Létrehozta a legszebb budapesti üzletutcát, de legújabb ötletével sokak szerint tönkreteheti a történelmi belvárost. Hogyan lett milliárdos a Heti Válaszban is sokat bírált üzletember?

Fashion Street és Új Városközpont - ez a két ingatlanfejlesztés legalább akkora változást hozhat a pesti Belváros arculatában, mint bármelyik választott önkormányzat tevékenysége az elmúlt húsz évben. A Fashion Street, vagyis a Deák Ferenc utca rehabilitációja már megvalósult, és egyöntetű helyeslés fogadta. Drága nemzetközi ruhaboltok, igényesen restaurált, történelmi homlokzatok, minőségi díszburkolat - ez Budapest egyetlen olyan üzletutcája, amelyre a nyugati világ bármelyik nagyvárosa büszke lehetne.

Az Új Városközpont, vagyis a Bécsi utca három (esetleg öt) házának helyére tervezett, léghajó formájú szálloda és tetőkerttel ellátott iroda- és üzletházkomplexum egészen más szemléletet tükröz. Érte is elég kritika, többek közt a Heti Válaszban is, amiért a történelmi városszövetbe való óvatos, az adottságokhoz alkalmazkodó beavatkozás helyett egy óriási, kortárs építészeti jelet akar elhelyezni a Belváros szívében (a friss fejleményekről lásd keretes írásunkat)

A két projekt mögött ugyanaz az ember áll: Csipak Péter üzletember. Vajon hogyan jut el odáig egy zuglói polgári családból származó fiatalember, hogy polgármesterekkel és főépítészekkel egyenrangú alakítója legyen a város történetének?

A Csipak-sztori a 90-es évek elején indult. A kezdet olyan, mintha egy Hogyan legyünk gazdagok című tanácsadó könyv oktatópéldája lenne. Csipak a rendszerváltás évében teszi le az érettségit, felveszik a Budapesti Gazdasági Főiskolára vendéglátó szakosnak, s az utolsó kamaszkori nyarat bulizás helyett munkával tölti.

Az első millió

Egy családi baráttól kölcsönkért 50 ezer forintból vesz egy öreg Zsigulit, és nekivág a Balatonnak szerencsét próbálni. A balatonlellei Y Discóban talál munkát felszolgálóként; napközben üzletelget, pénzt vált a külföldi turistáknak, és nyár végére összeszed 800-900 ezer forintot. Saját bevallása szerint így gyűlt össze az a bizonyos első millió, amely az átlagember számára mindig megfejthetetlen rejtély.

Forrás: válasz.hu

A Deák Ferenc utcából divatutca lett

A következő tíz év a vendéglátóiparban telik, kezdetben egy zuglói játékterem tulajdonosaként. A szerencsejátékipar azonban nem elégíti ki a becsvágyát, ezért figyelme a Belváros felé fordul. A rendszerváltozás utáni években a Vörösmarty tér még a késő Kádár-kor hangulatát őrzi. Az egyetlen vendéglátóhely a Gerbeaud, a teret kopott irodaházak övezik - köztük a hírhedt "Elizélt-palota" a Vigadó felőli oldalon, amelyet azóta lebontottak -, a földszinti helyiségek kihasználatlanok. Egy kiülős terasz ezen a helyen valóságos aranybánya lehetne, és aki elsőként ragadja meg a lehetőséget, behozhatatlan előnyre tesz szert.

Csipak a telekkönyi iratokat böngészve felfedezi, hogy a Deák Ferenc utca valójában nem ér véget a tér sarkánál, hanem kifut egészen a Korzóig, ezért a tér egy darabja - a déli házsor előtti sáv - nem a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, hanem az V. kerületé. Ennek azért van jelentősége, mert a fővárostól nehezebb megszerezni a területhasználati jogot, szükség van hozzá a Fővárosi Közgyűlés támogató határozatára. Az egykori tőzsdeépület, vagyis a Vörösmarty tér 1. szám előtti szakaszról viszont a kerületi önkormányzat tulajdonosi bizottsága dönthet, amely aztán lehetővé teszi, hogy Csipak Vörösmarty Café néven teraszos kávézót nyisson.

Jobbról-balról

A következő állomás a nagy múltú Csontváry Galéria megszerzése. Az üzlethelyiséget bérlő Képcsarnok Vállalat hatévi bérleti díjjal tartozik a Vigadó Irodaháznak. A hátralékot átvállalva Csipak megnyitja a galéria helyén az Art Cafét, a 90-es évek egyik legsikeresebb vendéglátóhelyét. 1996-ban felfigyel a régi Vigadó épületének Deák Ferenc utcai oldalán lévő, kihasználatlan gépházhelyiségre.

Itt nyílik meg a Resti étterem - szocialista dizájnnal, retróhangulattal, a kommunizmus illata után szaglászó nyugati turisták legnagyobb örömére. Egy évvel később Csipak átveszi a tönkrement Vigadó Éttermet, koktélteraszt csatol az Art Caféhoz, újabb teraszokat nyit a Vörösmarty téren és a Vigadó utcában, immár fővárosi közgyűlési engedéllyel. 2001-ben a Duna Korzón hoz létre még két teraszt.

Az ezredfordulóra Csipak Péter már egy kiterjedt, 1200 férőhelyes belvárosi vendéglátó-birodalmat irányít. Lipótvárosi Kft. nevű cége évente egymilliárd forintos árbevételt produkál. Az általa alapított Belvárosi Parkoló Kft. 1995-ben a közterületi parkolás üzemeltetésére is megbízást kap a fideszes Karsai Károly vezette belvárosi önkormányzat és a főváros által alapított Fővárosi Közterületi Parkolási Társulástól.

