Így kerül egy 3 milliós autó 8 millió forintba
Úgy, hogy devizahitelt vettek fel rá. Legtöbb piaci ára mára már a tőketartozást sem fedezi. Van olyan autós, mely jobban járt volna, ha egy uzsorástól vesz fel 100 százalékra kölcsönt, minthogy devizahitelt vesz fel.
Hiteleiket nem forintosítják, némi "visszajáró pénzre" azonban számíthatnak. Igaz, cégek nem, csak a magánszemélyek. A lízingszövetség szerint 180-200 ezer lakossági szerződést kötöttek svájci frank, vagy euró alapon. Az aktuális tartozás körülbelül 300 milliárd forint.
Hogy kerül egy 3 milliós autó 8 millió forintba? Úgy, hogy a vevő devizahitelt vesz fel tíz évre, és lehet, hogy az autónak már egy kereke sincs meg, de a hitel még ketyeg. Mire számíthatnak az autóhitelesek? Itt nincs forintosítás, de a bank fog elszámolni az érintettekkel immár az új feltételek szerint – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Egy mátészalkai riportalany elmondta: 2006-ban vettek fel 3,6 millió forint hitelt. Már visszafizettek 8 millió forintot, és még most sem tudni, mennyi a vége fogalmazott a férfi, aki elmondása szerint a bankkal csak akkor beszél, ha arra figyelmeztetik, hogy elmulasztott befizetni egy részletet. Azt állítja: még sosem kapott egyetlen értesítőt sem arról, mennyit fizetett be és mennyi a tartozása. Ha annak idején a helyi uzsorástól kér kölcsön 3,6 millió forintot 100 százalékra, az 7,2 millió forint, vagyis már rég kifizette volna az autóját – hangoztatja.
Amikor elszállt a svájci frank árfolyama, 410 forint lett, a bank rögtön azon az árfolyamon küldte ki a számlát, ami 112 ezer forint volt, a legújabb csak 76 ezer. Úgy véli: a bank sem tudja már, hányadán áll, csak az a fontos, hogy minél több profitot termeljen. Annak idején 42-46 ezer forintos törlesztőrészletről írt alá szerződést, ezt bármikor meri vállalni az ember – fogalmazott.
Az autó munkaeszköz, kellett egy megbízható jármű, és akkor a devizahitel jó ötletnek tűnt. Senki nem tartott az ember fejéhez fegyvert, hogy vegye fel – ismerte el. Szerinte a kialakult helyzetért az akkori és a mostani kormány is felelős.
Egy másik riportalany arról számolt be: eddig reménykedett, hogy megoldódik a gépjárműre felvett devizahitelesek gondja is, de úgy látszik, marad nekik az, hogy ki-ki magának járja ki az utat, ha tudja. Ő azonban nem látja a kiutat, így marad a törlesztőrészlet, ami a hitelfelvételtől számítva, vagyis 7-8 éve már a duplája, 50 ezer forint helyett több mint 100 ezer forint havonta. És még alig törlesztette vissza tőketartozását, amit a gépkocsi ára már nem is fedez. Hangsúlyozta: 7 év után 3 millió forint hitelből még mindig van 2,7 millió forint tőketartozása.
Arra a kérdésre, hogy volt-e már elmaradása, azt válaszolta: az első mindig a rezsi, a számlák kifizetése, aztán a maradékból gazdálkodnak.
Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára felhívta a figyelmet arra: az autóhitelekkel kapcsolatban az a döntés született, hogy itt nem lesz forintosítás. A kamatváltoztatásnak, illetve az árfolyamrésnek egy bizonyos részére mondta ki a Kúria, hogy tisztességtelen, ezért újra kell kalkulálni, bizonyos időpontokban mennyi volt a tartozása az ügyfeleknek, akik ez alapján vagy visszakapnak pénzt, ha már lezárt a szerződésük, vagy pedig csökkenni fog a tartozásuk – magyarázta.
Arra a kérdésre, hány szerződést érint a változás, azt mondta: tudomásuk szerint 180-200 ezer lakossági szerződést kötöttek svájci frank, vagy euró alapon. Az aktuális tartozás körülbelül 300 milliárd forint. Amikor az elszámolásról beszélünk, akkor a korábban lezárt szerződésekről is szó van, ez körülbelül 1000-1500 milliárd forintnyi állományt érint.
Dr. Gyovai Tamás ügyvéd azt emelte ki, hogy az elszámolás csak a magánszemélyeket érinti, a cégeket nem. A pénzintézeteknek március 1-je és április 30-a között kell postázniuk az elszámolást a devizahiteles ügyfeleknek. Ha a szerződés még él, akkor az ügyfél kap egy visszamenőleges és egy jövőre néző elszámolást is, ha már megszűnt a szerződés, akkor értelemszerűen csak egy visszamenőlegeset, és ha van túlfizetés, akkor ezt jóváírják neki.
Az érintett szerződések a 2004. május 1-je és a 2014. júliusa között létrejöttek, amelyek 2009. július 26-át követően szűntek meg. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél elszámolást kérjen az ezt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében, ehhez viszont igazolnia kell, hogy az igénye nem évült el – tette hozzá.
Lévai Gábor elmondta: van olyan lízingcég, mely már ki is küldte a visszafizetésről az értesítéseket. Hangsúlyozta: az ügyfeleknek nincs tennivalójuk, legfeljebb annyi, hogy közlik a kiértesítési címüket az illetékes pénzintézettel abban az esetben, ha már elköltöztek arról a címről, amely a szerződésen szerepel.
Amikor megkapják az elszámolást, lesz 60 napjuk, hogy észrevételezzék azt. Vissza kell küldeni egy nyilatkozatot, melyben a többi közt arról kell rendelkezniük, hogy a visszajáró pénzt postai vagy banki úton kérik.
Dr. Gyovai Tamás tájékoztatott arról: 30 napunk van arra, hogy az adott a pénzügyi intézménynél panasszal éljünk az elszámolás kapcsán. Ebben meg kell jelölni, hogy milyen okból nem értünk azzal egyet. Ha kevés információ áll rendelkezésünkre, akkor kérni kell a szolgáltatót, hogy adja meg a tisztes levezetését az elszámolásnak. A pénzügyi intézménynek a kifogásainkat el kell bírálnia 60 napon belül, de ezt követően is van még helye jogorvoslatnak. Fordulhatunk a Pénzügyi Békéltetői Testülethez, vagy bírósághoz.
