IMF: vége a magyar gazdasági csodának
A korábbi évekhez képest lassabban fog bővülni a magyar gazdaság az IMF szerint, a régióban nálunk a leggyengébb a potenciális növekedés üteme - írja a VILÁGGAZDASÁG.
Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát szeretne a valutaalap, és azt, ha az állam szerepe nem nőne tovább a gazdaságban.
Idén véget ér a magyar növekedési csoda, és várhatóan a következő években sem tér vissza a nagy lendület – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásából. A szervezet szerint a 2014-es 3,7 és a tavalyi 2,9 százalékos gazdasági növekedés után további lassulás várható, a 2016-os GDP-bővülés 2,3 százalékos lesz.
Az elmúlt két évben az erőteljes növekedést támogatták a gazdaságpolitika lépései – állapítja meg az IMF –, a kedvező külső környezet (vagyis az exportpiacok bővülése), valamint az EU-források gyors lehívása. Tavaly a belföldi kereslet növekedése is hozzájárult a GDP-bővüléshez, és erőteljesen csökkent a munkanélküliségi ráta. A valutaalap is kiemeli, hogy ez nem csak a magánszektornak köszönhető, hanem annak is, hogy nőtt a közmunkások száma.
Az IMF úgy véli, hogy néhány olyan motor, amely az elmúlt években segítette a növekedést – például az EU-források ciklusvégi felhasználásának gyorsulása –, a következő időszakban már csak visszafogottabban járul hozzá a gazdaság bővüléséhez. Emiatt jövőre is csak 2,5 százalékra gyorsul a GDP-növekedés üteme, szemben a kormány 3 százalék feletti előrejelzésével. Az IMF még 2018-ban – a választások évében – is csak 2,4 százalékos ütemmel számol, ami arra vall, hogy Magyarország potenciális növekedési képessége továbbra is gyenge, elmarad a régiós versenytársakétól.