Noha Csipakot kapcsolatai inkább a jobboldalhoz kötik, 2002 és 2006 között, vagyis a szocialista Steiner Pál regnálása idején is megtalálja a hangot a kerületi önkormányzattal. Rogán Antallal viszont összetűzésbe keveredik, amikor az visszaveszi a parkolás üzemeltetési jogát Csipak cégétől, arra hivatkozva, hogy a bevételből egy 60 milliós Ferrari sportkocsit lízingeltek az üzletembernek. Az Új Városközpont ügyében Csipak már maximális támogatást kap Rogántól és Cselovszki Zoltán kerületi főépítésztől.

Politikai tőke

A jó helyismerettel és politikai tőkével rendelkező vállalkozó 2000 táján pályát vált. Októberben megalapítja ingatlanos cégét, az Immobilia Zrt.-t. Felfigyel a Vörösmarty teret a Deák térrel összekötő Deák Ferenc utcára, melynek egyik oldalát a Kempinski szálló tömbje foglalja el, a másikat egy kopott belvárosi házsor.

A 15-ös számú ház nagy része önkormányzati tulajdon, mindössze néhány magánlakás található benne, amelyeket Csipak gyorsan felvásárol. Amikor 2001 májusában az önkormányzat pályázatot ír ki az épület maradék 84 százalékára, az ő cége lesz a befutó.

Ugyanekkor szerzi meg a rendőrség szuteréngarázsát is a 19. szám alatt. Mivel a rendőrség átköltözik a Teve utcai új székházba, a kiürült garázst - a társasházzal való alkudozás után - elegáns üzlethelyiséggé alakítja. A Deák Ferenc utca 15. mintaszerű felújítás után Deák-palota néven luxusirodaház lesz.

Forrás: válasz.hu

A Fashion Street megvalósításához szükséges tőkét Csipak a Vörösmarty tér körüli vendéglátóhelyek eladásából teremti elő 2002-ben. Jelentős mozgatható tőkéhez jut az "Elizélt-palota" földszintjén lévő kávézó 12 éves bérleti jogának megváltása révén. Az ING-nek ki kell Csipakot vásárolnia ahhoz, hogy az irodaházat lebonthassa. Az üzletből tartós partnerség születik: a cégtől át igazolt Elekes András 2007 óta Csipak cégének vezérigazgatója.

A következő években az Immobilia felvásárolja a Deák Ferenc utca összes üzlethelyiségét, összesen 14 ezer négyzetmétert a Deák téri McDonald'stól a Petőfi Sándor utca sarkán lévő mai Vapiano étteremig. Emlékezetes eset a 13. szám alatt lévő Grand Casino ügye, melyet 2005 novemberében - állítólag a tulaj és az üzemeltető vitája miatt - szétvertek.

A romos kaszinót Csipak megvásárolja, így a Fashion Street luxuspat-utca koncepcióját nem töri meg egyetlen más profilú üzlet sem. (A Belváros fejlődése szempontjából kevéssé kedvező módon a Vörösmarty tér Csipak kivonulása után hamarosan átalakult kaszinóbirodalommá.)

Csipak Péter idén szerepelt először a leggazdagabb magyarok listáján 16 milliárd forintos vagyonnal, ami véleménye szerint kissé túlzó becslés.

Bécsi utcai fejlemények

Az Új Városközpont projekt elsőfokú elvi építési engedélye ellen több civilszervezet fellebbezett. Ennek nyomán a Közigazgatási Hivatal másodfokon felülvizsgálta és pontosította az V. kerületi önkormányzat által kiadott engedélyt, amely így jogerőssé vált. A döntést mind Csipak Péter, mind a beruházást ellenző civilek saját győzelmükként értékelik. A legfontosabb változás, hogy a hivatal 50 méterről 30 méterre csökkentette az építmény magasságát. Csipak mégis úgy látja, hogy a nagyságrend csökkentése nélkül megvalósítható a beruházás. A fejlesztő szerint az átlagos építménymagasságnak kell 30 méteresnek lennie, vagyis a háznak lehetnek 6-8 méter és 50 méter magas pontjai is.

Schneller István urbanista viszont azt mondja, ez az értelmezés nem állja meg a helyét, mivel a Budapesti Városépítési Keretszabályzat (BVKSZ) a belvárosi védett övezetben úgy rendelkezik, hogy az épület legmagasabb pontja nem lehet magasabb 30 méternél. Jogszerűen ennél magasabb házra nem lehet kiadni építési engedélyt, szögezi le.

Forrás: válasz.hu

"Az eddig látott metszetek és alaprajzok szerint az épület háromszintes felszín alatti beépített területe jelentősen belóg a Bécsi utcába. Ez nemcsak az országos építési törvénynek és a BVKSZ-nek mond ellent, hanem annak az alkotmánybírósági határozatnak is, amely a soproni mélygarázsügy kapcsán leszögezte, hogy önkormányzati terület alatt nem létesülhet magántulajdonú építmény"

- teszi hozzá Bardóczi Sándor urbanista.

Az Új Városközpont jövője szempontjából nem döntő kérdés, hogy sikerül-e Csipaknak megvásárolnia az OTP-től a bank Bécsi utcai irodaházát, mivel a három telket és az öt telket tartalmazó változatra egyaránt elvi építési engedélyt kapott. A 142 millió euró értékű projekt finanszírozásáról annyit tudni, hogy Csipak cége 30 százalékos önerőből kívánja megvalósítani, a maradékot az MKB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank konzorciuma támogatja hitellel. Amennyiben sikeresen lezárulnak a tárgyalások Yuli Ofer izraeli üzletemberrel, a közeli Le Meridien szálló tulajdonosával, az ő tulajdonrésze 27 százalékos lesz.

valasz.hu