h i r d e t é s

Hosszú a veszélyeztetett örökségi helyszínek listája

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Hosszú a veszélyeztetett örökségi helyszínek listája

2015. február 10. - 08:02
0 komment

 

Pusztuló korallt még a szemét is nyomja.

Nincs ilyen ősi ausztrál közmondás, nem is lehetne, hiszen új keletű problémáról van szó. A Nagy-korallzátonynak eddig is megvolt a maga baja, és most még ráadásként a terület kotrásakor keletkezett hulladék lerakása is duzzasztja a listát. A WWF aggódik, szorgalmaz, sürget. Szerencsére az ausztrál kormány sem marad tétlen. Muszáj cselekednie, hiszen ha nem orvosolja a problémát, az UNESCO a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja a korallzátonyt.

Ausztráliában januárban tiltották be a különböző kotrási hulladékok lerakását, amely veszélyezteti a kontinens északkeleti partvidéke mellett elterülő Nagy-korallzátony élővilágát. Az élővilága pedig maga a zátony, hiszen a képződményt élő organizmusok alkotják.

Zátonyra futhat a korall megmentése

A korallzátony a szemét probléma nélkül is nagy veszélyben van, hiszen a globális felmelegedés és a tengervíz savassága is kikezdi élővilágát. A víz melegedése – akárcsak egy-két fokkal is – nagyon komolyan érezteti hatását a képződmény ökoszisztémájában. Jóllehet, 2009-ben arra is láttunk példát, hogy egy elpusztult szakasz megdöbbentően gyorsan – a szükséges évtizedek helyett mindössze egyetlen esztendő alatt – regenerálódott. Az eset azonban indián keresztségben a fehér holló nevet kapná. Ahogy azt a korallzátony megmentésére létrehozott hivatal egyik munkatársa akkor elmondta: csak a szerencsés körülmények még szerencsésebb összjátékának volt betudható a gyors „felépülés”. A helyzet tehát korántsem rózsás vagy korallvirágos.

Az ausztrál kormány persze igyekszik kézben tartani a gyeplőt. Átfogó megmentési programja konkrét javaslatokat tartalmaz a 2015 és 2050 közötti időszakra vonatkozóan. Az UNESCO várhatóan 2015 közepére ad választ, javaslatot, és bírál majd a programmal kapcsolatban. Az 1990-es évek óta pusztuló zátony megmentése rendkívül fontos, hiszen számos gerincesnek, és több mint ezerötszáz halfajnak ad otthont, s további erényei között szerepel, hogy olyan veszélyeztetett fajoknak nyújt táplálékot, mint a tengeri tehén vagy a zöld teknős.

Már így is hosszú a sor

A világörökség részének nyilvánított területek közül jelenleg huszonnégy ország harminc helyszíne szerepel az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) veszélyeztetett listáján. A negatív státusz persze adódhat emberi tevékenységen kívüli okokból is, vagy legalábis előfordul, hogy csak közvetve tehető felelőssé érte kollektíven a Homo sapiens. A Peruban található Chan Chan régészeti körzet felvételét például az időjárás viszontagságai és a nagymértékű erózió indokolta. De legtöbbször azért mégiscsak szemtől szembe támadjuk védett értékeinket. Jellemző, hogy a veszélyeztetett örökségek (korábbi) háborús övezetben találhatók, és bizonyos szempontból talán érthető, hogy védelmükre a legcsekélyebb figyelem fordítódik a szemben álló felek részéről. Ez a helyzet többek között Afganisztánban és Elefántcsontparton is. Az sem ritka, hogy az anyagi szükségtől, akár az éhségtől vezérelve védett területeken vadásznak, vagy azokat legelőként használják például Irakban vagy a Közép-afrikai Köztársaságban.

Kongóban a legrosszabb a helyzet

Az amúgy is szomorú verseny legszomorúbb nyertese a Kongói Demokratikus Köztársaság. Jelenleg ugyanis az afrikai országban található a legtöbb veszélyeztetett terület, szám szerint öt nemzeti parkja szerepel a „feketelistán”. A Virunga Nemzeti Parkot a ruandai menekültek élik fel, hiszen tömeges beáramlásuk túlzott fakitermeléshez és vadorzáshoz vezet. A Garamba Nemzeti Parkban szintén a vadorzók okoznak problémát, akik az ott élő fehér orrszarvú populációját veszélyeztetik. Kahuzi-Biega Nemzeti Park egy részén kipusztultak az erdők, Okapi Vadrezervátumban a 90-es évek fegyveres konfliktusai során kirabolták az épületeket, és számos elefántot is levadásztak, de a Salonga Nemzeti Parkban is a fegyveres összecsapások okozták a legtöbb problémát.

Veszély a szomszédban is

A decani kolostor A hazánkhoz legközelebb található veszélyeztetett világörökségi helyszínt Koszovó középkori műemlékei jelentik. A török kor előtti szerb templomegyüttes 2006-ban került fel a világörökségi listára, egyúttal azóta tartozik a veszélyeztetettek közé is. A délszláv terület az 1990-es évek alatt folyamatosan fegyveres konfliktusok helyszíne volt, a templomok veszélyeztetettsége azonban a harcok hivatalos befejezését követően is fennállt, illetve fennáll. A decani kolostort 2007-ben kézigránátokkal dobálták koszovói albánok, a Djakovica városában álló Szűz Mária mennybemenetelének szentelt kolostort 2013-ban próbálták megtámadni szintén albán tüntetők, a peci püspökség pedig tavaly volt az ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam) célpontja. A koszovói szerb templomokat nemcsak a rendőrség, hanem nemzetközi erők is védik a támadásoktól.

 

magyarhirlap.hu


 

h i r d e t é s