Az újonnan bejegyzett cégek többsége a kereskedelemben és az építőiparban kíván boldogulni a jövőben. Zömük a fővárosban kezdte meg működését – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

Az új bejegyzésű vállalkozások fő tevékenység körének vizsgálata alapján kereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó új cégből van a legtöbb, szám szerint 6243 darab, őket az építőipari szektor követi 5017 új vállalkozással, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet választó új cégek száma 2972 darab. Jelentős számban képviseltetik magukat még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalkozások (1989 db), a feldolgozóipar szereplői (1673 db) és a vendéglátással és szálláshelykiadással foglakozó cégek (1658 db)

Az új cégek földrajzi elhelyezkedésének vizsgálata nem szolgált nagy meglepetéssel. A vállalkozások majdnem felét (48,2%-át) fővárosi székhellyel alapították. A nagyobb megyeszékhelyek jóval kevesebb új üzleti szereplőnek adnak otthont. Debrecenben 466 darab, Szeged 437 darab, Pécs 325 darab, Nyíregyháza 320 darab, Győr pedig 311 darab új bejegyzésű vállalkozással büszkélkedhet. Általánosságban elmondható, hogy a lakosságszám és a cégalapítások száma korrelál. Ez alól két kivétel található. A megyeszékhelyeken kívül a pest megyei, kedvező földrajzi fekvésű és megfelelő üzleti infrastruktúrával rendelkező Érdet és a 0%-os helyi iparűzési adókulccsal bíró Újlengyelt választották sokan új vállalkozásuk székhelyének. 

Városok Lakosság (fő) 2018-ban közzétett új cégek száma (db) HIPA mértéke (%)

• Budapest 1 749 734 13326 2,0
• Debrecen 202 214 466 2,0
• Szeged 161 122 437 2,0
• Pécs 144 188 325 2,0
• Nyíregyháza 117 121 320 2,0
• Győr 130 094 311 1,6
• Újlengyel 1 661 272 0,0
• Érd 66 892 235 2,0

Az új alapítású cégek vizsgálata mellé, tegyük hozzá, hogy tavaly több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi létrejött és a hazai vállalkozások fele nem éli meg a 10 éves kort. Ugyanakkor, amennyiben a világgazdaságban nem következik be recesszió, 2019-re a cégalapítások számának további emelkedése várható – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.

Washington, 2019. január 14., hétfő (MTI) - Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott - közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva.

A New York-i Cold Spring Harbor Laboratory közleményben tudatta, hogy James Watson "személyes véleménye alaptalan és meggondolatlan".

A 90 esztendős tudós az amerikai közszolgálati televízióban (PBS) a hónap elején egy róla szóló dokumentumműsorban azt mondta: nem változtak eddigi nézetei, és továbbra is azt vallja, hogy a gének miatt lényeges különbségek vannak a fehér és a fekete bőrű emberek intelligenciaszintje között, a fehérek javára.

A tudós 2007-ben Afrika kilátásairól szólva már tett egyszer ilyen kijelentést, mondván: "borúsnak" látja a kontinens jövőjét, éppen a fehérek és feketék közötti, genetikailag meghatározott intelligenciakülönbség miatt. Akkor bocsánatot kért szavaiért, ennek ellenére elveszítette az angliai Cambridge Egyetem egyik kutatólaboratóriumának tiszteletbeli vezetői posztját, és megfosztották minden adminisztratív feladatától is. Ezt követően - 2014-ben - Watson eladta az 1962-ben kapott Nobel-díjjal járó arany emlékérmet, arra hivatkozva, hogy megjegyzései után a tudományos közélet akadályozta őt a munkájában.

A Cold Spring Harbor Laboratory akkor nem fosztotta meg őt a címeitől. Most viszont - a dokumentumfilmben elhangzottak nyomán - az az álláspontja, hogy Watson kijelentéseivel semmissé tette 2007-ben elhangzott bocsánatkérését.

Dr. Watson megállapításai elítélendők, a tudomány nem támasztja alá ezeket

- olvasható a tudományos intézet közleményében.

A tudóst egy New York államban lévő szanatóriumban ápolják, mert autóbalesetet szenvedett. Az NPR szerint nem észleli a külvilágot.

James Watson az új-zélandi születésű brit fizikus Maurice Wilkinsszel és Francis Crick angol biológussal közösen kapott 1962-ben orvostudományi Nobel-díjat a DNS szerkezetének - a kettős spirálnak - a felfedezéséért.