Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát.

Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is

– írja az Átlászón megjelent dolgozatában M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság ügyvédje, melyet a 24.hu szemlézett. Mint korábban a lapunk is is beszámolt róla,  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított az ügyben józsefvárosi polgármester ellen.

M. Tóth érvelésében ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy

az ominózus e-mailezés a helyi önkormányzat lapjának a választási kampány idején való szerkesztéséről szólt, ezen belül is arról, hogy a helyi önkormányzati sajtótermék hogyan kerülheti meg a közpénzből az egyik jelölt mellett való kampányolás tilalmát.

A jogász hozzáteszi, az e-mailek bizonyítják, hogy a kerületi lap tartalmát közlés előtt megkapta többek között Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, Rimán Edina jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője – akinek feladata éppen a választás tisztaságának biztosítása volt - továbbá Sára Botond fideszes polgármester is.

M. Tóth Balázs hangsúlyozza: az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy egyes személyes adatok a nyilvánosságra tartoznak, a Pikó által közzétett levelek pedig közfeladatot ellátó személyek közfeladattal kapcsolatos tárgyú dokumentumok voltak. 

Az általános alkotmányos elv az: ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődére számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű

- jegyzi meg a jogász. Ezek után több esetpéldát mutat be, amely ennek az elvnek az érvényesítésén nyugszik. Állítása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is azon a gondolaton alapszik, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme.

Összegzésében leszögezi: "Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az." (nepszava.hu)