h i r d e t é s

Hol fogják tárolni Paks 2 sugárzó hulladékát?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Hol fogják tárolni Paks 2 sugárzó hulladékát?

2018. április 15. - 15:17

 

Még nincs megoldva a végleges elhelyezés.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

A Paks 2 beruházás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy hová kerülhet a jövőben az új erőműben majdan keletkező radioaktív hulladék. - írja a Portfolio

Márpedig ezt Magyarországnak az EU-s előírások értelmében saját hatáskörben kell megoldania. A rendelkezésre álló hazai tároló kapacitást folyamatosan bővíteni kell, a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére alkalmazható tárolót pedig még csak ezután fogják megépíteni. 

Az országban jelenleg három helyszínen tárolnak radioaktív hulladékot, ebből egyet azonban nem a Pakson, hanem az egyéb intézményekben (pl. kórházakban) létrejövő radioaktív hulladék elhelyezésére használnak; ezek mellett pedig folynak az előkészületek egy újabb, úgynevezett mélységi geológiai tároló létrehozására is, szintén az atomerőművi hulladék kezelését megoldandó. Ezek a tárolók egyaránt szolgálják a már meglévő Paksi Atomerőmű, valamint Paks 2 radioaktív hulladékának elhelyezését is.

Az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék átmeneti elhelyezésére már rendelkezésre, illetve bővítés alatt állnak a tárolók Magyarországon is, ugyanakkor a nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése egyelőre nem megoldott. Ez azonban nem csupán magyar jelenség, miután az első atomerőművek mindössze az 1950-es években jelentek meg világszerte, maga a probléma is viszonylag új.

A jelenlegi uralkodó paradigma alapján a végleges elhelyezésre egy mélységi geológiai hulladéktároló jelentheti a megoldást, amelynek magyarországi helyszínének kiválasztására már javában folynak a munkálatok. Ezt azonban nem a Paksi Atomerőmű új, 5. és 6. blokkjának megépítése teszi szükségessé, hanem a már működő négy blokk miatt is indokolt a létrehozása. Vagyis a mélységi tárolót akkor is meg kellene építenie Magyarországnak, ha a Paks 2 beruházás végül mégsem valósulna meg.

Nemzeti Radioaktívhulladék-Tároló (NRHT), Bátaapáti

Az NRHT az atomerőműben keletkező folyékony és szilárd halmazállapotú, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgál. 

Míg a szilárd hulladékot zömmel 200 literes acélhordókban, tömörítve tárolják, a folyékony hulladékot az atomerőmű tartályokban gyűjti. Mivel azonban a hulladékokat szilárd formában kell véglegesen elhelyezni, így a folyékony hulladékot szilárdítják a tárolóba történő szállítás előtt. A hordókba zárt hulladék ellenőrzése már az atomerőmű területén, az átvételkor megkezdődik, a hordókat megvizsgálják, mérik a sugárzást, illetve felületi szennyezettséget, de egy szoftveres megoldással a hordókban elhelyezett hulladék aktivitását is képesek ellenőrizni. A veszélyes árunak minősülő hulladékcsomagokat autópályán szállítják a bátaapáti létesítménybe, ahol ugyancsak többszintű ellenőrzésen esik át a rakomány. 

A hordókat korábban vasbeton konténerekbe helyezték, a fennmaradó üres teret pedig inaktív betonnal töltötték ki. Miután azonban 2017-ben az első tárolótér megtelt, 2018 második felétől már az új, kettes kamrába folytatódik a hulladékok leszállítása, ami azonban némileg eltér a korábbiaktól. Az új, a korábbinál helytakarékosabb és gazdaságosabb koncepció egy kompakt hulladékcsomagról szól, ami egy négy hordót befogadni képes, cementpéppel kitöltött fémkonténert jelent. A hulladékcsomagokat a tárolókamrákban kialakított vasbeton medencében helyezik el. A bátaapáti tároló bővítéséhez szükséges harmadik és negyedik kamra bányászati kialakítása befejeződött, a hármas kamrába 2020 körül kezdődhet a betárolás. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a tárolókat a következő évtizedekben folyamatosan bővítik majd, hogy elegendő számú tárolókamra álljon rendelkezésre.

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), Paks

A KKÁT-ban az atomerőműben keletkező kiégett fűtőelemeket tárolják a végleges elhelyezésüket megelőző ötven éves időtartamra. Az 1997-ben épült létesítménybe évente mintegy háromszáz üzemanyag-kazetta kerül; ennek bővítése is időszerűvé vált, azonban a korábbiaknál kevesebb kazetta elhelyezésével kell számolni, mert a Paksi Atomerőmű 2015 végétől 12 hónaposról 15 hónapos üzemanyagciklusra váltott. 

A kiégett fűtőelemek biztonságos kezelésére több megközelítés is érvényben van. Egyikük, az úgynevezett nyitott fűtőelem ciklus: ebben az esetben a kiégett kazettákat közvetlenül, feldolgozásmentesen helyezik el mélységi geológiai tárolóban. Egy másik metódust jelent a (részben vagy teljesen) zárt fűtőelem ciklus: ekkor az elhasznált fűtőelemet újra feldolgozzák, az így kinyert plutóniumot és uránt pedig újrahasznosítják. Végül létezik egy harmadik megoldás is, miszerint a kiégett üzemanyagot hosszabb időre ideiglenes tárolóban helyezik el, egészen addig, amíg nem döntenek az újrafeldolgozásról vagy a végleges elhelyezésről. Műszaki okok miatt azonban mindhárom eljárásnak része az átmeneti tárolás, ami alatt a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése érdemben csökken, ez pedig a hulladékot is kezelhetőbbé teszi.

Mélységi geológiai tároló - előkészítés alatt

Az egységesnek tekinthető nemzetközi álláspont szerint egy mélységi geológiai tároló alkalmas a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére (amely ebben az esetben nagy aktivitású hulladéknak tekintendő), és a kiégett üzemanyag feldolgozása során keletkezett másodlagos nagy aktivitású hulladékok befogadására is, attól függően, hogy milyen üzemanyagciklus zárási (kiégett fűtőelem kezelési) stratégia mellett születik döntés. Az üzemanyagciklus lezárására ma Magyarországon a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezését alkalmazzák, a mélygeológiai tároló létrehozására pedig folynak az előkészületek. 

Az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat, majd a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. irányításával az 1990-es évek óta folyik a Nyugat-Mecsekben annak vizsgálata, hogy az úgynevezett Bodai Agyagkő Formációban kialakítható-e egy mélységi geológiai tároló, amely garantálja a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, biztonságos elhelyezését. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) több évtizedes, fázisokra tagolódó kutatási programot állított össze a mélységi tároló helyének kijelölése. A mélységi tároló megvalósítása időigényes folyamat: több évtizedes felszíni földtani kutatást követően előbb egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül, a tervek szerint 2030 körül. Ezt követően előreláthatólag 2055-től kezdődik meg a tároló kialakítása, 500 és 1000 méter közötti felszín alatti mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt kiégett fűtőelemek beszállítása várhatóan 2064-ben indul majd meg. 

portfolio.hu


 

h i r d e t é s