenés eredményezte. Az orosz tarifa így már 16 százalékkal haladta meg a kiindulópontnak tekintett tőzsdei árat.
Ezek az arányok a legkevésbé sem mutatnak összhangot a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés tavaly októbertől érvényes megújítása kapcsán hangoztatott kormányérvekkel, miszerint a megállapodás történelmi, az előzőnél nagyságrendekkel jobb, illetve a rezsicsökkentés biztosítéka lenne. Igaz, a tényszámok közlése elől az árak és a képlet titkosságára hivatkozva rendre kitértek. Bár lapunk február óta közli a KSH külkereskedelmi nyilvántartása alapján Magyarország nagy pontossággal becsülhető orosz gáztarifáját, az adatokban e nagyívű kijelentések bizonyságát nem leltük. Az elmúlt fél év során arra jutottunk, hogy az oroszok két hónap késéssel, illetve „ellapítva”, de egyértelműen az Európában irányadó, Ttf-nek nevezett, holland gáztőzsde havi átlagárát veszik alapul. Magyarország orosz gázárának rajzolata ugyanis szinte pontosan a tőzsde két hónappal korábbi ívéhez illeszkedik. A tavalyi év utolsó negyede óta ugyan fel- és lefelé is megszaporodtak az eltérések, ez az árak rendkívül gyors változása esetén a képlet alapján életbe lépő ár-ellapítás hatása. Magyarán az oroszok a nagy árkilengéseket tompítva, ugyanakkor hosszú távon „eurócentre” – vagy ha úgy tetszik, kopejkára - bevasalják rajtunk. Olyannyira, hogy 2017 óta számításunk szerint az oroszok a két hónappal korábbi tőzsdei árnál átlag közel 9 százalékkal többet kértek tőlünk. Bár ez a többlet tavaly október óta számítva éppenséggel „csak” 4 százalék, az új és a régi szerződés között nem látszik átütő változás.
A két hónapos elcsúsztatás révén Magyarország orosz gázára négy hónapra előre nagyjából becsülhető. Eszerint májusban orosz gázunk hatalmas mértékben, 60 százalékkal is drágulhatott. Ennyivel ugrott ugyanis márciusban a fűtőanyag tőzsdei tarifája az Ukrajna ellen február végén indított orosz támadás hatására. Bár a rá következő hónapok során a tőzsdei gázár 23, majd 7 százalékkal csökkent, a kurzus júniusban 14 százalékkal újfent nőtt.
Májusi gáztarifánk valószínűsíthető, brutális kilövése leginkább a hazai gáztárolók feltöltését érinthette kellemetlenül. A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont minap közzétett tanulmánya szerint, míg az EU legtöbb állama ütemesen halad a nemrég közös célként kitűzött, 80 százalékos töltöttség felé, Magyarország ezt az arányt csak a betárolási ütem fokozásával érheti el a tél előtt.
Bár a vélhető árképlet alapján kevésbé érdekes, a nem túl bonyolult politikusi nyilatkozatok tükrében érdemes az orosz árat egyazon hónap tőzsdéjével is összevetni. Eszerint áprilisban az akkori piaci árnál 6 százalékkal olcsóbban kaptuk az orosz gázt. Bár márciusban az arány 30 százalékot is mutatott a javunkra, azt megelőzően éppenséggel az oroszok kértek egyazon időszak piaci árainál 31, illetve 6 százalékkal többet. A Kreml e számítás alapján 2017 decembere óta átlag 5 százalékkal kért többet tőlünk a gázért a piaci szintnél. Mindezek semmilyen módon nem támasztják alá Vlagyimir Putyin érthetetlen februári szavait, miszerint Magyarország a tőzsdei szint ötödéért kapná tőlük a gázt. De a tények éppígy, teljes mértékben cáfolják Orbán Viktor, Szijjártó Péter, vagy épp Gulyás Gergely tavalyi kijelentéseit, miszerint az új orosz gázszerződés sokkal jobb lenne az 1996 óta érvényes előzőnél, illetve biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását. Amúgy mióta lapunk a KSH alapján rendszeresen az orosz árunkra vonatkozó becslést közöl, a kormánypropaganda látványosan finomodott. Eszerint Orbán Viktor immáron „csak” az orosz gáz létének szükségességét hangsúlyozza, amit szerinte változatlanul Magyarország működésének elengedhetetlen forrása. Pedig a tőzsdén, hosszú távú elköteleződés nélkül, Magyarország „Putyin tarifájánál” is olcsóbban juthatna a fűtőanyaghoz.
A számok Orbánék ama kijelentéseit is élesen cáfolják, miszerint orosz tarifánk bármilyen mértékben is hozzájárulna a rezsicsökkentés fenntartásához. Az adatok alapján ugyanis 351 forintra becsülhető a hazai gáznagykereskedelmet végző, állami MVM által az oroszoknak áprilisban a gáz köbmétere után fizetett átlagár. Ez pedig szinte pontosan hétszerese annak az 50 forintnak, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – a hatóság friss éves beszámolója szerint - a bruttó 101 forintos gáztarifán belül a gáz „molekuladíjaként” nyilvántart. Magyarán az állami MVM áprilisban minden köbméter orosz földgáz megvásárlásán 300 forintot veszített. Ezt az adatot a MEKH nyilvántartásában szereplő, áprilisi lakossági forgalommal felszorozva arra jutunk, hogy a magyar állam csak az év negyedik havában több mint százmilliárddal „egészítette ki” a lakossági díjakat a legalábbis tőzsdei szintű orosz gázszámla kifizetése érdekében.
Azt, hogy a magyar kormány – éppenséggel áprilistól – Putyin követelésének eleget téve áttért volna a rubelelszámolásra, a KSH-nyilvántartás nem igazolja vissza. A hivatal a kiadásokat változatlanul dollárban és euróban tartja nyilván. Az MVM a jelek szerint változatlanul euróban fizet, amit aztán Moszkva vált át rubelre. (Népszava)